A munkavégzés hatékonysága teljes home office-ban – kutatás egy magyarországi középvállalatnál

Székely Zoltán (2020) A munkavégzés hatékonysága teljes home office-ban – kutatás egy magyarországi középvállalatnál. Pénzügyi és Számviteli Kar.

[thumbnail of Szakdolgozat_Székely Zoltán_CY3ANU_BGE_VF_2020.pdf] PDF
Szakdolgozat_Székely Zoltán_CY3ANU_BGE_VF_2020.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (2MB)
[thumbnail of Szakdolgozat összefoglaló_Székely Zoltán_CY3ANU_BGE_VF_2020.pdf] PDF
Szakdolgozat összefoglaló_Székely Zoltán_CY3ANU_BGE_VF_2020.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (110kB)

Absztrakt (kivonat)

A dolgozat témája a teljes home office munkavégzés hatékonyságára gyakorolt hatása. A témaválasztást indokolja a téma aktualitása: a koronavírus-járvány következtében hazai vállalatok jelentős része is teljes home office alkalmazására kényszerült. A dolgozatban a szakirodalmi áttekintés során a távmunka fogalmát és jellemzőit, hazai és nemzetközi alkalmazására vonatkozó statisztikákat, a távmunka munkavállalóra, munkáltatóra és a munkavégzés hatékonyságára gyakorolt hatásait tekintettem át. Ezt követően a kutatásban egy hazai középvállalatnál a teljes home office munkavégzés hatékonyságára gyakorolt hatását és a főbb befolyásoló tényezőket vizsgáltam.A távmunka egy atipikus foglalkoztatási forma, a rugalmas foglalkoztatási formák egyike. A távmunka és a home office eltérő fogalmak, előbbi rendszeresen, távmunkaszerződés formájában történik, míg utóbbi ad hoc módon fordulhat elő, tipikus foglalkoztatás keretein belül. A koronavírus-járvány alatt teljes home office-nak nevezett gyakorlat jogilag ugyan nem minősül távmunkának, jellemzőit tekintve az otthoni távmunkával azonos.A távmunka alkalmazása hazánkban az elmúlt évtizedben az európai uniós átlaghoz képest elmaradt. A hazai kis- és középvállalkozásoknál a távmunka alkalmazásának aránya a nagyvállalatokhoz képest kisebb arányú, melynek oka a munkáltatói konzervativizmus. A koronavírus-járvány hatására a teljes home office alkalmazása jelentős mértékben nőtt mind hazánkban, mind nemzetközileg, mely a hazai kkv-kra is igaz.A távmunka a munkavállalók számára a rugalmasabb munkaidő-beosztás, a nagyobb fokú autonómia, az ingázás elkerülése és a jobb munka-magánélet egyensúlyon keresztül hat pozitívan. Emellett azonban a távmunka hátrányai lehetnek a munka és magánélet közötti határok elmosódása, az otthoni konfliktusok mértékének növekedése, a megnövekedett munkaidő és munkaintenzitás, illetve az elszigeteltég érzése, a társas kapcsolatok hiánya. Munkáltatói szempontból az távmunka költségcsökkentési előnyöket jelenthet az iroda bérleti díjának, a rezsiköltségeknek és a bérköltségek csökkentésén keresztül. Emellett a távmunka alkalmazása imázselőnyt és toborzási előnyöket hozhat magával. További előnye, hogy távmunkában csökkenhet a fluktuáció és a munkavállalók betegállományban töltött napjainak száma. Hátránya azonban a munkáltató számára a megnövekedett munkaszervezési és kontrollfeladatok, az adatbiztonsági kockázatok és a távmunka bevezetési költsége.A munkavégzés hatékonyságára vonatkozóan a kutatások eltérő eredményekre jutnak. Az eltérő eredménye oka lehet egyrészt az eltérő mérési módszer, hiszen egyes kutatások objektív adatokkal mérik a hatékonyságot, mások, ahol ez kevésbé lehetséges, a hatékonyság szubjektív értékelését használják fel. Emellett az eltérő tevékenységi kör, vállalati kultúra, munkaszervezés, a távmunka alkalmazásának aránya, illetve annak