Biztonság az igazság utáni világban

Farkas József (2021) Biztonság az igazság utáni világban. Külkereskedelmi Kar.

PDF Farkas_József_xc69kj_Szakdolgozat_2021.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)

Absztrakt (kivonat)

A szakdolgozat lényegében három fő szakaszra bontható: 1.      A Bevezetésben és a Technológia-immunizáció szakaszban bemutattam azt, hogy mi az a globális jelenség melyet vizsgálni kívánok, illetve azt hogyan kívánom biztonsági szempontból megközelíteni. Mivel itt alapvetően kommunikáció alapú technológiáról beszélünk, így a biztonságiasítási modellt alkalmaztam. Ennek érdekében kiemeltem azt, hogy a fő sodor instrumentalista felfogással szemben a szubsztantivista megközelítést alkalmazom szakdolgozatom során. Érvelésem az volt, hogy az előbbi, bár lényeges, de nem teljeskörű kereteket szab a közösségi média biztonsági aspektusainak vizsgálata során, szűkre szabja a fenyegetések körét. Érvelésem abban áll, hogy egy eszköz addig marad az, míg annak használata tudatos folyamatok szerint zajlik. Abban a pillanatban amikor ez már nem igaz, már nem csak eszközről beszélhetünk. Ennek alátámasztására a következő három alfejezetben tagoltam azt, hogy hogyan is működik ez a fajta technológia a végtelen növekedés alapú kapitalizmusban. Rámutattam arra, hogy a korszellem mely a végtelen termelés és fogyasztás logikájában él, miként alkalmazza és használja ki az emberek alapvető szociálpszichológiai folyamatait. Bemutattam a Valóságtermelés c. alfejezetben a közösségi média fogyasztást generáló erejét, illetve azt, hogy a keresleti oldalon ezek az információk miként dolgozódnak fel a Valóságfogyasztás c. alfejezet szerint. Ezek után kitértem arra, hogy az efféle kereslet-kínálati működés miként hozza létre a közösségi tudást, mely már az új virtuális lét diskurzív közegében alakul ki, mely alapvetően eltér az offline lét által keletkezett közösségektől és tudástól. Ezeknek a folyamatoknak a mentén rámutattam arra, hogy milyen könnyen tudnak globális közösségek létrejönni, és ebben milyen pszichológiai folyamatok zajlanak le, melyet a közösségi média platformjai végletekig kihasználnak. 2.      Ezek után egy elméletibb, filozofikusabb rész következett, mellyel az újonnan megformálódó virtuális közösségi létet kívántam leírni. Ez egy nehezebb folyamat volt, mely egy kevésbé empirikus, de sokkal inkább elméleti elmélyülést igényelt, s melyre azért volt szükség, hogy el tudjunk vonatkoztatni a korábban említett intrumentalista felfogástól, de természetesen alapul véve a hétköznapi tapasztalatokat. Itt kitértem arra, hogy az ember lényegében azzal, hogy egyre több időt tölt ebben az új kommunikációs közegben, s mely által ez válik a legfontosabb diskurzív közeggé, egy újfajta létezés jön létre, melyben az ember szuperpozícióba kerül saját magával az offline és online térben. Az Új Panoptikum fogalmának a bemutatásával ezt az új párhuzamos létet kívántam bemutatni, melynek eredője lényegében a fogyasztás hajtotta transzparencia volt. Ennek eredménye a folytonos pozitivizáláson keresztül elért permanens aktivitás és láthatóság volt, melynek célja a fokozott és akadálytalan kommunikáció és annak fogyasztása. Ebben a térben minden egyén termelő és fogyasztó, és ahol azok a felerősített pszichológiai folyamatok mennek végbe, melyeket az első szakaszban bemutattam. Már itt felsejlenek az első biztonságot érintő kérdések, mint externáliák az Új Panoptikumban. Az egyik az egyénre ható pszichoszomatikus tünetek, úgy, mint a kiégés szindróma, vagy a depresszió, melyek, mint népbetegségként jelennek meg az ebben a térben létezők (így például a digitális bevándorlók és bennszülöttek) körében. A másik pedig egy legitimációs kérdés, mely abból az egyszerű dologból fakad, ami a biztonságiasítás egyik legalapabb kérdése, vagyis, hogyha a diskurzív folyamatok ebben az új térben jönnek létre és alakulnak ki a kötődések, az önmagában egy elmozdulás a korábbi status quo-hoz képest, mely a hagyományos médiát és offline jelenlétet jelentette. Ebben a szakaszban azonban nem csak az információ termelőit és feldolgozóit, hanem az ehhez illeszkedő üzenetet is megkerestem. A memetiks elvén keresztül azt a sikeres üzenetet azonosítottam, mely megfelel az Új Panoptikum kívánalmainak, mely végül a monetizáció logikáját követve a #(hashtag) és az ahhoz rendelt érték, vagyis a „Lájk” volt. Bemutattam azt, hogy ez a leggyorsabban értelmezhető, egyértelmű kód, mely homogenizáló erejével az éppen globális vagy lokális közösségek kulcsfontosságú üzeneteit képes hordozni. Végtelenszer sokszorosítható, a közösségei által pedig könnyen beárazható és továbbadható. Ennek eredményeképp került bemutatásra az Idenitás ebben az új térben, mely a bemutatott diskurzív és pszichológiai folyamatoknak köszönhetően jön létre. Ebben az alfejezetben akartam bemutatni azt, hogy az ember tudattalanjában meglévő érzelmi kötődések hogyan alakítják ki az ember identitását, attitűdjeit, melyek a virtuális tér hatalmas mennyiségi ereje által könnyen kategorizálhatóvá, befolyásolhatóvá válik. Itt mutattam rá arra, hogy a bizonytalanság és félelem milyen könnyen ki tud alakítani áttörhetetlen falú véleménybuborékokat, ezekben a megfelelő üzeneteket használva miként tudnak megjelenni a véleményvezérek, és hogy safe-space és troll kultúra hogyan járul hozzá öngerjesztő folyamatként a polarizációhoz. 3.      A harmadik szakaszban az előző szakasz végkövetkeztetéseit felhasználva annak szélsőséges változatait kívántam az egyes alfejezetekben bemutatni. Előzetesként bemutattam azt, hogy miként léteznek párhuzamos igazságok világunkban, melyek lényegében elkerülhetetlenek. A biztonság problémái így tehát az igazság után keresendők, mikor azok akkora ellentmondásba keverednek egymással, hogy az átcsap a fizikai térbe és agresszióként, sérelemként mutatkozik a társadalom szintjén. Ezeket nevezem én a társadalom kollektív pszichoszomatikus tüneteinek. Bemutattam a konspiratív gondolkodást és példákat az egyes alfejezetekben, melyek konkrét biztonsági fenyegetést jelentenek. Ezeket a fenyegetéseket, mivel mindegyik köthető egy közös ponthoz, biztonsági komplexumként is lehet értelmezni, mely globális jelleget mutat: Ilyen az oltásellenesek és vírusrelativizálók, akik az egészségügyi dimenzióban jelentenek fenyegetést; az online gyűlöletbeszéd, mely sokszor vallási és etnikai ellentéteket nagyít fel és végül erőszakhoz vezet; a társadalmi biztonság, mely az amerikai példán keresztül bemutatja azt, hogy mennyire szét tud szakadni egy társadalom ha a közösségi média erejét maximalizálva a polarizáció súlyos károkat okoz; és a környezeti biztonság, mely a fogyasztás generálás önmagában rejlő veszélyeit rejti magában, mely a bolygó pusztulásához, vagyis a környezeti biztonságnál jelenik meg kockázatként. Szakdolgozatom elején is leszögezem, hogy én egy jelenséget és annak káros hatásait kívántam bemutatni, mely fontos adalék lehet a problémák vizsgálatában. Nem állítom azt, hogy kizárólagos jelentősége van az itt bemutatott folyamatoknak, viszont azt se vitatom el, hogy relevanciája a jövőben egyre nagyobb lesz. Olyan alap problémákat mutattam be, melyek eddig is léteztek térben és időben, azonban arra hívom fel a figyelmet, hogy soha nem volt ezeknek ekkora átfogó ereje és soha nem mutatkoztak a világon egyszerre szinte mindenütt. Úgy ahogy sok minden más is, ez is a globalizáció része, azonban annak egyik legfontosabbika. Arra kívánom felhívni a figyelmet, hogyha a folyamatok továbbra is ebbe az irányba haladnak, akkor a világ társadalmaiban könnyen kaotikus állapotok léphetnek fel, mellyel kapcsolatban személy szerint pesszimista vagyok, ugyanis a kor szelleme a bemutatott folyamatok felerősítésében érdekelt. Ez érvényes a dolgozat elején tárgyalt végtelen növekedési modellre, az asszimetriákra, a polarizációra, mely hasonló képet mutat az emberiség környezetvédelemre tett reakcióival. Az az általános élményem, hogy az ember teljes gőzzel hajt a szakadék felé, mikor már régen fékeznie kellene. A globalizációt a legtöbbször pozitív jelentéstartalommal társítjuk a fogyasztás oltárán áldozva. Fel kell tennünk azonban azt a kérdést, hogy vajon mikor lesz elég?

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Külkereskedelmi Kar

Tanszék

Nemzetközi Kapcsolatok Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Nemzetközi Tanulmányok

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	álhírek, biztonság, filozófia, közösségi média, panoptikum
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2021. Szep. 22. 08:32
Utolsó módosítás:	2022. Okt. 06. 08:34

Actions (login required)

Tétel nézet