A sharing economy hatása a divatiparra

Tusa Bianka Eszter (2021) A sharing economy hatása a divatiparra. Külkereskedelmi Kar.

PDF Tusa Bianka Eszter - A sharing economy hatása a divatiparra.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)

Absztrakt (kivonat)

Ma a digitális technológia aranykorát éljük, melynek pozitív, de sajnos negatív hatásait is egyaránt megfigyelhetjük. Az uniformizálódott tömegcikkek, a fast fashion, mely az internet térnyerése óta még jobban felgyorsult, mérhetetlenül szennyezi a környezetet. Ezen olcsó tömegtermékek célcsoportja a Z generáció tagjai, a digitális benszülöttek. A digitalizáció, a digitális platformok térnyerésével azonban egy új üzleti struktúra is megjelent: a sharing economy. A közösségi gazdaság romboló hatással volt a hagyományos iparágakra – így a divatiparra is – mely a fenntarthatóságot és a termékek életciklusának meghosszabbítását hirdeti. A sharing economy témaköréről már születtek tanulmányok, azonban a divatipar tekintetében kevesen vizsgálták ezt a jelenséget, ezért választottam dolgozatom témájául, ezáltal egy új szemszögből megközelítve mindezt. Napjainkban egyre fontosabb, főleg a fiatalok számára a környezetvédelem, így a közösségi gazdaság elvén működő divatipar területén tevékenykedő vállalkozások alternatívaként szolgálhatnak a fast fashion cégekkel szemben, lassító tényezőként fellépve romboló hatásuk ellen. Ennek megismeréséhez a kvantitatív kutatási módszert választottam primer kutatásomhoz, így online kérdőíves megkérdezéssel valósítottam meg a Z generáció körében, mivel a fiatalokhoz ez a megkérdezési forma áll a legközelebb és így lehet őket a legjobban, illetve legkönnyebben elérni. A kutatás céljának tűztem ki ezáltal, hogy feltárjam és megismerjem a Z generációs fiatalok fast fashion vásárlási szokásait, attitűdjeit, megvizsgálva a vásárlásuk mögött húzódó motivációkat, emellett a fiatalok sharing economy-val, fenntarthatósággal, tudatos fogyasztással, a különböző közösségi gazdaság elvén működő cégekkel kapcsolatos ismereteinek feltárása. Mindezek ismeretében pedig megvizsgálni, hogy a Z generáció tagjai igénybe veszik, illetve vennének-e ilyen típusú szolgáltatásokat vagy milyen félelmeik vannak a közösségi gazdaság elvén működő cégekkel kapcsolatban, mi a korlátja a fashion sharing szolgáltatásoknak hazánkban. Ezek alapján négy hipotézist fogalmaztam meg a Z generáció, a sharing economy, illetve a divatipar kapcsolatát vizsgálva. Az első, hogy a Z generáció tagjai nem ismerik a sharing economy fogalmát (H1). A H1 hipotézist elfogadtam, mivel a primer kutatásból kiderült, hogy a Z generáció tagjai habár használják a sharing economy platformokat, ennek ellenére nem tudják, hogy az adott vállalat milyen üzleti modellben működik. A második: a fiatalok fast fashion vásárlása mögött húzódó motiváció elsősorban a termékek olcsó, megfizethető ára, másodsorban pedig a divat és a trend (H2). A H2-t elvetettem, ugyanis a kutatás ennek ellentétjét igazolta: a fast fashion vásárlás mögött húzódó motiváció elsősorban a divat és a trend és csak másodsorban a termékek alacsony ára. A harmadik: a Z generáció tagjai hajlamosak az impulzusvásárlásra és vettek már olyan ruhadarabot, amit végül nem hordtak (H3). A H3-at elfogadtam, ugyanis a fiatalok a primer kutatás során arról számoltak be, hogy vettek már meg olyan terméket, mely egy hirtelen döntés következménye volt, illetve hogy ez gyakran jár kognitív disszonanciával. Végül, a közösségi gazdaság elvén működő divatipari cégekkel kapcsolatban a Z generációs fiatalok félelmét elsősorban az üzleti modell ismeretlensége, újdonsága jelenti, így nem vennék igénybe az ilyen típusú szolgáltatásokat (H4). A H4-et elvetettem, mivel a fiatalok hajlandóak lennének kipróbálni az ilyen jellegű szolgáltatásokat, hiszen a  primer kutatás igazolta, hogy a Z generációs fiatalok számára fontos a környezetvédelem és a fenntarthatóság, emellett szívesen kísérleteznének a különböző stílusokkal. A legnagyobb félelmet az üzleti modellel szemben nem annak ismeretlensége, hanem a használt ruháktól való idegenkedés, a higiéniás problémák jelentik.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Külkereskedelmi Kar

Tanszék

Marketing Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Kereskedelem és marketing

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	divatipar, fashion sharing, fenntarthatóság, közösségi gazdaság, Sharing Economy
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2021. Szep. 22. 08:11
Utolsó módosítás:	2022. Ápr. 02. 09:46

Actions (login required)

Tétel nézet