A magyarországi transzferárazási gyakorlat és abban végbemenő változások

Málnai Kristóf (2020) A magyarországi transzferárazási gyakorlat és abban végbemenő változások. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Szakdolgozat.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (548kB)
	PDF BA_TO_Málnai_Kristóf_V2RQTY.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (354kB)

Absztrakt (kivonat)

2017 decemberében kezdtem dolgozni egy multinacionális cégnél, ahol transzferárazási tanácsadóként foglalkozok transzferárazással és ennek köszönhetően a magyarországi transzferárazási gyakorlatot és az abban végbemenő változásokat megismerhettem. Az kijelenthető, hogy a transzferárazás egyre fontosabbá vált az évek alatt és ez annak köszönhető, hogy a multinacionális vállalatok és az országhatárokon átnyúló szervezeti struktúrák száma nagymértékben növekedtek. Manapság már megkerülhetetlen tényezővé vált a transzferárazás és az adóhatóság is egyre többet fordít az ellenőrzésére. A folyamatos törvény változások is azt segítik elő, hogy minél szigorúbban és precízebben ellenőrizhessék a cégeket a kapcsolt feleikkel kötött ügyleteikben. A szakdolgozatomat az alapoktól kezdtem, hiszen egy gyakorlati példán mutattam be, hogy miért is van szükség transzferárakra, hiszen a transzferárazás megkerülhetetlen az üzleti életben és ehhez egy történeti hátteret is próbáltam bemutatni. 2018-ban fontos változás történt a magyarországi törvényi szabályozásban, mivel bevezetésre került a 32/2017-es NGM rendelet, ami a korábbi 22/2009-es PM rendeletet váltotta fel. Ennek köszönhetően a korábban érvényben lévő önálló nyilvántartást felváltotta egy úgynevezett háromszintű nyilvántartás. Annak érdekében, hogy elősegítsem  a megértését ennek az új szabályozásnak, a szakdolgozatomban egy nem létező (fiktív) cégen keresztül (GMPK Hungary Kft.) muttam be a lényegesebb szemléleti változásokat, érintve a történeti hátteret, a formai és tartalmi elemeit a hazai nyilvántartási kötelezettségnek, valamint a kapcsolódó társaság-, piac-, illetve funkcionális elemzéssel is gyarapítottam a szakdolgozatomat. Kutatómunkám során több kérdésre is választ kerestem, többek között, hogy miért kezeli az adóhatóság is kiemelt jelentőségűnek a transzferárakat, továbbá, hogy az új rendelet mennyiben változtatta meg a hazai transzferárazási gyakorlatot. Fontos foglalkozni még azzal, hogy mennyiben nőtt az az adminisztrációs teher, ami a cégeket sújtja, ezeknek mind utánajártam dolgozatomban.Szakdolgozatomban bizonyítást nyert, hogy az Adóhatóság számára miért is számít olyan jelentősnek a transzferárazás kérdése, illetve nemcsak a magyar, hanem a külföldiek számára is a különböző transzferár-ellenőrzések. Az EU-t, illetve az OECD-t tekintve is rendszeresen napirendre kerül a transzferárazás, hiszen a kapcsoltsági viszonyban lévő vállalatok számára egy lehetőség, hogy a transzferárnak köszönhetően adót optimalizáljanak, agresszív adótervezési stratégiát folytassanak, de akár nyereséget is átcsoportosítsanak. Azt a következtetést szűrtem le, hogy az adóhatóságok számára folyamatosan jelentősebbé válik az, hogy minél több információ jusson el hozzájuk az egyes vállalatokat, vállalatcsoportokat illetően. Ebből a szempontból a master file megközelítés már jóval több információhoz juttatja az adóhatóságot. Emellett pedig minden olyan eszköz az adóhatóság kezében van, hogy minél részletesebben vizsgálódhassanak, de ez is a céljuk, hogy sokkal átláthatóbbá váljanak számukra a vállalatok.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Pénzügy Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Gazdálkodási és menedzsment (BA)

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	adó, adózó(k), OECD, társasági adótörvény, transzferár(ak)
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2021. Már. 16. 13:12
Utolsó módosítás:	2021. Már. 16. 13:12

Actions (login required)

Tétel nézet