Lakáspiaci áralakulás, lakáspiaci árindex alakulása Magyarországon a 2000-es években, A lakáspiaci árindex alkalmazási területei a banki gyakorlatban

Perlusz Károly (2020) Lakáspiaci áralakulás, lakáspiaci árindex alakulása Magyarországon a 2000-es években, A lakáspiaci árindex alkalmazási területei a banki gyakorlatban. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF BA_SZD_Perlusz_Károly_ZJMVIE.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)
	PDF BA_TO_Perlusz_Károly_ZJMVIE.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (277kB)

Absztrakt (kivonat)

A magyarországi gyakorlatban általánosságban a lakáspiaci árindex alakulásának kimutatására alkalmazott Takarék Bank és a KSH által publikált lakáspiaci indexek számításához a hedonikus módszert alkalmazzák, azonban számítási módszertanuk eltérő. Hazánkban a lakáspiaci árindex a 2008-as világválságot követő időszakban folyamatos emelkedést mutatott a 2015-ös lakásárakhoz képest és a csúcspontot 2019-ben érte el. A lakáspiaci árak emelkedésére az állam otthonteremtési kedvezményekkel reagált, aminek hatására az ingatlanpiac megélénkült és a lakáspiacon áremelkedést eredményezett. Az Európai Unió tagállamaiban a lakáspiac árindexek egyenletesen növekednek, ez alól Magyarország kivétel, hiszen a legkiemelkedőbb változást rendre hazánk éri el. Hazánkban nagy múltra tekintenek vissza a lakástámogatások. 2015-től bevezetett CSOK lakáspiaci élénküléséhez vezetett, ami kereslet növekedésével együtt a lakáspiaci árakra is hatással volt. A jegybanki alapkamat 1% alatti stabilizálódása lehetővé tette a beruházási hitelek bővülését. Az alacsony kamatkörnyezetben megnőtt a kereslet ezen hitelek iránt és a lakáspiac is növekedésnek indult. A magasabb kereslet a lakáspiaci árakra növekedését eredményezte. A lakáspiaci árak alakulása szoros összefüggésben van a munkanélküliségi rátával és a reáljövedelmek alakulásával. A reáljövedelmek emelkedése a lakosság jövőképére is pozitívan hat, ami lakosság nagyobb teherbíróképességét eredményezi, ami a hitelezés élénkülését vonja maga után. 2016-ban az újonnan épített ingatlanokra kedvezményes 5%-os ÁFA-t vezettek be. A kedvezményes ÁFA bevezetése nem hozott alacsonyabb lakáspiaci árak, sőt az új építésű ingatlanok piacán jelentős emelkedés kezdődött 2016. évet követően. A kedvező lakáspiaci környezet kedvezett a befektetési célú ingatlanvásárlásnak, azonban MÁP+ állampapír bevezetése némileg visszavetette az ilyen típusú ingatlanok iránti keresletet. A 2020. március óta a koronavírus okozta járvány a lakáspiaci árakra is negatív hatással van. Magyarországon gazdasági visszaesés tapasztalható, ami hatással van a reáljövedelmekre és közvetve a lakáspiaci árindexre is. A bérjövedelmek növekedésének üteme lassult az elmúlt években Magyarországon, és a pandémiás helyzet tovább erősítette a csökkenő trendet, ami középtávon a lakáspiaci árak csökkenéséhez vezethet.           A lakáspiaci árindex növekvő trendjét a koronavírus okozta járvány törte meg és a 2020. első negyedévében elkezdődött csökkenő trendet tovább súlyosbította. Azonban ez a lakáspiaci árcsökkenés lakás- és településtípusonként eltérő mértékű volt. A lakáspiaci árindex mérséklődése a fővárosi ingatlanok esetében volt a legdrasztikusabb. Az Európai Uniót a koronavírus-járvány jobb gazdasági helyzetben érte, mint 2008-ban. A korábbi válság tanulságait levonva a negatív hatásokat tompító intézkedéseket sokkal hamarabb hozták meg a tagállamok kormányai, így a nagyobb gazdasági visszaesés elkerülhető és nem lesz akkora mértékű hatása, mint a 2008-at követő időszakban. Ezt igazolja, hogy az Európai Unióban összességében, Magyarországtól eltérően, növekvő trendet mutatnak a lakáspiaci árak alakulása a koronavírus-járvány okozta károk ellenére. A pandémiás helyzet okozta csökkenés várhatóan átmeneti lesz. Az építőipart és a lakosságot várakozás jellemzi ebben az időszakban. Tovább élénkítheti a lakáspiaci folyamatokat a 2021-től bevezetésre kerülő intézkedések és a lakáspiaci árindex növekedési pályára állhat be némi korrekció után. Az állam és az MNB folyamatosan figyelemmel kíséri a lakáspiaci árindex alakulását, amely hatással van a lakosság és a hitelintézetek pénzügyi stabilitására. A lakosság fizetési teljesítése, hitelezhetősége és a pénzügyi szektor között szoros összefüggés van. A lakáshitelek átlagosan nagy volument képeznek a pénzintézetek portfoliójában, ezért is fontos ezeknek a hiteleknek a minősége és fedezettsége. A lakóingatlanok a pénzügyi intézmények által nyújtott jelzáloghitelek fedezetéül is szolgálnak, így a lakáspiaci árindex mérséklődése közvetlen veszteséget okoz a hitelintézeteknek azáltal, hogy megnöveli a jelzáloghitelek nemfizetése esetén a fedezetérvényesítéskor felmerülő veszteségét. Magyarországon a behajtási LGD modell az egyetlen, amit alkalmazni lehet, mivel a kötvényeknek és a banki hiteleknek nem alakult ki másodlagos piaca. A behajtási LGD modell kizárólag a nem teljesítő hitelekkel foglalkozik, ezért kiemelt fontossággal bír a nemteljesítés fogalmának helyes és konzisztens alkalmazása. A nemteljesítés definíciója befolyásolja az LGD modell alapját szolgáló minta számosságát, azaz a nemteljesítés definíciója befolyásolja az LGD értékét.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Alkalmazott Kvantitív Módszertan Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Gazdálkodási és menedzsment (BA) Táv

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	árindexek, ingatlan, lakás - lakásügy, lakossági hitelezés, LGD
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2021. Már. 16. 13:19
Utolsó módosítás:	2021. Már. 16. 13:19

Actions (login required)

Tétel nézet