A japán és dél-koreai vállalati kultúra konfuciánus gyökerei a modern társadalom kontextusában

Barabás Boglárka (2021) A japán és dél-koreai vállalati kultúra konfuciánus gyökerei a modern társadalom kontextusában. Külkereskedelmi Kar.

PDF Barabás Boglárka_NKW8KG_Szakdolgozat.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (716kB)

Absztrakt (kivonat)

A szakdolgozatom témája elsősorban a vallási etika és a gazdasági modernizáció kapcsolataira és a társadalmi mintázatokra alapoz, ennek a távol-keleti országok, Japán és Korea általi bemutatására. A vallási etika, mint fogalom egy-egy vallási, ideológiai csomag azon aspektusaira vonatkozik, hogy a vallást gyakorló népcsoportok viselkedésében, gondolataiban, szokásaiban hogyan mutatkozik meg a vallás hatása. Természetesen itt azokról a világvallásokról beszélünk, melyek népcsoporti, etnikai szinteken rendelkeznek követőkkel, évezredes hagyományaik beágyazódtak a kulturális értékekbe, ezáltal a vallás különösebb gyakorlataitól eltekintve is érezhető a hatásuk a viselkedési etikában. Jelenleg öt ilyen világvallást különböztethetünk meg: a konfucianizmust, a hinduizmust, a buddhizmust, a kereszténységet és az iszlámot. A tárgyalt terület országaira a konfucianizmus és a konfuciánus etika volt és van meghatározó hatással. Feltételezhető az, hogy az említett országok népeinek viselkedésének kulturális kontextusában a konfucianizmus az, ami szerepet játszik. A távol-keleti térség rendkívül számottevő gazdasági befolyással és egyedi üzleti kultúrával rendelkezik, mely a távol keleti diskurzus állandó kérdésköre, hiszen a térség egy olyan jól-koordinált, fegyelmezett gazdasági folyamat során ért el jól megérdemelt sikereket melyet csak a „távol-keleti gazdasági csoda” néven emlegetünk. Számos nyugati irodalom hivatkozik oly módon az ázsiai kultúrára, melyből az olvasó azonnal gondolhatja, hogy nem megszokott és a nyugati kultúrától merőben eltérő népről és kultúráról van szó. Ezen irodalmakat olvasva észrevehetjük, hogy a távol-keleti világ a nyugati világ komplett ellentétjének tűnhet, többek között azért is mert szószerint a „világ másik felén található”, nem beszélve azokról a jellegzetes viselkedés- és szokásbeli különbségekről, melyek egy interkulturális üzleti környezetben azonnal szembe tűnnek egy nyugati vagy európai ember számára. A térség mozgatórugója és legfőbb világnézete, a konfucianizmus a hétköznapokat ugyanolyan módon befolyásolja, mint az üzleti viselkedési kultúrát. A Kínából eredő eszmerendszer sokkal inkább filozófiai keretekben valósul meg. A fegyelmezettség, a tisztelet és a hierarchia több évezredes hagyományai alapján képesek voltak olyan fejlődést elérni, mely a nyugati emberek számára megpróbáltatást jelentene. A globalizáció jelenségének ázsiai vonatkoztatásában kijelenthetjük, hogy az információs megafejlődés a társadalmi kötöttségek rendszerének átalakulását, de akár a végét is jelentheti. A globalizációval és a világrend átalakulásával a vállalatmenedzsment klasszikus modelljei és trendjei, akár olyan mértékű átalakuláson mehetnek keresztül, melyek jelentősen megváltoztatják a keleti értékrendszert, de szintúgy a társadalmat is.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Külkereskedelmi Kar

Tanszék

Nemzetközi Kapcsolatok Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Nemzetközi Tanulmányok

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	gazdasági fejlődés, konfucianizmus, modernizáció, üzleti etika, vállalati etika
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2021. Szep. 22. 08:33
Utolsó módosítás:	2022. Aug. 25. 13:02

Actions (login required)

Tétel nézet