Egy induló Webshop marketingkommunikációs lehetőségei 2021-ben

Dorkó-Pap Lilla Marianna (2021) Egy induló Webshop marketingkommunikációs lehetőségei 2021-ben. Külkereskedelmi Kar.

[thumbnail of Pap Lilla Marianna - Egy induló Webshop marketingkommunikációs lehetőségei 2021-ben-combined.pdf] PDF
Pap Lilla Marianna - Egy induló Webshop marketingkommunikációs lehetőségei 2021-ben-combined.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (1MB)

Absztrakt (kivonat)

A szakdolgozatban bemutatásra került egy induló kézműves ajándéktárgyakat forgalmazó webshop marketingkommunikációja. A dolgozatban elsődlegesen olyan eszközök kerültek kiválasztásra melyek költséghatékonyak, olcsók, vagy ingyenesek. Először is megállapítom, hogy a kiskereskedelmi online piac 909 milliárd forintos forgalomgenerálásúra növekedett a 2020-as év végén. Mivel a COVID-19 hatására mindenki a négy fal közé szorult, így biztonsági szempontból is átterelődött a kereskedelem egy része az online térbe. A kereskedők kénytelenek voltak webshopot is indítani, azonban akik kizárólag a weben voltak jelen egyre gyakrabban indítanak fizikai bemutató boltot is. A dolgozat elkészítése során a szekunder adatgyűjtés mellett empirikus primer kutatást is végeztem, melyhez a Google Forms kérdőív felületét vettem igénybe. A szekunder adatgyűjtés hozadékaként szerzett elméleti tudás és számos statisztikai információ hozzásegített ahhoz, hogy a webshop online marketingkommunikációs eszközrendszerét megalapozzam. A szekunder kutatással megszerzett háttér információkat összegezve a következő megállapításokat tettem meg. A közösségi média a kétezres évek elején, kilencvenes évek végén indult útnak. Folyamatosan fejlődött, a maga addig formabontó megoldásaival. Megjelenése előtt nem volt lehetőség arra, hogy a fogyasztók egyben tartalomgyártók is legyenek. Jelenleg a legismertebb és legkedveltebb közösségi média platform a Facebook. A videós tartalommegosztók főleg a fiatalabbak körében törnek előre. A koronavírus nagy nyertese a közösségi média felületek közül a TikTok. Magyarországon tavaly robbanásszerűen kezdett elterjedni. A TikTok azonban főleg a fiatalok körében terjedt el, és még nem annyira jelentős a használata, hogy a webshop indulásánál figyelembe vegyük. Mindemellett vannak, akik már ajánlják, hogy cégek kezdjenek el a TikTok felületére is tartalmat gyártani, de a trendek alapján lényegesebb az elterjedtebb platformokra koncentrálni. Növekedett a közösségi média felületeken eltöltött idő, primer kutatásom alapján azonban a legtöbb kitöltőnél nem különül el a hétköznap és a hétvége a felhasználási idő szempontjából. A szekunder információkat a kérdőívem segítségével nyert primer adatokkal kiegészítve, a kettő közötti párhuzamokat vizsgálva, kapcsolódási pontokat keresve célom volt megalkotni a webshop online marketingkommunikáció eszközrendszerét. A kérdőív elemzésénél lényeges szempontnak tartottam, hogy kapott eredményeimet összehasonlítsam a már meglévő statisztikai adatokkal, információkkal, hogy valamelyest megbizonyosodjak azok helytállóságáról. Mivel azonban a primer kutatásom nem minősül reprezentatívnak, mert a mintavétel nem rétegzett, így tökéletes következtetést és párhuzamot a két adathalmaz között nem lehet levonni. A dolgozatomban rámutatok arra, hogy a szekunder adatok alapján szerzett információ, miszerint a Facebook felhasználók között a nemi megoszlás arányában a nők vannak többet aktívabban jelen, alátámasztást nyert a primer adatgyűjtésem során is, mivel több női kitöltésem érkezett. A primer kutatással célom volt vizsgálni, hogy mely közösségi felületeket használják, és milyen gyakorisággal a felhasználók. Ennek oka, hogy a közösségi média hirdetések esetén már minimális költséggel jó eredményeket lehet elérni, így ez sarkalatos pontja az elemzésemnek. A dolgozatban rámutatok arra, hogy kitöltőim 90%-a használja napi szinten valamelyik közösségi oldalt. A hirdetések időzítésénél lényeges, hogy mikor töltenek több időt a felületeken, így kérdeztem a hétvégi aktivitásukat külön kiemelve. Azonban kiderült, hogy 72,1%-uk nem használja többet a felületeket hétvégén, mint hétköznap. A primer kutatásomból kiderült, hogy a legkedveltebb (leggyakrabban használt) közösségi felület a Facebook, amit a