kötelező vagy önkéntesjellege is eltérő eredményekre vezethet. A szakirodalom szerint a munkavégzés hatékonyságát a távmunkában megváltozott munkaidő és munkaidő-kihasználás, kommunikáció, csapatmunka, az elszigeteltség érzése, társas interakciók hiánya, a menedzsment felőli támogatás és munkaszervezés, illetve a munkakörnyezet és az egyéni személyiségjegyek befolyásolják.A kutatás során a vizsgált középvállalatnál a koronavírus-járványt megelőző irodai időszakot és a szeptember óta tartó teljes home office időszakot vetettem össze a munkavégzés módja és a munkavégzés hatékonysága szempontjából. A kutatás során az alkalmazottak körében kérdőíves felmérést végeztem, melyben a kitöltők a munkavégzés hatékonyságát és az azt befolyásoló szempontokat értékelték a teljes home office időszakra vonatkozóan az irodai időszakhoz képest. Emellett összesen 9 munkavállalóval és 6 vezetővel készítettem interjút, illetve egy vállalti KPI-t tendenciáját vizsgáltam meg.A kutatás eredménye elsősorban a szubjektív hatékonyságról ad képet, hiszen a munkavállalók és menedzserek saját értékelésére támaszkodik. Az eredmények alapján a munkavállalók és a vezetők is összességében valamivel jobbnak ítélik meg a hatékonyságot a teljes home office időszakban az irodai időszakhoz képest. A munkavállalók az egyedüli, elmélyült munkavégzés hatékonyságában érezték a legjelentősebb javulást, melyre a munkatárs általi megzavarások és szünetek csökkenése és a kevesebb zaj adhat magyarázatot. Emellett hatékonyabbnak ítélték meg a munkaidő-kihasználást, ez azonban némileg ellentmond annak, hogy a munkaidő megnőtt. Növeli emellett a hatékonyságot az ingázás elmaradása a megtakarított időn, több energián és kevesebb stresszen keresztül. A kommunikáció hatékonyságát enyhén rosszabbnak ítélték meg az irodai időszakhoz képest, mely az online kommunikációban való nehezebb információátadásból és megértésből ered. Emellett a céghez tartozás pozitív, az elszigeteltség érzése negatív kapcsolatban áll a hatékonyság értékelésével.A szubjektív hatékonyság jobb értékelésére adhat magyarázatot továbbá a menedzsment munkaszervezési módszere, mely a feladatok felelőseinek és határidőjének pontos meghatározását, illetve gyakori (gyakran napi rendszerességű) követését foglalta magába. Elmaradt azonban a menedzsment részéről a teljes home office-szal kapcsolatos tapasztalatok, visszajelzések szervezett gyűjtése és értékelése és az eredmények alapján akcióterv elkészítése. Emellett a kutatás alapján a menedzsment az otthoni munkakörnyezethez szükséges berendezések biztosításán, a társas kapcsolatok intenzitásának és céghez tartozás érzésének növelésén és az új belépők integrációjába fektetett nagyobb erőfeszítésekkel tudnak elérni hatékonyságjavulást.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Menedzsment Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Vállalkozásfejlesztés

Konzulens(ek)

Konzulens neve
Konzulens típusa
Beosztás, tudományos fokozat, intézmény
Email
Angoujard Klaudia
Külső
NEM RÉSZLETEZETT
Csizmadia Péter
Belső
egyetemi docens, Menedzsment Tanszék, PSZK
Dr. Szászvári Karina Ágnes
Belső
egyetemi docens, Menedzsment Tanszék, PSZK

Mű típusa: diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak: munkaszervezés, munkavégzés, otthon, rugalmas munkaidő, távmunka
SWORD Depositor: Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID): Archive User
Rekord készítés dátuma: 2021. Már. 16. 13:19
Utolsó módosítás: 2021. Már. 16. 13:19

Actions (login required)

Tétel nézet Tétel nézet