Végelszámolás a gyakorlatban

Szentgyörgyiné Hajnák Fruzsina Anikó (2020) Végelszámolás a gyakorlatban. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Szentgyörgyiné_Szakdolgozat - wv2xod végleges mellékletekkel.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)
	PDF BA_TO_Szentgyörgyiné_Hajnák_Fruzsina_Anikó_wv2xod.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (411kB)

Absztrakt (kivonat)

Dolgozatom témája a végelszámolás volt. Bemutattam a jogszabályi hátterét, ami főleg a cégtörvény vonatkozó részeiből és a számviteli teendőket részletező kormányrendeletből áll. Áttekintetem a folyamat lépéseit, az egyes időszakokat, a kapcsolódó határidőket és a benyújtandó dokumentumokat és nyomtatványokat. Összehasonlítottam elméletben és gyakorlatban is a normál módon lefolytatott végelszámolást és az egyszerűsített eljárást. Négy intervallumra bontható a folyamat. Az első a végelszámolás előtti időszak. Ekkor határozza el a tulajdonosi kör a végelszámolást és kijelöli a végelszámoló személyét. Be kell adni módszertől függően a megfelelő hivatalhoz az eljárás indításához szükséges nyomtatványokat, illetve el kell készíteni a tevékenységet záró beszámolót. A második a végelszámolás alatti időszak. Ebben a fázisban a végelszámoló számba veszi a társaság vagyonát és nyitó mérleget készít. Lezárja a folyamatban lévő szerződéseket, és értékesíti az eszközöket, ha szükségesnek tartja. A rendszeresen felmerülő bevallásoknak eleget kell tenni ekkor is. Üzleti évenként beszámolót is kell készíteni. Egyszerűsített végelszámolás esetén erre nem kerül sor, mivel a rendelkezésre álló idő kevesebb, mint egy év. A harmadik szakasz a végelszámolás befejezése. Ekkor kell elkészíteni a végelszámolást lezáró beszámolót, a vagyonfelosztási javaslatot és normál eljárás esetén a záró jelentést. A tagoknak közgyűlési határozatban kell dönteni ezek elfogadásáról. Az adóhivatal felé is ekkor kerülnek benyújtásra az utolsó bevallások. Szintén a választott módtól függ, hogy melyik hatósághoz kell beadni a társaság törlésére irányuló kérelmet és mellékleteit. A negyedik szakasz a végelszámolás utáni időszak. Ebben a fázisban már nincs bevallási, illetve beszámolási kötelezettség. El kell készíteni az utolsó időszak nyitó mérlegét. A törlő határozat megérkezése után megkezdődhet a vagyon tagoknak történő kiadása. Ennek végeztével a mérleg soraiban már nem lesz adat, mindenhol nulla értéknek kell szerepelnie. A végelszámolás ekkor tekinthető befejezettnek. Mindezeket részletesen a Kőris Vonal Kft. egyszerűsített végelszámolásán keresztül mutattam be. Ezután áttekintettem három másik társaság normál és egyszerűsített végelszámolását is. Ezek sorban az Egér Kft., a Zárva Bt. és a Bárány Bt. voltak. Mindegyik társaság végelszámolásában voltak egyedi vonások. A cégek esetében más és más megoldandó problémákra kellett koncentrálni, azokat eltérő módon lehetett rendezni. Az így felmerülő érdekességeket foglaltam össze a három említett gazdálkodónál.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Számvitel Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Pénzügy és számvitel (BA)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	cégtörvény, kormányrendelet(ek), számviteli nyomtatványok, végelszámolás, végelszámolási eljárás
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2021. Már. 16. 13:19
Utolsó módosítás:	2021. Már. 16. 13:19

Actions (login required)

Tétel nézet