Sóska Orsolya Marietta (2015) „Hagyomány és Innováció Zala megyében” LEADER forrásból megvalósuló projekt életciklus szempontú elemzése. Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg.
Előnézet |
PDF
sóska_orsolya_2015maj_publikus.pdf Download (1MB) | Előnézet |
Absztrakt (kivonat)
Szakdolgozatom témájául a kistérségeket, a kistérségfejlesztést és a felzárkóztatás érdekében magvalósuló legjelentősebb Európai Uniós támogatást, a LEADER programot választottam. Úgy vélem, hogy a kistérségen belül zajló változás mindig aktuális téma és fontossága megkérdőjelezhetetlen az adott kistérségben élő közösség számára. Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk óta Magyarországon számos fejlesztés ment végbe, a legtöbb uniós támogatások igénybevételével. A vidék és így az ott lévő kistérségek rohamosan fejlődnek, de legtöbbször a pályázatok nem ott hatnak ahol az a leginkább szükséges lenne. A táj, a környezet szépsége, a hagyományok s a helyi kultúra elengedhetetlen kelléke a vidéki életnek, de ez a legfőbb problémákat nem feltétlen oldja meg: a munkanélküliséget, az elöregedő társadalmat és a kihasználatlan erőforrásokat. Az unió lakosságának több mint fele él vidéki területeken, épp ezért fontos annyira a kistérségek helye és szerepe. Nélkülözhetetlen egy olyan politika kialakítása, amely e vidéki területek fejlesztését célozza meg. Az EU épp ezért egyre nagyobb hangsúlyt fektet a vidékfejlesztésre, az ott élő emberek életminőségének javítására. A vidékfejlesztés négy tengelye foglalja magába azokat az intézkedéseket és prioritásokat, amelyek nélkülözhetetlenek a fejlődés elérése érdekében. A 2007-2013 közötti időszakban számos intézkedést valósítottak meg nem csak hazai, de nemzetközi szinten is. Ebben a fejlődésben elengedhetetlen az együttműködés és a partnerség. Nagyon nagy szükség van a helyi lakosság, a vállalkozói- és a civil szféra összefogására. A fejlődésért azonban tenni is kell, nem csak várni a csodára. A LEADER program sikerességét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az előző program forrását az ÚMVP IV. tengelye megtízszerezte és így több mint 70 milliárdnyi forintot fordíthattak a fejlesztésekre. a sikeressége az alulról jövő kezdeményezésben rejlik, hiszen a helyi lakosság igényeire épít. Ezek az emberek és a települések ahol élnek pedig összefognak és az együttműködésük által sikerül megvalósítaniuk saját élőhelyük előrehaladását, hiszen náluk jobban senki nem ismeri azt a tájat. A szakdolgozatom második részébenfelében a Lenti kistérség helyzetéről próbáltam egy átfogó képet adni, kiemelve a problémákat és a lehetőségeket. Átnéztem a rendelkezésre álló dokumentumokat és tájékozódtam a fejlesztésekről. Az általam vizsgált kistérség lakosságanépessége folyamatosan öregszik, emiatt számos problémával kell megküzdeniük az ott élőknek. A tartósan alacsony termelékenység és a magas munkanélküliség a legfokozottabb probléma, amely meghatározza a térség társadalmi összetételét. A Lenti kistérség turisztikai adottságokkal bőven rendelkezik, rengeteg ötlet merül fel a fejlesztésekre vonatkozóan. A jövőkép egyértelműen a turizmusra fókuszál, ami által a térség kiemelkedővé és turisztikailag vonzóvá válna. A legtöbb apró településen azonban az önkormányzatoknak még a saját fenntartásuk is problémát okoz és ez sok esetben lehetetlenné teszi, hogy a szükséges fejlesztések megvalósuljanak. A pályázati anyagok elkészítéséhez szükséges anyagi források megteremtése így nehézséget okoz. A kistérség fejlődik és halad magához mérten, de lehetetlen megjósolni mi lesz ennek a vége. A kistérségen belül hátrányban vannak azok a települések, ahol az infrastrukturális ellátottság nem megfelelő. A legtöbb településen nincs jövedelemtermelő állás és a legtöbbször még az alapvető szolgáltatások is hiányoznak, mint az óvoda, iskola, szórakozást szolgáló intézmények. A kistérségnek rengeteg lehetősége van fejlődni, megvannak az adottságok és az ötletek, van jövőkép. A célok elérése érdekében azonban elengedhetetlen az önkormányzatok együttműködése. A megvalósult fejlesztések jelentősek, de ennél sokkal többre lesz szükség egy élhető és alapvető igényeket kielégítő térség létrehozásához. Beruházások szükségesek, amelyek munkahelyet teremtenek, és oda vonzzák a fiatalok, megállítják az elvándorlást és az elöregedést. Összegezve a kistérség fejlődhet, a lehetőségek adottak, csak a megfelelő módon kell tudni élni velük, és amennyiben a tervezett fejlesztéseket képesek megvalósítani a térség kiemelt fontosságú is lehet a Nyugat-Dunántúlon.
Intézmény
Budapesti Gazdasági Főiskola
Kar
Tanszék
Közszolgálati Intézeti Tanszék
Tudományterület/tudományág
NEM RÉSZLETEZETT
Szak
| Mű típusa: | diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT) |
|---|---|
| Kulcsszavak: | LEADER, kistérség, vidék, fejlesztés, projekt, Európai Unió, vidékfejlesztés, Lenti kistérség, esettanulmány, pályázat |
| Felhasználói azonosító szám (ID): | Góczán Judit |
| Rekord készítés dátuma: | 2015. Máj. 19. 16:21 |
| Utolsó módosítás: | 2015. Szep. 04. 10:58 |
| URI: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/id/eprint/3079 |
Actions (login required)
 |
Tétel nézet |
