Kína és Angola gazdasági kapcsolatai az ezredforduló után

Gódor Tamás (2021) Kína és Angola gazdasági kapcsolatai az ezredforduló után. Külkereskedelmi Kar.

PDF Gódor Tamás - Kína és Angola gazdasági kapcsolatai az ezredforduló után.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)

Absztrakt (kivonat)

A dolgozatomban Kína és Angola gazdasági kapcsolatait mutatom be az ezredforduló után. Kutatásom során arra törekedtem, hogy kielemezzem a két ország közötti gazdasági viszonyok alakulását és hatásait egyaránt. A 21. században a kínai hitelek és beruházások megjelenése az afrikai kontinensen új mértékeket öltött. Kína térnyerése egyre nagyobb léptékű a régióban, kevés olyan afrikai ország van jelenleg, ahol Peking ne kezdeményezte volna a szorosabb gazdasági viszony kialakítását. Kína stratégiai és politikai érdekek mentén is közeledik a kontinens országaihoz, de a főbb gazdasági interakciók a „Go Out” stratégia keretén belül alakultak ki. Afrika hatalmas mennyiségű kihasználatlan nyersanyagkészlettel rendelkezik, ami a kínai ipar részére kulcsfontosságú jelentőséggel bír. Kína eleinte számos olyan jellegű hitelt nyújtott afrikai országoknak, amelyeket ezek az államok nem pénzben fizettek vissza, hanem a területükön található Kína számára értékes nyersanyagok exportjával. Ezt a hitelezési metódust „Angola-modell” -nek nevezték el, mivel Angola volt az az ország, amely legelőször és legtöbbször írt alá hasonló feltételekkel rendelkező hitelszerződéseket. Kína ezen stratégiája nagy visszhangot váltott a nyugati kritikusok körében, ugyanis számos kutató szerint Kína adósságcsapda-diplomáciát folytat. Ez azt jelenti, hogy Peking az óriáshiteleivel eladósodott helyzetbe hozza az afrikai országokat, annak érdekében, hogy ezzel saját magának kovácsolhasson előnyöket és érvényesíthesse az akaratát, fizetésképtelenség esetén lefoglalhasson állami eszközöket. Bár erre még konkrét példa nem történt, de a kínai hitelek hatásai a 2020-as évek elején látszódtak meg igazán, amikor a koronavírus járvány okozta gazdasági visszaesés következtében számos afrikai ország esett adósságtörlesztési nehézségekbe, és kénytelen volt tárgyalni Kínával az adósságátütemezésről és az adósságelengedésről. A különböző vádak elkerülése érdekében Kína változtatott a stratégiáján, és egyre ritkábban alkalmazza az Angola-modellt. Az új stratégia a „Kína-Afrika Swap” modell, amelynek célja ugyanúgy az afrikai nyersanyagok megszerzése, de ennek a stratégiának a keretein belül már nem szerepelnek az óriáshitelek, ehelyett a kínai vállalatok a helyi vállalatokkal együttműködve végeznek infrastrukturális fejlesztéseket a kulcsfontosságú nyersanyagokért cserébe. Kína a kétezres évek előtt még nem alakított ki szoros kapcsolatokat Angolával, mivel abban az időben - a függetlenség elnyerése után - polgárháború tombolt az országban. A polgárháború során Kína nem a mai kormánypártot, a baloldali politikai irányzatú MPLA-t támogatta, így később nehezebb volt számára gazdasági kapcsolatot létesíteni az országgal. Angola egy hatalmas területtel rendelkező nyersanyagokban gazdag állam, amely a világ egyik legmagasabb népesség növekedési rátájával rendelkezik. Az ország gazdasága az ezredforduló előtt rosszul teljesített, mivel az akkori kormány fő célkitűzése a polgárháború megnyerése volt. A gazdasági mutatókban az első jelentős növekedés csupán 2002-ben mutatkozott, amikor a polgárháború az UNITA vezetőjének, Jonas Savimbinek a halálával véget ért. Az angolai gazdaság még azelőtt nem látott növekedést produkált, mivel a harcok lezárultával a kormány az ország gazdasági helyzetére több figyelmet tudott fordítani. Angola gazdasága legfőképp a legértékesebb erőforrásától, a kőolajtól függ. Az angolai kőolaj megszerzése érdekében számos külföldi olajipari vállalat valósított meg beruházásokat és vásárolt részesedéseket az ország olajmezőiben. Az állam gazdasági fellendülése egészen a 2010-es évek közepéig tartott, amikor a csökkenő olajárak, a korrupció és a magas államadósság miatt a gazdaság területén erős visszaesést volt tapasztalható. Angola gazdasági helyzetét a koronavírus járvány okozta nehézségek csak tovább rontották és az ország gazdaságát 2020-ban recesszió jellemezte, amelyhez a kínai hitelek okozta adósságproblémák is hozzájárultak. A kínai-angolai kapcsolatok mérföldkövének a 2004-es év számít, amikor a Kínai Export-Import Bank 2 milliárd dollár értékben nyújtott hitelt Angolának infrastruktúrafejlesztésre és a polgárháború utáni rekonstrukciós projektekre. Eredetileg Angola az IMF-hez fordult a hiteligényével, de az IMF megkötései a hitel kapcsán túl szigorúnak bizonyultak az angolai kormány számára. Kína ezzel a hitellel alkalmazta először a vitatott jellegű Angola-modellt, azaz a hitel visszafizetését kőolajexporthoz kötötte. Az angolai infrastruktúrafejlesztéseket finanszírozó hitelek szerződései alapján számos projekt kivitelezésében vettek részt kínai vállalatok. Az országban nagy mennyiségű kínai munkás jelent meg, és számos kínai vállalat beruházott a térségben. A Kínai Export-Import Bank által nyújtott hitellel egyidejűleg egy kínai olajvállalat, a Sinopec is részesedést szerzett az angolai olajblokkokban.  A kínai-angolai kapcsolatok kezdeti stádiumában a kínai hitelek, beruházások, infrastruktúrafejlesztések, legfőképpen az olajiparban, hozzájárultak az afrikai állam felfelé ívelő gazdasági mutatóihoz. Kína számos újabb hitelt nyújtott, például a 2010-es évek elején az állami tulajdonú nehéz pénzügyi helyzetben lévő olajvállalatnak, a Sonangolnak is, amelyet a vállalat a meglévő adósságok kifizetésére és feltőkésítésre használt. Azonban a 2010-es évek második felében a recesszióban lévő Angola az előző évekhez képest egyre kevesebb hitelt vett fel és a megvalósuló fejlesztések és beruházások is számottevően csökkentek. 2020-ban a negatív gazdasági tényezők hatására az adósságproblémákkal rendelkező Angola csökkentette a Kínába irányuló exportjait, és a kínai-angolai kapcsolatok legfőképp az adósságátütemezésekről szóltak, mivel Angola a recesszió miatt fizetési nehézségekbe ütközött. Mindezek ellenére Angola kitart a Kínával kötött partnersége mellet és a jövőben is hajlandó folytatni a gazdasági kapcsolatokat Pekinggel.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Külkereskedelmi Kar

Tanszék

Nemzetközi Kapcsolatok Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Nemzetközi gazdálkodás

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	Afrika, Angola, gazdasági kapcsolatok, kína, kőolaj
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2021. Szep. 22. 08:33
Utolsó módosítás:	2021. Szep. 22. 08:33

Actions (login required)

Tétel nézet