Miért nem rendelkeznek a hazai szálláshelyek ökocímkével?

Paget Anna Laura (2021) Miért nem rendelkeznek a hazai szálláshelyek ökocímkével? Külkereskedelmi Kar.

	PDF PAGET ANNA LAURA-JY91AG-SZAKDOLGOZAT.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)
	PDF Paget Anna Laura-Nyilatkozat a dolgozat státuszáról.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (141kB)

Absztrakt (kivonat)

A fejlett országokban élők mindennapjainak részévé váltak az üzleti és kikapcsolódás céljából tett utazások, azonban a turizmus jelentős mértékben hozzájárul környezetünk pusztulásához. Ahogy a környezetvédelem egyre nagyobb fontosságnak örvend globálisan, a szállások közül is egyre több törekszik a környezetkímélőbb működésre, azonban ez a folyamat Magyarországot tekintve még a kezdeti szakaszban van. Dolgozatomban arra kerestem a választ, miért nem rendelkeznek a hazai szálláshelyek ökocímkével, s a címkehasználat hiánya azt is indikálja-e, hogy a Magyarországon környezetbarátnak tekintett hotelek környezetterhelése jóval jelentősebb, mint a tanúsítvánnyal rendelkezőké. Szekunder kutatásom első lépéseként az ökocímkézés fogalmát, hasznát és jelentőségét, előnyeit és hátrányait, valamint a köré felépített rendszereket és szabványokat elemeztem. Az ökocímkék alapvető célja, hogy megkülönböztessék azon termékeket és szolgáltatásokat, melyek speciális környezeti és társadalmi kritériumoknak felelnek meg. A tanúsítvány révén a fogyasztó további információhoz jut az árucikk teljes élettartama alatt várható környezeti hatásáról. Előnyei között szerepel ezen felül a cégek fenntartható működésének elősegítése, hiszen rendszeresen felül kell vizsgálniuk folyamataikat és korszerűsíteni az alkalmazott technológiákat. A gyártók és szolgáltatók számára lehetőséget nyújt a pozitív vállalati kép kialakításán túl újabb piaci részesedéshez jutni a környezetbarát árucikkek piacán, s a termékeik és szolgáltatásaik értékét a tanúsítvány által növelni. Hátrányként megfogalmazható a pályázati folyamat költségessége és a tartalom nélküli, marketingcéllal feltüntetett jelzések nagy száma, melyekkel könnyen összekeverhetőek a valóban környezetbarát termékek és szolgáltatások tanúsítványai. Manapság sok ökocímke van használatban, ezért a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet útmutatót dolgozott ki annak érdekében, hogy előre meghatározott alapelvek által átlátható és megbízható tanúsítási rendszer alakulhasson ki. Emellett a Nemzetközi Ökocímkézési Hálózat globálisan fogja össze a világ vezető ökocímkézési szervezeteit, melyek közül mind az ISO 14024 I. környezeti típusába tartozik. Annak érdekében, hogy érdemi változás mehessen végbe a fenntartható fejlődés érdekében, a vállalatok gazdasági modelljének is át kellene alakulnia, mégpedig a körforgásos gazdaság megteremtésével. Az árucikkek élettartama ezáltal jelentősen megnő, s a környezetre gyakorolt káros hatás mértéke lecsökken. Az ökocímkézés jogi hátterét hazánkban kormányhatározat, az Európai Unióban pedig tanácsi rendelet biztosítja. Dolgozatomban az átfogó és részletes elemzésen túl fontosnak tartottam az Európai Unió történelmi jelentőségű ökocímkéinek bemutatását, majd összehasonlítását a hazai Környezetbarát Termék védjeggyel. Alapvetően struktúrájuk, kritérium-kidolgozásuk menete és a tanúsítási folyamat szinte teljes mértékben megegyező, a legszembetűnőbb különbség a termékcsoportok, és a címkét elnyerő árucikkek számában rejlik. Míg hazánkban 2020-ban 11 címkével ellátott termék és szolgáltatás található, addig az Északi Hattyú több, mint 16500 árucikken fellelhető. Szekunder kutatásomat a vendéglátás környezetterhelésének ismertetésével zártam, mellyel szorosan összefügg