Generációk közötti különbségekhez kötődő sztereotípiák vizsgálata vállalati környezetben

Menyhért Miklós (2020) Generációk közötti különbségekhez kötődő sztereotípiák vizsgálata vállalati környezetben. Pénzügyi és Számviteli Kar.

[thumbnail of Szakdolgozat végleges.pdf] PDF
Szakdolgozat végleges.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (2MB)
[thumbnail of Temavazlat-es-osszefoglalás.pdf] PDF
Temavazlat-es-osszefoglalás.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (368kB)

Absztrakt (kivonat)

Szakdolgozatom fő témája a generációs sztereotípiákból eredő különbségek vizsgálata vállalati környezetben. Véleményem szerint ez egy fontos téma, főleg napjainkban amikor is már négy generáció képviselteti magát a munkaerőpiacon, valamint a vállalathoz is kapcsolódik, ahol a szakmai gyakorlatomat töltöttem, azaz az OTP bank NYRT-hez.Mivel egy óriási multinacionális bankról van szó, így a rengeteg alkalmazott között megtalálhatók a fiatal gyakornokok, mint jómagam, valamint az összes generáció, egészen a nyugdíj előtt álló idősekig bezárólag.Továbbá a sok sztereotípia miatt folyamatosan aktuális a téma, hiszen a közelmúltban történt Black Lives Matter mozgalom is egy ilyen sztereotípiára épül. Kutatásom elsődleges célja volt feltárni a hazánkban leginkább elterjedt sztereotípiákat a négy jelenleg is munkaerőpiacon lévő generáció kapcsán, majd ezek valóságalapját vizsgáltam, mi igaz belőlük, mi miatt alakulhattak ezek ki. Először azonban a szakirodalmi hátteret vizsgáltam, hiszen sok fogalom elkerülhetetlen ebben a témában. Ilyen például a sztereotípia fogalma, hiszen sokan összekeverik az előítéletekkel, valamint fontos megvizsgálni miért is alakulhatnak ki ezek a sztereotípiák. Fontos megnézni azt is, hogy a különböző kutatók szerint hogyan lehet az egyes sztereotípiákat csökkenteni, mik a legjobb módszerek erre.Majd a generációk kapcsán fontosnak éreztem vizsgálni a. különböző definíciókat, ugyanis a különböző kutatók másik fogalmakat alkottak, vagy legalábbis továbbfejlesztették a korábbiakat. A generációk kapcsán pedig fontos tisztázni a generációs határokat, illetve a generációk jellemzőit, milyenek is ők valójában, valamint miért is olyan amilyenek.Utána a demográfiai helyzetet vizsgáltam, ugyanis szerintem fontos szempont, hiszen ebből következtethetünk a jövőre, melyik generációk lesznek túlsúlyban.Kiemeltem a korábbi kutatásokat is a témában, természetesen olyanokat, amelyek kapcsolódnak az én kutatásomhoz is.Illetve kitértem a kutatás módszertanának elméleti hátterére is.       A kutatásomat két részre bontottam, egy elő kutatásra és egy fő kutatásra, ennek célja az volt, hogy első körben megállapíthassam, melyek a leg elterjedtebb sztereotípiák az egyes generációkkal szemben, ugyanis összegyűjtöttem sok sztereotípiát, azonban nem szerettem volna önkényesen kiválasztani a hipotéziseimet. Mindkét kutatás során primer kvantitatív kutatást alkalmaztam kérdőív formájában, ahol a kitöltők egy egytől hétig terjedő skálán értékelhették a sztereotípiákat, hogy mennyire igazak. A fő kutatás esetében pedig már objektív és szubjektív módon is vizsgáltam a kiválasztott sztereotípiákat, ugyanilyen likert-skálás megoldással, itt viszont már a kitöltő véleményére voltam kíváncsi, ő mit gondol az állításokról, mennyire igazak önmagára nézve.Az előkutatás eredményeként minden generációból a legmagasabb értékkel bíró sztereotípia lett a hipotézisem, kivéve az Y generációnál, ott ugyanis nagyon alacsony volt a különbség, így két hipotézisem is lett velük kapcsolatban. Összességében a hipotéziseim a következők: a Baby boomer generáció munkamániás, az X generáció tagjai inkább dolgoznak egyedül, mint csapatban, az Y generáció tagjai nagyobb hajlandósággal váltanak munkahelyet,az Y generáció tagjainak fontos, hogy olyan munkát végezzenek, melynek látják értelmét,a Z generáció tagjai minden feladatot okos eszközökkel akarnak megoldani. A fő kutatás során pedig ezeket a hipotéziseket vizsgáltam, ahogy említettem hétfokú likert skála alapján. Természetesen objektív kérdések is voltak, ahol több válaszlehetőség közül választhatták ki a kitöltők a rájuk legjellemzőbbet. Erre azért volt szükség, hogy több megközelítésből is vizsgálhassam az eredményeket, azonban nem minden esetben tudtam alkalmazni ezt volt, ahol csak a szubjektív hozzáállást sikerült. Az eredményeket pedig statisztikailag elemeztem, a megfelelő csoportosítás után. Elsősorban az átlagok szempontjából, akár egyes kérdéseknél, valamint a végén a hipotézis vizsgálathoz összesítettem az egy kérdéskörbe tartozó válaszokat, hogy egy számot kapjak minden generáció esetén, majd így ezt követően tudtam az R studio nevű program segítségével megvizsgálni mekkora különbségek alakultak ki és azok szignifikánsak-e vagy sem. Az elemzést követően kiderült, hogy minden esetben bizonyítást nyert a hipotézis, továbbá minden esetben szignifikáns különbség alakult ki. Nem csak ezért, de úgy vélem sikerült elérni a célkitűzést, ugyanis sikerült kideríteni mely sztereotípiák a leg elterjedtebbek, valamint milyen valóságalapjuk van ezeknek, illetve miből is erednek. 

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Menedzsment Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Gazdálkodási és menedzsment

Konzulens(ek)

Konzulens neve
Konzulens típusa
Beosztás, tudományos fokozat, intézmény
Email
Dr. Dósa Ildikó
Belső
főiskolai docens, Pénzügyi és Gazdálkodási Szaknyelvek Tanszék, PSZK
Szilágyi Zsófia
Külső
NEM RÉSZLETEZETT

Mű típusa: diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak: generáció, generációs különség, különbség, munkahely, vállalat
SWORD Depositor: Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID): Archive User
Rekord készítés dátuma: 2021. Már. 16. 13:14
Utolsó módosítás: 2021. Már. 16. 13:14

Actions (login required)

Tétel nézet Tétel nézet