Jánoki Evelin (2015) Az új közmenedzsment térhódítása hazánkban – fókuszban a közigazgatási teljesítménymérési gyakorlat. Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg.
Előnézet |
PDF
jánoki_evelin_2015maj_publikus.pdf Download (4MB) | Előnézet |
Absztrakt (kivonat)
Szakdolgozatomban az új közmenedzsment magyarországi kialakulásának folyamatát, illetve jelenét térképeztem fel. Témaválasztásomat mi sem indokolja jobban, mint a New Public Managementben rejlő újdonságok felkutatása, feltárása. A kitűzött célhoz vezető úton haladva először szekunder információforrások segítségül hívásával vizsgáltam meg mélyebben a NPM szemléletmódját, fókuszálva a Magyary Program célkitűzéseire, a magyar közigazgatás megreformálására. Mindennapjaink közigazgatásában egyre inkább beépülnek azok az újszerű menedzsment technikák, amelyek költségtakarékossá, hatékonnyá, jobb minőségűvé és szolgáltatásbarátabbá teszik a közszolgáltatásokat, valamint azok igénybevételét. Emellett új irányzatok megjelenése is megfigyelhető a közszolgáltatások területén, többek között hatékonyságvizsgálatok, teljesítményértékelés, minőségbiztosítás. Ezek a beavatkozások az új közmenedzsment térhódításának eredményeképpen valósultak/valósulnak meg. A NPM, mint a közszférában lezajló reformmozgalom számos pozitívummal bír. Legfőbb célja a kormányzás megújítása, azon belül: - a társadalom aktív részvétele a közügyekben, - a közigazgatás szolgáltató jellegének megteremtése, - az elektronikus közigazgatás terjesztése, - a közszféra intézményeinek költséghatékonyabb működése, - a teljesítményértékelés bevezetésével a magasabb szervezeti teljesítmény elérése. A primer kutatásomhoz a hrportál.hu internetes oldalon Molnár Marianna Ki akar ma a közigazgatásban dolgozni? című rovatában olvasott gondolatok adtak ötletet: „Meglepő látni, hogy mennyire igazak mindazok az előítéletek, amelyek a közszolgálati humánpolitikával szemben élnek. A merev, bürokratikus kiválasztás, […] a motivációt kiölő bérezési rendszer, a versenyszférával szemben a fiatalok számára előnytelen kompenzációs struktúra mind-mind nyilvánvaló […]. A munkatársak elkényelmesedhetnek, hiszen a bérezéssel nem tudják jutalmazni, ha valaki keményen dolgozik. Emiatt vannak törekvések teljesítményalapú díjazás, teljesítményértékelési rendszerek bevezetésére […]” Számos kérdés vetődött fel bennem, valóban ezek az ellenszenves vélemények élnek a mai magyar közigazgatásra vonatkozóan, mi idézhette elő ezt a negatív előítéletet, napjainkban mérik-e a teljesítményt a közigazgatásban, ha igen milyen visszacsatolásokat kapnak a dolgozók a teljesítményértékelésük tekintetében stb. Így dolgozatomban az új közmenedzsment szemléletét vizsgálva a teljesítménymenedzsmentet, azon belül is a teljesítménymérő rendszert (TÉR) vettem górcső alá. A kérdés ihlette, hogy mélyebben feltárjam a Zala megyei közigazgatási szervek középpontba állításával a TÉR (integrált teljesítményértékelési rendszer) rendszert. Ahhoz, hogy még átfogóbb és átláthatóbb képet kapjunk a TÉR rendszerről, illetve arról, hogy a rendszer milyen hasznossággal bír a vezetők számára, primer kutatást végeztem. A mélyinterjús kutatásomban többek között a következő kérdésekre kerestem a választ: - Szükséges volt-e a teljesítménymérés bevezetése a közszolgálatba? - Hogyan történik a teljesítményértékelés az adott közigazgatási szerveknél? - Milyen információkat szolgáltatnak az eredmények a vezetők számára? - Az alkalmazottak miképpen fogadják az értékelést? - Melyek a rendszer előnyei és hátrányai? Kutatásom bebizonyította, hogy a magyar közigazgatás sem térhet ki a fejlődési trendek elől. A teljesítményértékelés mind a vezetők, mind az alkalmazottak számára hasznos információt hoz felszínre: - a munkavállalókkal előre közlik, mit várnak el tőlük, így ennek függvényében tudják munkájukat végezni, az értékelés végén pedig visszajelzést kapnak arra vonatkozóan, hogyan sikerült ellátniuk feladataikat, - a vezetők nyomon tudják követni, hol tart éppen a közigazgatási egység a feladatok ellátásában, valamint lehetőséget ad azonnali beavatkozásra. A teljesítményértékelő rendszer (TÉR) bevezetése új, egységes formát adott a méréshez/értékeléshez, megkönnyítve a vezetők munkáját. A rendszer előnyei közé sorolható többek között a rugalmasság, a csökkenő papírfelhasználtság, az egységes szerkezet, a könnyebb és egyszerűbb számítógépes használat, illetve az egységes értékelési skála alkalmazása, amely egyforma mérce alapján értékeli a beosztottakat. Vizsgálódásom során tehát világossá vált számomra, hogy hazánkban is teret hódít az új közmenedzsment szemlélete, amit Magyary Zoltán irányelveinek megtartásával folyamatosan vezetnek be a közigazgatásba, megreformálva azt. A teljesítménymenedzsmentről elmondhatjuk, hogy ez az a vezetési modell, amely a leginkább vissza tudja tükrözni a közigazgatás hatékonyságát és eredményességét. A 2013-as évben bevezetett TÉR rendszer pedig kiválóan alkalmas a közszolgálati dolgozók tekintetében a pozitív visszacsatolásra, amely adott esetben maga után vonhatja az anyagi ösztönzést, a kimagasló munka jutalmazását, vagy a feltárt hiányosságok, hibák kijavításához adhat megfelelő alapot.
Intézmény
Budapesti Gazdasági Főiskola
Kar
Tanszék
Közszolgálati Intézeti Tanszék
Tudományterület/tudományág
NEM RÉSZLETEZETT
Szak
| Mű típusa: | diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT) |
|---|---|
| Kulcsszavak: | közigazgatás, közmenedzsment, new public management, 4E koncepció, teljesítmény (pl. gazdasági, szervezeti stb.), teljesítménymérés - teljesítményelemzés - teljesítményértékelés, közszolgáltatás, Zala megye, TÉR rendszer, Interjú |
| Felhasználói azonosító szám (ID): | Góczán Judit |
| Rekord készítés dátuma: | 2015. Máj. 18. 15:49 |
| Utolsó módosítás: | 2015. Szep. 04. 11:36 |
| URI: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/id/eprint/3010 |
Actions (login required)
 |
Tétel nézet |