a primer kutatásomban alapul vett uniós ökocímke feltételrendszere, hiszen a szálláshelyek által okozott környezeti károk elkerülése céljából alakították a feltételeket a jelenlegi formájukra. Első hipotézisemben azt állítottam, a magyar emberek számára nem fontos a környezetvédelem, s ez az oka annak, hogy a hazai szálláshelyek nem rendelkeznek ökocímkével. Ennek vizsgálatához primer kutatásomat a Külön Eurobarometer 501 kvalitatív kutatás kvantitatív eredményeinek összehasonlításával kezdtem, melynek segítségével a magyar, az osztrák és az uniós átlag környezeti kérdésekhez való hozzáállásáról tájékozódtam. A kapott eredmények alapján elmondható, hogy a magyar emberek számára fontos a környezetvédelem, azonban nagyon kevesen tesznek aktívan a környezet megóvásáért. 10-ből 8 magyar válaszadó vélte úgy, mindennapjaira közvetlen hatást gyakorolnak a környezeti problémák, azonban közel kétharmaduk nyilatkozta azt, hogy fogyasztási szokásai által károsítja a környezetet. A megkérdezett uniós polgárok paradox válaszai alapján megmutatkozik, hogy tetteikkel nem támasztják alá azon állításukat, hogy fontos számukra a környezetvédelem. Az egyetlen környezettudatos törekvés, mely az uniós átlag esetében a válaszadók több, mint felénél megfigyelhető, az a szelektív hulladékgyűjtés, azonban például vízfogyasztását csak 10-ből 3 ember csökkentette az elmúlt hat hónapban. A kutatás segítségével részleteiben ismerhettem meg az Európai Unió lakosságának környezetvédelemhez fűződő ambivalens viszonyát.Munkámat kvalitatív kutatással folytattam nyílt kérdéseket tartalmazó félig-strukturált mélyinterjúk formájában. A hazai Royal Club Hotel ****superior Visegrád szálloda igazgatójával, majd az osztrák Wesenufer Hotel igazgatóasszonyával folytattam szakmai beszélgetést. Célom az volt, hogy kiderítsem, mennyire tér el a környezeti terhelése egy uniós ökocímkével rendelkező és egy Zöld Szálloda díjat elnyert, tehát hazánkban környezetbarátnak minősített szállodának. Kérdéseimet az Európai Unió ökocímkéjének kritériumrendszere alapján építettem fel, így a hasonlóságok és az eltérések is jól kirajzolódtak. Kutatási eredményeim alapján kijelenthető, hogy annak ellenére, hogy a Zöld Szálloda díjat elnyert szállodák nem minden téren felelnek meg az uniós sztenderdeknek, sok tekintetben igazodnak hozzájuk. A hazai és uniós környezetbarát szállodák működését tekintve a legmarkánsabb különbség az energiaforrás, ezen túl a környezeti politika és a fogyasztási cikkek kérdése. Összességében a magyarországi szállodák környezeti törekvései nagymértékben csökkentik környezetterhelésüket, azonban az uniós ökocímke kritériumainak nem felelnének meg. Legfőképpen arra következtethető vissza a környezetvédelem tárgykörében tapasztalható hátrányunk, hogy nem jut elegendő információ sem a lakossághoz, sem a vállalatokhoz, s a kormány nem támogatja elég aktívan ezen kezdeményezéseket. Mindaddig, amíg a vendégek döntésének a szálláshely környezetre gyakorolt hatása nem képezi részét, vagy a kormány nem vezet be átfogó és kötelező érvényű szabályozást és segíti elő a környezetvédelmi folyamatokat, nem várható változás sem a szállodaiparban, sem a gazdaság további szereplőinek körében.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Külkereskedelmi Kar

Tanszék

Nemzetközi Gazdaságtan Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Nemzetközi gazdálkodás

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	EU környezetvédelmi szabályozása, fenntarthatóság, környezetvédelem, ökocímkézés, ökoturizmus
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2021. Szep. 21. 15:14
Utolsó módosítás:	2021. Szep. 21. 15:57

Actions (login required)

Tétel nézet