Nagy Petra Judit (2015) Az önkormányzatok finanszírozási rendszere és változásainak bemutatása a Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata példáján keresztül a 2012-2014. években. Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg.
Előnézet |
PDF
nagy_petra_judit_2015maj_publikus.pdf Download (2MB) | Előnézet |
Absztrakt (kivonat)
Szakdolgozatom témájául a helyi önkormányzatok finanszírozási rendszerét, valamint a finanszírozás folyamatos változásainak bemutatását választottam, az utóbbi néhány év vonatkozásában. Dolgozatom alapját primer és szekunder kutatások jelentik. Írásom során a racionális, következetes felépítésre törekedtem. Első lépésként az önkormányzati rendszer kialakulásának bemutatásával kezdtem, majd ezt követően az új feladatfinanszírozási rendszer változásának jogszabályi hátterét vettem górcső alá. Ezután Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzatának ismertetésével, valamint az állami hozzájárulások és a főbb bevételi források alakulását szemléltettem a 2012-2014 évek vonatkozásában. Szakdolgozatom zárásaként az adósságkonszolidációs eljárás folyamatát vizsgáltam, amely elkerülhetetlen fázisa volt az önkormányzati rendszer megújításának. Az önkormányzat finanszírozási rendszerének szerkezeti átalakítása elkerülhetetlen volt Magyarországon. A nehéz időszak 2002 után kezdődött az önkormányzatok számára és fokozatosan rosszabb lett az évek során. Az akkori forráselosztó normatív finanszírozás elavulttá vált, az önkormányzati rendszer alacsony hatékonysággal bírt, fragmentált volt, szabályozatlanság jellemezte, ugyanis az eladósodás, a kötelezettségvállalás abszolút nem volt kontrolált. Csökkent az állami forráskivonás az önkormányzati rendszerből, ugyanakkor a feladatok növekedtek, így ez belső nehézségeket okozott. Nem az volt a gond, hogy az önkormányzati rendszer nem tudta ellátni a feladatokat, hanem annyi feladatot kapott, hogy mellé nem párosult a finanszírozás, így a megyei önkormányzatok működésképtelenné váltak. Az ország legtöbb településein 2010-re adósságcsapdává vált az eladósodás, amely egyrészt csapda volt a helyi közösség számára, hiszen nem maradt szabad pénzeszközük a fejlesztésekre, másrészt pedig adósságcsapdává vált a központi költségvetésnek is. A normatív forráselosztó finanszírozási rendszer lényege az volt, hogy az állam az SZJA-ból származó bevételből fedezte az önkormányzati kiadásokat. Évekig működött, de amikor az SZJA szabályozás átalakult egykulcsossá, az államháztartás bevétele redukálódott és látható volt, hogy nem működtethető tovább a normatív alapú rendszer. További problémát jelentett, hogy a normatív finanszírozás keretében a települések gazdasági ereje figyelmen kívül maradt, vagyis ugyanaz a normatíva vonatkozott egy kis településre, mint egy megyei jogú városra. Míg az utóbbinak nagyobb lehetősége volt kiegészíteni saját bevételből a normatív támogatást, addig egy kis település maximum az SZJA-ból származó bevételből tudta azt megtenni. Egy ’ördögi kör” –nek nevezhető folyamat alakult ki, ugyanis a normatív támogatások csökkentek, a problémák halmozódtak, hiányra terveztek az önkormányzatok, amely eladósodáshoz, vagyonfeléléshez és a működési hiány folyamatos növekedéséhez vezetett. A Kormány elkerülhetetlennek látta az önkormányzati rendszer átalakítását, így 2011-ben megalkotta az önkormányzatok szabályozását magába foglaló új önkormányzati törvényt, ezzel egyidejűleg az adósságkonszolidációs eljárás megindult, valamint új számviteli rendszer és törvényi ellenőrzés is kialakításra került. Az új feladat alapú finanszírozás a kötelező, illetve az alap feladatokat finanszírozza, az önként vállalt feladatokra is biztosít hozzájárulást, illetve kiegészítőt támogatást is nyújt a működőképesség megőrzése érdekében. Ez az új struktúra még nem kiforrott, hiszen elsőként a 2013. évet érintő költségvetésnél érvényesültek a jelenlegi finanszírozás szabályai. Vizsgálataim során megállapítottam, hogy ZMJV Önkormányzat esetében az egyes feladatok ellátásához biztosított állami hozzájárulás egyetlen esetben sem biztosította a teljes kiadások fedezetét, így az önkormányzatnak jelentős saját forrásból kellett azt kiegészíteni. Vélelmezem, hogy a folyamatos felülvizsgálat elkerülhetetlen akár egy új rendszer bevezetésénél akár egy szervezet gazdálkodása során, hiszen a problémák kiküszöbölése, a hatékonyság növelése, az átláthatóság biztosítása és a gazdasági takarékosság csak így érhető el. Továbbá fontosnak tartom, hogy a feladatfinanszírozás igazságosabb és pontosabb legyen a jövőben. Véleményem szerint a Kormány szándéka a reformmal az volt, hogy az önkormányzatok nagyobb önállóságra tegyenek szert és igyekezzenek az önfenntartásra (például helyi adó, települési adó bevezetésével). ZMJV Önkormányzata felelősen és költséghatékonyan gazdálkodik, amely nem utolsó sorban a munkavállalók munkájának eredménye. Véleményem szerint fontos, hogy a profitorientált vállalatok mellett a költségvetési szerveket is vizsgáljuk, a zárszámadásainak adatai alapján nyert információk alapján, hogy egy valós, átlátható képet kapjunk arról, hogy a szervezet működését tekintve jó irányba halad-e, mik az erősségei, gyengeségei, továbbá likviditási problémákkal küzd-e, az eladósodottság mértéke milyen arányú. Vizsgálataim során megbizonyosodtam arról, hogy Zalaegerszeg egy célorientált város, önkormányzata törekszik, hogy minél kötelességtudatosabban, költséghatékonyabban és gazdaságosan folytassa tevékenységét, amely abból is látszik, hogy gördülékenyen tudta átvészelni a nehéz időszakokat.
Intézmény
Budapesti Gazdasági Főiskola
Kar
Tanszék
Közszolgálati Intézeti Tanszék
Tudományterület/tudományág
NEM RÉSZLETEZETT
Szak
| Mű típusa: | diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT) |
|---|---|
| Kulcsszavak: | önkormányzat, konszolidáció - konszolidálás, adósságkezelés, finanszírozás, költségvetési gazdálkodás, bevételek, Zalaegerszeg (Zala) |
| Felhasználói azonosító szám (ID): | Góczán Judit |
| Rekord készítés dátuma: | 2015. Máj. 26. 13:15 |
| Utolsó módosítás: | 2015. Szep. 04. 12:00 |
| URI: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/id/eprint/3368 |
Actions (login required)
 |
Tétel nézet |
