Ingatlanpiac alakulása a 2008-as gazdasági világválságtól a 2019-ben megjelent koronavírus első hullámának végéig

Rudolf Tamás (2021) Ingatlanpiac alakulása a 2008-as gazdasági világválságtól a 2019-ben megjelent koronavírus első hullámának végéig. Külkereskedelmi Kar.

PDF Szakdolgozat_Rudolf-Tamás_2020-2.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (2MB)

Absztrakt (kivonat)

Időről időre a különböző befektetési eszközök piacán, így az ingatlanpiacon is kialakulnak buborékok, amely nagyon sok befektetőt, és még több saját célra lakást, házat vásárlót érintenek. Hazánkban is rendkívül népszerű befektetési eszköz az ingatlan, arról nem is beszélve, hogy a társadalom többsége még mindig elkötelezett a saját tulajdonú ingatlan iránt. A 2008/2009-es gazdasági/pénzügyi világválság Magyarországon is éreztette hatását, melynek eredményeként a magyar lakóingatlan-piacon is hatalmas változások következtek be. A válságot megelőző évben a lakáspiac csúcson volt, évente mintegy 200 ezer adásvételt bonyolítottak, ugyanakkor a krízis hatására a 100 ezer alatti tartományba zuhant. 2008 előtt azonban nemcsak az adásvételek száma volt csúcson, hanem a lakásárak is, melyek a válság eredményeként szintén lejtmenetbe kerültek. Az elmúlt 12 évben óriási változások mentek végbe a lakáspiacon, mely az értékesítési volumen, a lakásárak alakulásában egyaránt megmutatkozott. Az elmúlt egy évtized kormányzati intézkedései az ingatlanpiacra is jelentős hatással volt. Ilyen intézkedés volt például az új lakások 27 %-os áfaterhének 5 %-ra csökkentése, a 2015. július 1-től bevezetett egyösszegű, vissza nem térítendő lakás célú támogatás, a családok otthonteremtési kedvezménye (CSOK) 2016. január 1-jétől még kedvezőbb feltételekkel történő felvételi lehetősége. 2020-ban a kormány további intézkedésekkel kívánja javítani egyrészt az építőipar helyzetét, másrészt a lakást, házat vásárlók lehetőségeit. Ugyanakkor a 2020 elején kibontakozó koronavírus járvány az ingatlanpiacon is éreztette a hatását, és hozzájárult az ingatlanpiac jelentős mértékű átalakulásához. Szakdolgozatom témájául az ingatlanpiac alakulásának vizsgálatát választottam a 2008 – 2020 közötti időszakra vetítve. Témaválasztásomat motiválja, hogy az ingatlanpiacon dolgozva hosszabb ideje követem figyelemmel az ingatlanpiaci folyamatokat, trendeket, az ingatlanpiac alakulását befolyásoló tényezőket. Szintén kutatásom motivációját adja, hogy a saját generációmnak számító Z generációnak milyen lehetőségei vannak ma Magyarországon lakáshoz, vagy házhoz jutni. Témaválasztásom aktualitását éppen az elmúlt években bevezetett kormányzati intézkedések adják, mivel ezek jelentős mértékben hatással voltak az ingatlanpiac alakulására, és a magyar lakosság, elsősorban fiatalok, a gyermekes családok lakásvásárlási kilátásaira, lehetőségeire. Szakdolgozatom célja egyrészt feltárni, és átfogó képet adni arról, hogy miként alakult a 2008/2009-es pénzügyi/gazdasági válságtól napjainkig az ingatlanpiac. Célom vizsgálni, hogy az építőipart, és a családokat segítő kormányzati intézkedések, valamint a koronavírus járvány milyen hatással volt a magyarországi ingatlanpiacra. Másrészt szakdolgozatom célja annak meghatározása, hogy milyenek a Z generáció lakásvásárlási kilátásai.A vizsgált témával összefüggésben a következő kutatási kérdéseket fogalmaztam meg:Milyen meghatározó tényezők voltak hatással az elmúlt 12 évben a magyarországi ingatlanpiac alakulására?A koronavírus járvány első szakasza milyen hatással volt a magyarországi ingatlanpiac alakulására?Milyen lakásvásárlási kilátásai vannak napjainkban egy Z generációs fiatalnak? Szakdolgozatom első részében szakirodalmi áttekintés keretében törekszem áttekintést nyújtani az ingatlanpiac alapfogalmairól, a rövid- és hosszú távú piaci egyensúlyról, az ingatlanpiac, a tőkepiac és építési piac kapcsolatáról, valamint arról, hogy milyen tényezők befolyásolják az ingatlanpiac alakulását. A dolgozat második részében ugyancsak szakirodalmi áttekintés keretében ismertetem a Z generáció főbb jellemvonásait, fogyasztási szokásait, a mozgatóerőket, valamint a lakásvásárlási szokásait. A dolgozat harmadik részében ismertetem az általam alkalmazott kutatásmódszertant, így kitérek a szekunder kutatásra, a primer kutatásra. Ez utóbbi keretében ismertetem a kérdőíves felméréssel, valamint a mélyinterjúval kapcsolatos főbb tudnivalókat, illetve azok lefolytatásának körülményeit. A szakdolgozat negyedik részében az eredmények ismertetésére kerítek sort, a szekunder kutatás keretében kiemelten foglalkozok magyarországi lakáspiac 2008 – 2020 közötti alakulására, a befolyásoló tényezőkkel. Ugyancsak ismertetem a kérdőíves felmérés, és a mélyinterjú eredményeit. A dolgozat lezárásaként a kapott eredmények ismeretében következtetéseket vonok le a vizsgált témával kapcsolatban, és igyekszem a bevezetőben meghatározott kutatási kérdéseket megválaszolni. Bízom benne, hogy a vizsgált téma felkelti a téma iránt érdeklődők figyelmét, ugyanakkor remélem, hogy én is számos új információhoz juthatok azzal kapcsolatban, hogy milyen befolyásoló tényezők, hatások mozgatják az ingatlanpiacot.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Külkereskedelmi Kar

Tanszék

Marketing Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Kereskedelem és marketing

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	házastársi lakáshasználat, ingatlan, lakás - lakásügy, lakás célú hitel(ek), lakásállomány
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2021. Szep. 21. 15:31
Utolsó módosítás:	2021. Szep. 21. 15:57

Actions (login required)

Tétel nézet