SAP rendszer bevezetése egy állami vállalatnál

Tidrenczel Ákos (2020) SAP rendszer bevezetése egy állami vállalatnál. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Tidrenczel_Akos_QTH2AS.pdf Hozzáférés joga: Csak az archívum karbantartója nyithatja meg (titkosított dolgozat - engedéllyel) until 2120. December 15.. Download (1MB)
	PDF Titkositasi-kerelem_TA.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (51kB)
	PDF BA_TO_Tidrenczel_Akos_QTH2AS.pdf Hozzáférés joga: Csak az archívum karbantartója nyithatja meg (titkosított dolgozat - engedéllyel) until 2120. December 15.. Download (232kB)

Absztrakt (kivonat)

Napjainkat a globalizáció és a felgyorsult üzleti világ jellemzi, ami az informatikai világban forradalmat robbantott ki. Az elmúlt évtizedeket az ERP rendszerek robbanásszerű fejlődése jellemezte, amely a fejlesztő cégek között versenyhelyzetet indukált, így tevékenységtől függetlenül nagy és középvállalatok, valamint kisvállalkozások számára is széles paletta nyílik ezek használatára. A téma aktualitásából kifolyólag egy ERP vállalatirányítási rendszer (SAP) Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nél történő bevezetését elemeztem és dolgoztam fel, amit a bevezetési projektben rendszermérnökként való érintettségem ösztönzött.  Az SAP bevezetési projektet mindvégig megfogalmazott és feltett kérdések mentén vetettem vizsgálat alá, ahol általános célként akartam felhívni a figyelmet egy valós SAP rendszerre való áttérés gyakorlati tapasztalataira, egy korábban szigetszerű rendszerben működő vállalat rendszereinek integrációs feladataira, interfészeinek kialakítására. A dolgozat első szakaszában rövid betekintést nyújtottam a vállalatirányítási-, adattárház rendszerek és az üzleti intelligencia fejlődéstörténetébe, melyet követően az olvasó megismerkedhetett az általam választott társasággal és a projekt hátterével. Az MNV ZRt. a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter egyik legfontosabb háttérintézményeként közel 16 ezer milliárd forint értékű állami vagyon felett gyakorol tulajdonosi jogokat, ami Magyarország éves GDP-jének közel fele. A társaságot speciális gazdálkodási sajátosságok jellemzik, a gazdálkodásával összefüggő nyilvántartásait egyaránt kell a vállalkozói és az államháztartási szabályok szerint vezetnie, ezért két vállalatos működést volt szükséges leképezni. A kezelt vagyon terjedelme, heterogenitása, továbbá a vállalati sajátosságok egy komplex, több éven átfutó projekt megalakítását követelték meg, így létrejött az Országleltár projekt, melynek egyik fő projektje volt ERP projekt, későbbiekben SAP projekt.           A SAP projekt elemzését a projekt megvalósulásának életútja és a rendszerbevezetés fázisainak vizsgálata mentén végeztem. Jelen összefoglalóban a dolgozat terjedelme miatt a levont következtetések ismertetésére helyeztem a hangsúlyt. A projekt felmérési és tervezési szakaszát viszonylag alapos előkészítés jellemezte, azonban a SAP projekttel párhuzamosan futó projektek (BPR folyamatmodell, vagy a migrációs adatköröket biztosító adatelőkészítési projektek) jelentős terheltséget nyomtak a szervezetre, hiszen egymás erőforrásait szívták el, mivel valamennyi projekten ugyanazon kulcsmunkavállalók dolgoztak a napi munkafeladat mellett. A projektcélok elérése érdekében felállításra került projektszervezet felépítettségét tekintve bürokratikus volt, így rugalmatlan és merev szerkezetéből kifolyólag nem tudta hatékonyan elősegíteni a koncepcionális és sürgős döntések meghozatalát. A rendszerterv összeállítását a később hatályba lépő Államháztartási számviteli kormányrendelet (ÁHSZ) alapjaiban változtatta meg, így a jogszabályi megfelelőség biztosítása érdekében új módszertant kellett kidolgozni és a korábban elfogadott rendszertervet módosítani. Az ÁHSZ kialakítása olyan mértékű feladattömeget generált, amely koncepcionális átdolgozást igényelt a projekt egészére vonatkozóan. A SAP projekt szempontjából az ÁHSZ jogszabályi megfelelőség biztosítása volt a legnagyobb fejlesztés, de nagy fejlesztési csomagot jelentett a vagyonnyilvántartás rendszerének kialakítása is.  A projekt összetettségét mutatta, hogy a bevezetett SAP modulokat és interfész kapcsolatokat érintően 190 db fejlesztési specifikáció került elfogadásra. A megvalósítás és a tesztüzemi működés időszakában 136 db CR került kidolgozásra. A megvalósítási szakaszt két komponens jellemezte, a vállalkozói számviteli viszonylag standard működési alapokon lévő vállalat éles üzemi működése rövid késedelemmel indulhatott, míg az államháztartás számvitellel érintett vállalat éles üzemi működése hatalmas késedelemmel és csak részben valósulhatott meg, melyet 2015.-ben sajnos újra is kellett implementálni.  Az SAP projekt sikerességét a kritikus sikertényezők és sikerkritériumok teljesítésének vizsgálata mentén haladva értékeltem, ennek eredményeként megállapíthatóvá vált, hogy a projekt csak részben volt sikeres, mert a külső és belső tényezők hátráltatása következtében nem tartotta az ütemtervet és veszélyeztette a vállalat működését is. A projekt költségvetése is alul lett tervezve, de ez betudható annak is, hogy a jogszabályi változás kapcsán jelentkező fejlesztési feladatok nehezen voltak becsülhetők. A kulcsfelhasználók napi munkavégzésből való felmentésének hiánya, valamint a projektdöntések elhúzódása ugyancsak hatással volt a projektcélok teljesülésére. Választ adtam arra a kérdésre, hogy az MNV Zrt. esetében a bevezetési költségek megtérülését nem lehet számszerűsíteni, azonban a kezelt nemzeti vagyon mértéke indokolttá teszi a beruházás megvalósítását. Az MNV Zrt. felel Magyarország éves GDP-jének közel a felét jelentő nemzeti vagyon kezeléséért, ezért a vagyonelemek minél pontosabb és teljesebb nyilvántartása közügyként tekintendő. Kitekintettem a jövőbe is, megvizsgáltam a világban zajló tendenciákat és eszközöket, majd javaslatokat adtam egy megfelelő IT stratégia kialakítására, ami új alapokra       helyezheti a vállalat adatszolgáltatási hatékonyságát. Megállapításra került, hogy állami vállalatként az adatszabályozások és biztonsági előirányzatok még nem támogatják a felhős alkalmazások nyújtotta előnyök kiaknázását, így inkább a hibrid környezet irányába tud fejlődni.    Összességében tehát elmondható, hogy az MNV Zrt. a SAP rendszer bevezetésével megfelelő kiindulási alapot teremtett a további információs értékteremtő folyamatok kialakítására számára. A SAP rendszer segítségével támogatott munkafolyamatok hatékonysága tovább növelhető a robotizációs technológia segítségével, a rendszerek által keletkező adatok integrált feldolgozása és vizuális megjelenítése pedig a korszerű adattárház és riporting eszközök segítségével érhetők el.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Gazdaságinformatika Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Gazdaságinformatikus

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	adattárház, ERP rendszerek, projektelemzés, SAP, vagyonkezelés
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2021. Már. 16. 13:20
Utolsó módosítás:	2021. Már. 16. 13:20

Actions (login required)

Tétel nézet