A vállalati kötvénypiac hazai jellemzői

Takács Ádám (2021) A vállalati kötvénypiac hazai jellemzői. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Takács_Ádám_R4IH14_Szakdolgozat.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (984kB)
	PDF SZTK_TO_Takács_Ádám_R4IH14.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (163kB)

Absztrakt (kivonat)

A dolgozat a magyar vállalti kötvénypiac jellemzőinek ismertetését tűzi ki célul, különös tekintettel a 2019-ben indult Növekedési Kötvényprogramra (NKP) és annak hatásaira. A témát megalapozandó, bemutatásra kerül a kötvény, annak futamidő és kamatozás szerinti csoportosítása, valamint az összehasonlítása a banki kötvénnyel. A kiadást követően a kötvények árfolyama változik, melynek legfőbb tényezői az újonnan kiadott értékpapírok kamatlábai, valamint a kötvény hátralévő futamideje, de befolyásolja a legutóbbi kamatfizetés óta eltelt idő is. A kötvény kamatláb kockázatán felül ismertetésre kerül a duration nevű mutató, valamint a bankközi kamatlábak is. A papír, és ezáltal a kibocsátó vállalat nemfizetési kockázatát azok hitelminősítése mutatja meg, melyet a dolgozat részletesen bemutat. Ennek során ismerteti az eljárás lépései, a vizsgált tényezőket, valamint említést tesz az elmúlt negyven évben tapasztalható átalakulásról a megszerzett minősítések terén. Az MNB idősoros adatait felhasználva bemutatásra kerül a magyar nem-pénzügyi vállalatok által kibocsátott értékpapírok piaca az NKP kezdetéig, mely alapján elmondható, hogy 2019 előtt a legnagyobb tulajdonosi hányaddal a külföldi, nem rezidens befektetők rendelkeztek, az teljes piac volumenének nagyobb változásaiért is ezen tulajdonosi szektor tranzakciói felelnek. A 2008-as gazdasági válság során a kötvénypiac nem mutatott komolyabb visszaesést, azonban ahogyan az más nemzetközi példáknál is látható, a recessziót követően megnő a kötvénykibocsátások mennyisége. Külföldi példákat is alapul véve 2019 júliusában az MNB elindította Növekedési Kötvényprogram nevű eszközvásárlási programját, mely a nem konvencionális monetáris politikai eszköztárának része. A program célja, hogy a nem pénzügyi vállalatok külső forrásbevonásában növelje a vállalati kötvények arányát, ezáltal versenyt teremtve a banki hiteleknek. Ily módon csökkenhet a tőkebevonás költsége, valamint javul a monetáris politika transzmissziójának hatékonysága. A programban az MNB mind elsődleges mind másodpiacon tervezi az eszközvásárlásokat. Míg korábban a jegybank nem szerepelt tulajdonosként a magyar kötvénypiacon, az elmúlt másfél év alatt a legnagyobb arányú tulajdonossá vált. Mellette a magyar hitelintézetek vállaltak még nagy szerepet a mind a kibocsátások szervezésében, mind befektetőként. Főleg ezen két tulajdonosi csoport nagy mértékű vásárlásainak, és az ezzel járó piaci volumenváltozásnak köszönhető, hogy a külföldi tulajdonosok aránya 2020. szeptemberéig negyedére csökkent. A dolgozat a 2020. harmadik negyedév végi állapotot mutatja be, ekkor a nem pénzügyi vállaltok által kibocsátott kötvények állománya 1081,8 milliárd forint volt. Globális szinten elmondható, hogy a kötvénypiacok méretei GDP arányosan sokkal nagyobbak az angolszász országokban, amit nem csak a fejlett pénzügyi piac, de a befektetési forma hagyománya is magyaráz. A teljes Európa Uniót vizsgálva 2018 második negyedévében 2.000 milliárd euró volt a vállalati kötvénypiac mérete, ami a teljes GDP-nek a 13 százaléka. A kelet-közép európai régióban a teljes eladósodottság is kisebb, emellett kevésbé is jellemző hitelezési forma a vállalati kötvény. Magyarország közvetlen környezetében egyetlen országnak volt alacsonyabb volumenű piaca, a V4-ek másik három tagjának mind a GDP 5 százalékánál nagyobb állományú vállalati kötvénypiaca volt. Az NKP előtti, a GDP másfél százalékát kitevő magyar piac így jogosan nevezhető alacsonynak, azonban elmondható, hogy az elmúlt két év alatt komoly fejlődésen ment keresztül. A program a dolgozat írása alatt is folyamatosan zajlott, így ennek a növekvő tendenciának a folytatása várható. Európai szinten több NKP-hoz hasonló eszközvásárlási program is fut, ebből az ECB két programja kerül bemutatásra a dolgozatban.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Pénzügy Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Mérnök közgazdász

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	eszközvásárlás, hitelminősítés, kötvények, kötvénypiac, Magyar Nemzeti Bank, növekedési kötvényprogram, vállalati kötvény
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2021. Már. 16. 13:14
Utolsó módosítás:	2021. Már. 16. 13:14

Actions (login required)

Tétel nézet