Márton Antónia (2015) A humán erőforrás-gazdálkodás jellegzetességei a közszolgálatban. Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg.
Előnézet |
PDF
márton_antónia_ 2015maj_publikus.pdf Download (6MB) | Előnézet |
Absztrakt (kivonat)
Szakdolgozatom témáját a közszolgálat alkalmazottainak létszámára, és bérezési rendszerére alapoztam. Úgy gondolom, ez képezheti a témám aktualitását. A médiában figyeltem fel elsőként erre a témára, rögtön felkeltette az érdeklődésemet. Emellett végzős közszolgálati szakos hallgatóként, hamarosan részese leszek a közszolgálat rendszerének, rám is vonatkozni fog az új bérezési rendszer, továbbá a teljesítményértékelési rendszer szabályai. Tanulmányaim során nem volt lehetőségem a közszolgálat humánpolitikai tevékenysége gyakorlati oldalát megismerni, és tapasztalatot szerezni, ezért jártam utána a rendszer működésének, és lehetőségeinek. A dolgozat elkészítésében a Zala Megyei Kormányhivatal nyújtott segítséget. A Zala Megyei Kormányhivataltól kapott létszám, illetve bérezési adatokat elemeztem, majd a kapott eredményeket összehasonlítottam a versenyszférában működő teljesítményértékelési és bérezési rendszerekkel. Megállapítottam, hogy az elmúlt évek során a közszolgálat bérezése sok változáson esett át, valamint a dolgozók létszáma is módosult a közigazgatás átalakítása következtében. Jelenleg a közalkalmazotti bértábla és a közszolgálat illetményrendszere nagy változások előtt áll, folynak az átalakítások. Folyamatban van az új közszolgálati életpályamodell bevezetésének előkészítése, mely előre láthatóan 2016 júliusától kerül majd bevezetésre. Jelen pillanatban még kevés információ áll rendelkezésemre a tervezettel kapcsolatban, mivel még nem alakították ki a teljes koncepciót. Dolgozatomban megpróbáltam reflektálni az évek során kialakult illetményrendszer problémáira, melyek megoldására csak az életpálya átalakítása jelenthet megoldást. Az egyik célom az volt, hogy a jelenlegi életpályát bemutassam, és rávilágítsak arra, miért van szükség az új életpálya modell bevezetésére. Az elmúlt években egyre nagyobb hangsúlyt kapott a teljesítményértékelési rendszer a közszolgálatban, előtérbe kerültek a teljesítményértékelés módszerei, és alkalmazásuk fontossága, a dolgozatban ezért vizsgáltam a teljesítményértékelési rendszer szerepét, jelentőségét, és folyamatát, amit összevetettem a versenyszférával. A Zala Megyei Kormányhivatal rendelkezésemre bocsátott adatai alapján tárgyaltam a közszolgálati dolgozók javadalmazási és teljesítményértékelési rendszerét, illetve összehasonlítottam az illetmények átlagát a közszféra és a versenyszféra között. Szignifikáns elmaradás tapasztalható mind bérezés, mind teljesítményértékelés és az ösztönzés tekintetében egyaránt. Az utóbbi években megállapítható, hogy a közszféra nem volt vonzó a fiatalok száma, így sokan inkább a versenyszférát választották munkahelyükké, főleg a kedvezőbb jövedelmi viszonyok miatt. A közszolgálat azonban hosszútávú, biztonságot nyújtó munkahely, az illetmények növelése lassú, nem áll összhangban a dolgozó által szerzett tapasztalatok megszerzésének időbeli eloszlásával, a pályakezdő munkavállalónak nincs szüksége 15 évre, hogy a megfelelő tapasztalatokat megszerezze, megtanulja a szakma fortélyait. Ezért folyamatos juttatás emelést javasolnék, ami rövidebb szakaszokra lebontva, folytonos juttatás emeléssel járna, ezáltal a dolgozói állomány motiváltabb lenne. Erőteljes negatív hatást gyakoroltak a közszférára a korábbi évek nagymértékű létszámleépítései, mivel szinte mindenütt létszámstopot vezettek be. Ez az intézkedés kedvezőtlen hatással volt a közszolgálatban dolgozók munkamoráljára. Az elvégzett feladatmennyisége nem állt összhangban a bérezésükkel, ezért ezen mihamarabb változtatni kellene. Az államnak érdeke lenne, hogy megfelelő gondossággal kezelje a közszolgálat rendszerét, mind motivációs, mind illetményrendszer, és létszám tekintetében, hiszen a közszolgálati alkalmazottak feladatellátása nélkül nem működhetne az állam. Szerintem az államnak kötelessége lenne a lehető legjobban (de a jelenleginél mindenképpen jobban) a köz érdekében eljárókat maximálisan támogatni, hiszen ők látják el az állami és önkormányzati feladatokat. Szükségesnek látom még a legnagyobb problémát okozó nemek közti egyenlőtlenség eloszlásának megoldását a közszolgálatban. A nők aránya kétszeres a férfiakéhoz képest. Vizsgálatom során, azt tapasztaltam, valószínűleg ez azért alakulhatott ki, mivel a közszféra egy nyugodt, biztonságot nyújtó szervezet. A gyermekvállalás szabályai sem olyan szigorúak, mint a versenyszférában, illetve kellően tisztában tudnak lenni a munkahely elvárásaival, kevésbé stresszes munkakörnyezetben végzik a feladataikat, nincsenek olyan szigorú szabályok, melyek a bérezésükre, és az előléptetésükre egyaránt hatással lenne.
Intézmény
Budapesti Gazdasági Főiskola
Kar
Tanszék
Közgazdasági és Módszertani Intézeti Osztály
Tudományterület/tudományág
NEM RÉSZLETEZETT
Szak
| Mű típusa: | diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT) |
|---|---|
| Kulcsszavak: | személyzeti politika, létszám, életpályamodell, bér - bérügy - munkajövedelem, teljesítménymérés - teljesítményelemzés - teljesítményértékelés, humánpolitika - munkaerő-gazdálkodás - emberi erőforrás-gazdálkodás, közalkalmazottak, létszámgazdálkodás, Zala Megyei Kormányhivatal (Zalaegerszeg), Zala megye, Zalaegerszeg (Zala), létszámgazdálkodás, motiváció - ösztönzés, jogi szabályozás |
| Felhasználói azonosító szám (ID): | Góczán Judit |
| Rekord készítés dátuma: | 2015. Máj. 27. 09:55 |
| Utolsó módosítás: | 2015. Szep. 04. 11:57 |
| URI: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/id/eprint/3381 |
Actions (login required)
 |
Tétel nézet |
