Szücs Ádám István (2020) SIP Messaging hibák feldolgozása és javítása Python programozási nyelven önállóan készített software segítségével. Pénzügyi és Számviteli Kar.
PDF
Szücs Ádám István_ATCX2H_szakdolgozat.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (2MB) |
|
PDF
Témavázlat és összefoglalás_Szücs Ádám István_ATCX2H.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (265kB) |
|
Archive (ZIP)
Patriputty.zip Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (31MB) |
Absztrakt (kivonat)
ÖSSZEFOGLALÁS SIP Messaging hibák feldolgozása és javítása Python programozási nyelven önállóan készített software segítségével Szücs Ádám István levelező / gazdaságinformatikus / Üzleti adatelemző specializáció A kutatásom során a történelmi és technikai áttekintés után megvizsgáltam a VOIP rendszerekben található protokollokat és megoldásokat. Azért választottam ezt a témát, mert régóta ebben dolgozom és megtapasztaltam a rendszerek működését, gyengeségeit és tulajdonságait. Megfigyeltem, hogy a SIP messaging könnyen értelmezhető, szabályszerű és segítségével vizsgálhatjuk a VOIP eszközök működését, illetve hibáit. Szabályszerűségénél fogva pedig könnyen dekódolható akár egy program segítségével is. A kiválasztott protokoll kommunikációs üzeneteit megvizsgáltam és a munkám során, illetve a múlt adataiból szűrésekkel kiválasztottam azokat az üzeneteket, amiket alkalmasnak találtam arra, hogy következtethessünk az adott hibára. A technikai vizsgálatok után aránylag egyszerűen azonosíthatjuk a hiba okát és megoldást is kínálhatunk rá, kevesebb ráfordítással, mint más kódok esetén. A három hibakód a 488, 404 és az 500 lett. Ezekből a hibakódokból a 488-as kódot a kodekek nem megfelelő megválasztásával is össze lehet kötni, ez pedig lehetőséget biztosított a továbbiakban arra, hogy egy automatizált rendszerrel (programmal) módosításokat hajthassak végre a router konfigurációjában a használt kodekek tekintetében. Olyan adminisztrációs és kommunikációs rendszert kerestem, amiben nem csak az adatok tárolhatóak, de képes a probléma megoldásán dolgozó mérnökök tájékoztatására is. A munkahelyemen használt ServiceNow rendszert alkalmasnak találtam erre a feladatra és az évek során szerzett tapasztalatom segítségével a későbbi programomat is ezzel a megoldással kötöttem össze. Megvizsgáltam, hogy milyen módon csatlakozhatok egy VOIP routerre, illetve milyen módosításokkal tudnék rajta hibát javítani úgy, hogy biztonsági szempontból is megfeleljen az igényeknek. Erre a Telnet nem, viszont az SSH kapcsolat megfelelő volt. A 488-as hibakód esetén fellépő kodek hibához SSH biztonságos távoli kapcsolatot használva tudtam csatlakozni a routerhez. A csatlakozás után a konfiguráláshoz szükséges parancsok és azok beviteli módjai során jutottam el a program megírásának az előkészítéséig. A Python programnyelv kiválasztása után megkerestem azokat a komponenseket, amikkel a program által megoldandó feladatot egy kezelőfelület segítségével tudják elvégezni. Erre a Tkintert találtam alkalmasnak, illetve más, a későbbi feladatvégrehajtáshoz szükséges komponenseket, mint például a MIME-t, Netmikot, PIL-t. A komponensek telepítése után nekikezdtem a program környezetének kialakításának. A program által használt logfájlt a nyitott Cisco fórumokról összeválogatott SIP message-ekkel töltöttem fel, amik tartalmazták a megtalálandó hibákat is, de nem tartalmaztak érzékeny adatokat. A valós SIP messagingben található érzékeny adatok miatt nem volt lehetőségem ezeket felhasználni. A jegykezelő alkalmazást egy Gmail fiókkal helyettesítettem és elkészítettem a ticket nyitásához szükséges excel fájlokat. A router átkonfiguráláshoz egy virtuális környezetet alakítottam ki a GNS3 alkalmazásban, aminek a segítségével a gépemen futó program hozzáférhetett a router IP-címén keresztül az eszközhöz, illetve lehetőség nyílt az újrakonfigurálására a routernek. A routerként futó Cisco képfájlt a Cisco oldaláról szereztem be. A virtuális környezet kialakítása során a routert valóban elő kellett készítenem, a hozzáférési és hálózati beállításokat a helyi hálózat szerint kellett módosítanom, létrehoznom. Habár lehetőségem lett volna valós router konfigurációt használni, ezt sajnos az érzékeny adatok miatt itt sem tehettem meg. Az SSH titkosított kapcsolathoz RSA kulcsot hoztam létre a routeren. A programban megjelenített kép saját, a macskámról készítettem a telefonommal vakuval és vaku nélkül a kívánt hatás elérése érdekében. Az összes környezeti tényező létrehozása után nekikezdtem a program megírásának, majd az eredményt magyarázattal csatoltam a dolgozat mellékletébe, illetve a dolgozat törzsszövegében is megjegyzéseket fűztem a kód egyes részeihez. Különválasztottam a kód bizonyos részeit és programozói perspektívából vizsgáltam azokat, megmagyaráztam a változókat, funkciókat, ciklusokat és komponenseket. A dolgozat utolsó részében a program lefutásáról videót és képeket készítettem. A videót a Youtube-ra feltöltöttem, a képeket pedig az írásomban rögzítettem kommentárokkal. A videó linkjét beillesztettem a mellékletbe. Fontos megjegyezni, hogy a program a mostani állapotában is képes a feladatát ellátni, a munkát hiba nélkül elvégzi, azonban az informatikai software-ek esetében folyamatos frissítésre van szükség, hogy korszerű maradjon. Fejlesztés lehetne egy EXE fájl létrehozása, aminek az előnye a jelenlegi megoldással szemben az, hogy komponensek nélkül működik. Az általam készített program azért lehet kényelmetlen, mert a felhasználónak a használat előtt a komponenseket telepítenie kell. Ezzel szemben az EXE fájl futtatása egy előkészületeket nem igénylő lehetőség.
Intézmény
Budapesti Gazdasági Egyetem
Kar
Tanszék
Gazdaságinformatika Tanszék
Tudományterület/tudományág
NEM RÉSZLETEZETT
Szak
Mű típusa: | diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT) |
---|---|
Kulcsszavak: | hálózati szolgáltatások, informatika, internet, kommunikációs technológia, programozás, Python |
SWORD Depositor: | Archive User |
Felhasználói azonosító szám (ID): | Archive User |
Rekord készítés dátuma: | 2021. Már. 16. 13:15 |
Utolsó módosítás: | 2021. Már. 16. 13:15 |
Actions (login required)
Tétel nézet |