Generációk közötti különbségekhez kötődő sztereotípiák vizsgálata vállalati környezetben

Menyhért Miklós (2020) Generációk közötti különbségekhez kötődő sztereotípiák vizsgálata vállalati környezetben. Pénzügyi és Számviteli Kar.

[thumbnail of Szakdolgozat végleges.pdf] PDF
Szakdolgozat végleges.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (2MB)
[thumbnail of Temavazlat-es-osszefoglalás.pdf] PDF
Temavazlat-es-osszefoglalás.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (368kB)

Absztrakt (kivonat)

Szakdolgozatom fő témája a generációs sztereotípiákból eredő különbségek vizsgálata vállalati környezetben. Véleményem szerint ez egy fontos téma, főleg napjainkban amikor is már négy generáció képviselteti magát a munkaerőpiacon, valamint a vállalathoz is kapcsolódik, ahol a szakmai gyakorlatomat töltöttem, azaz az OTP bank NYRT-hez.Mivel egy óriási multinacionális bankról van szó, így a rengeteg alkalmazott között megtalálhatók a fiatal gyakornokok, mint jómagam, valamint az összes generáció, egészen a nyugdíj előtt álló idősekig bezárólag.Továbbá a sok sztereotípia miatt folyamatosan aktuális a téma, hiszen a közelmúltban történt Black Lives Matter mozgalom is egy ilyen sztereotípiára épül. Kutatásom elsődleges célja volt feltárni a hazánkban leginkább elterjedt sztereotípiákat a négy jelenleg is munkaerőpiacon lévő generáció kapcsán, majd ezek valóságalapját vizsgáltam, mi igaz belőlük, mi miatt alakulhattak ezek ki. Először azonban a szakirodalmi hátteret vizsgáltam, hiszen sok fogalom elkerülhetetlen ebben a témában. Ilyen például a sztereotípia fogalma, hiszen sokan összekeverik az előítéletekkel, valamint fontos megvizsgálni miért is alakulhatnak ki ezek a sztereotípiák. Fontos megnézni azt is, hogy a különböző kutatók szerint hogyan lehet az egyes sztereotípiákat csökkenteni, mik a legjobb módszerek erre.Majd a generációk kapcsán fontosnak éreztem vizsgálni a. különböző definíciókat, ugyanis a különböző kutatók másik fogalmakat alkottak, vagy legalábbis továbbfejlesztették a korábbiakat. A generációk kapcsán pedig fontos tisztázni a generációs határokat, illetve a generációk jellemzőit, milyenek is ők valójában, valamint miért is olyan amilyenek.Utána a demográfiai helyzetet vizsgáltam, ugyanis szerintem fontos szempont, hiszen ebből következtethetünk a jövőre, melyik generációk lesznek túlsúlyban.Kiemeltem a korábbi kutatásokat is a témában, természetesen olyanokat, amelyek kapcsolódnak az én kutatásomhoz is.Illetve kitértem a kutatás módszertanának elméleti hátterére is.       A kutatásomat két részre bontottam, egy elő kutatásra és egy fő kutatásra, ennek célja az volt, hogy első körben megállapíthassam, melyek a leg elterjedtebb sztereotípiák az egyes generációkkal szemben, ugyanis összegyűjtöttem sok sztereotípiát, azonban nem szerettem volna önkényesen kiválasztani a hipotéziseimet. Mindkét kutatás során primer kvantitatív kutatást alkalmaztam kérdőív formájában, ahol a kitöltők egy egytől hétig terjedő skálán értékelhették a sztereotípiákat, hogy mennyire igazak. A fő kutatás esetében pedig már objektív és szubjektív módon is vizsgáltam a kiválasztott sztereotípiákat, ugyanilyen likert-skálás megoldással, itt viszont már a kitöltő véleményére voltam kíváncsi, ő mit gondol az állításokról, mennyire igazak önmagára nézve.Az előkutatás eredményeként minden generációból a legmagasabb értékkel bíró sztereotípia lett a hipotézisem, kivéve az Y generációnál, ott ugyanis nagyon alacsony volt a különbség, így két hipotézisem is lett velük kapcsolatban. Összességében a hipotéziseim a következők: a Baby boomer generáció munkamániás, az X generáció tagjai inkább dolgoznak egyedül, mint csapatban, az Y generáció tagjai nagyobb hajlandósággal váltanak munkahelyet,az Y generáció tagjainak fontos, hogy olyan munkát végezzenek, melynek látják értelmét,a Z generáció tagjai minden feladatot okos eszközökkel akarnak megoldani. A fő kutatás során pedig ezeket a hipotéziseket vizsgáltam, ahogy említettem hétfokú likert skála alapján. Természetesen objektív kérdések is voltak, ahol több válaszlehetőség közül választhatták ki a kitöltők a rájuk legjellemzőbbet. Erre azért volt szükség, hogy több megközelítésből is vizsgálhassam az eredményeket, azonban nem minden esetben tudtam alkalmazni ezt volt, ahol csak a szubjektív hozzáállást sikerült. Az eredményeket pedig statisztikailag elemeztem, a megfelelő csoportosítás után. Elsősorban az átlagok szempontjából, akár egyes kérdéseknél, valamint a végén a hipotézis vizsgálathoz összesítettem az egy kérdéskörbe tartozó válaszokat, hogy egy számot kapjak minden generáció esetén, majd így ezt követően tudtam az R studio nevű program segítségével megvizsgálni mekkora különbségek alakultak ki és azok szignifikánsak-e vagy sem. Az elemzést követően kiderült, hogy minden esetben bizonyítást nyert a hipotézis, továbbá minden esetben szignifikáns különbség alakult ki. Nem csak ezért, de úgy vélem sikerült elérni a célkitűzést, ugyanis sikerült kideríteni mely sztereotípiák a leg elterjedtebbek, valamint milyen valóságalapjuk van ezeknek, illetve miből is erednek. 

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Menedzsment Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Gazdálkodási és menedzsment

Mű típusa: diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak: generáció, generációs különség, különbség, munkahely, vállalat
SWORD Depositor: Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID): Archive User
Rekord készítés dátuma: 2021. Már. 16. 13:14
Utolsó módosítás: 2021. Már. 16. 13:14

Actions (login required)

Tétel nézet Tétel nézet