szekunder adatokkal alátámasztva mindenképpen lényegi információnak tekinthetünk. Második helyen az Instagram és a YouTube végzett. A kutatás során kitértem az online vásárlási szokásokra is, mellyel célom volt kideríteni a vásárlók átlagos kosárértékét és a vásárlások gyakoriságát. A válaszok alapján megállapítást nyert, hogy a válaszadók kisebb része vásárol havonta többször online felületen keresztül (40%). A legnagyobb arányban pedig 10-25 ezres kosárértékkel fogyasztanak átlagosan. Az általam vizsgált webshop kézműves ajándéktárgy kategóriáját a válaszadók nem igazán választották, azonban a legtöbben ruházati termékeket vásárolnak, és a Google segítségével informálódnak. Szintén megállapítást nyert a Facebook jelentősége, hiszen a kitöltések alapján az egyetlen olyan felületnek bizonyult, ami esetében a válaszadók nagyobb aránya vásárolt már olyan terméket, amit itt látott először, valamint ahol a hirdetések kevésbé zavaróak a fogyasztók számára. A kutatásommal megszerzett információk közül leglényegesebbnek és leghasznosabb tanulságnak azt tartom, hogy egyedül a videós tartalom ösztönzi a vásárlást, minden egyéb tartalom közzététele csak további informálódásra ösztönzi a kitöltőket. A megszerzett eredmények és a vizsgálat alapján mindezek után a dolgozatban összeállításra került a webshop marketingkommunikációs eszközrendszere, az alábbiak mentén. A webshop WordPress shop lesz, egész pontosan WooCommerce. Ehhez kapcsolódó blog esetében és a webshopnál is lényeges, hogy a WordPress nagyon Google optimalizált alapokat ad a felhasználóknak. A Yoast Seo segítségével pedig könnyedén ellenőrizhetjük, hogy tartalmaink megfelelőek-e. Az eszközök között szerepel még a Facebook, az Instagram és a YouTube felülete is. Mindegyiken kiemelt hangsúlyt kap a videós tartalomfeltöltés, annak érdekében, hogy a fogyasztók vásárlásra is ösztönözve legyenek, ne csak információ keresésre. A Facebook felületét közösségépítésre is használjuk, a zárt csoportok segítségével, tekintve, hogy számos nemzetközi és hazai szakember pártolja a közösségépítést, mint marketing lehetőséget, különös tekintettel a brandépítésre. Célom hírlevélbázis építése is, amivel célzottan a saját érdeklődőimet tudom majd elérni. Az általam összeállított eszközrendszer segítségével lehetőség nyílik arra, hogy egymást kiegészítve, egymás erejét erősítve kerüljenek használatra a különféle lehetőségek. Először is feltöltésre kerülnek a termékek a webshopra. Majd cikkek kerülnek feltöltésre a blogra a termékekről. Ezt követően megosztásra kerülnek a cikkek Facebookon. A termékekről készült kis videókat és fényképeket Instagramra, YouTube-ra és a Facebookra is feltöltjük. Az interaktív kommunikációt erősíti a Facebook Messengeren keresztüli kommunikáció. A cikkek, újdonságok hírlevélben kerülnek kiküldésre. A hírlevél feliratkozásra a közösségi média felületeken a felhasználók folyamatosan buzdításra kerülnek. Mivel a Facebook felületén megjelenő hirdetések ösztönzik a fogyasztókat arra, hogy információt keressenek mind a termékről, mind a fogyasztóról, így kezdetben ezen a felületen lesznek a fizetett hirdetések indítva. A primer kutatás alapján a többi közösségi média felületen a hirdetés feleslegesnek bizonyul, mert jelentős pozitív hatása nincsen. Bár a válaszok alapján elsősorban Google-ből informálódnak az emberek, de úgy vélem kezdetben a Facebook hirdetések és a jól SEO-zott webshop is segít a megfelelő célközönség elérésében. A témát aktuálisnak tartom. További kutatásra alkalmasnak gondolom, különösen annak tekintetében, hogy az átlagos kosárérték növekedése kizárólag az áremelkedéseknek és az inflációnak tudható-e be, vagy alapból többet költenek a fogyasztók egy-egy vásárlásnál, mint korábban.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Külkereskedelmi Kar

Tanszék

Marketing Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Kereskedelem és marketing

Mű típusa: diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak: COVID-19, e-kereskedelem, marketingkommunikáció, Social media, webshop
SWORD Depositor: Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID): Archive User
Rekord készítés dátuma: 2021. Szep. 22. 08:32
Utolsó módosítás: 2021. Szep. 22. 08:32

Actions (login required)

Tétel nézet Tétel nézet