Megtakarítási stratégiák; befektetési portfóliók hozamának számítása, értékelése

Tóth Dániel (2020) Megtakarítási stratégiák; befektetési portfóliók hozamának számítása, értékelése. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Tóth Dániel_Megtakarítási stratégiák_ befektetési portfóliók hozamának számítása értékelése_Szakdolgozat_I9LQAG.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (2MB)
	PDF Tóth_Dániel_Temavazlat-es-osszefoglalas_I9QAG.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (308kB)

Absztrakt (kivonat)

A dolgozatom első részében feltérképeztem az előző 20 év változásainak hatását az életszínvonal és a reálbérek alakulására Magyarországon. Az életszínvonal összehasonlításához a KSH dollárban értelmezett egy főre jutó GDP (vásárlóerő-paritás alapján) statisztikáját használtam fel, aminek segítségével egy átfogó képet kaptam Magyarország fejlődéséről és az Európai Unión belül elfoglalt helyéről. A kapott eredményeket összevetettem a reálkeresetek változásának tendenciájával. A kettő közötti korreláció pozitív volt, viszont a bérek alakulásán kívül más tényezők is hatással voltak az életszínvonal változására, így az első hipotézisemet elvetettem. Konklúzióként arra megállapításra jutottam, hogy a jólét pozitív irányban változott, viszont az Európai Uniós országok jóléti rangsorában elfoglalt helyezésünk árnyalja ezt a kedvező tényállást. Látható, hogy hozzánk hasonló helyzetben lévő országok többsége nagyobb mértékű fejlődésre volt képes, tehát a források felhasználása, illetve a kivitelezés Magyarországon nem volt optimális. Ezt követően a KSH felméréseinek adataiból a vagyoni helyzetről is kaptam egy statikus képet, ami megfelelő kiindulási alapként szolgált a harmadik vizsgált hipotézis értékeléséhez. A tanulmányom negyedik pontjában a kérdőívben kapott eredmények segítségével megalkottam a megtakarítási stratégiát, aminek mentén az elképzelt háztartás befektetési stratégiája elkezdhető volt. A stratégiák megvalósítása előtt rögzítettem az alapvetéseket, amelyek minden befektetési megoldást végig kísérnek. Első és az egyik legfontosabb ilyen alapvetés volt, hogy a Dollar-Cost Averaging, azaz rendszeres befektetés módszerének segítségével valósul meg minden stratégia, illetve az, hogy az eredeti elhatározás és eszközkiválasztás nem módosul az időszak alatt. Négy különböző stratégiát alakítottam ki a vagyonfelhalmozásra. Az első megközelítés a részvényindexekbe történő befektetés volt. A kapott eredmények jól személtették, hogy az előző 20 évben, átfogó, teljes részvénypiacot lefedő stratégiával milyen hozamokat, illetve vagyongyarapodást lehetett volna elérni egy hasonló megtakarítási stratégiával és ezekhez a teljesítményekhez mekkora kockázat társult volna. A stratégiánál megkapott mutatók és arányszámok benchmarkként szolgáltak a következő három befektetési elképzelés értékelésénél. A második megoldás olyan cégek értékváltozásából származtatta a vagyongyarapodást, amelyek már az időhorizont elején is fair értéket képviseltek. A cél a tíz elemű részvényportfólióval az volt, hogy a piaci kockázatok tompítása mellett, kedvezőbb hozammal szolgáljanak, mint a piaci átlag. A harmadik megközelítés olyan cégekre összpontosított, amelyekben nagy volt a növekedési potenciál. Meghatározásához az időszak előtti egy részvényre jutó bevétel emelkedését vizsgáltam meg a piaci szereplőknél, aminek segítségével kiválasztottam tíz olyan eszközt, amely kiemelkedő értékekkel szolgált a vizsgált mutatóban. A stratégia célja elsődlegesen az volt, hogy a piacinál magasabb kockázatvállaláshoz végeredményben magasabb hozampotenciál társuljon. Az utolsó, egyben a legkevesebb kockázatot ígérő stratégia alapja a cégek által kifizetett osztalék mértéke volt. Olyan piaci szereplőket kerestem, amelyek hosszú időn keresztül, kimaradás nélkül fizettek osztalékot, aminek mértéke trendszerűen emelkedett az áttekintett időszakban. A cél az volt a stratégiával, hogy alacsonyabb kockázat mellett, a piacihoz hasonló, vagy legrosszabb esetben is csak kismértékben alulmúló hozamokat tudjon elérni a befektető. A négy befektetési stratégia kiértékelése után a vizsgált szempontok mentén elvégeztem az összehasonlítást. Három kategóriában kerestem a legjobb megoldást. Elsőként a legmagasabb hozammal rendelkező portfóliót kerestem, ami az előzetes várakozásokkal összehangban a növekedési potenciálra alapozó stratégia volt. Másodikként a legalacsonyabb kockázaton volt a fókusz, az előzetes elképzelés itt is beigazolódott, mivel az osztalékfizető portfólió produkálta a legkedvezőbb mutatókat a kockázatok kategóriában. Az utolsó összehasonlítás az ideális középutat kereste, azaz azt, hogy melyik stratégia bizonyult a legoptimálisabbnak, abban az esetben, ha mindkét szempontot párhuzamosan értékeljük. Itt sem ért minket meglepetés, mivel a kapott mutatók és arányszámok az értékalapú befektetési stratégiát hozták ki nyertesként. A rangsorolást követően az összefoglalásban levontam a konklúziókat a vizsgált hipotézisekkel kapcsolatosan. Megállapításaim szerint a pénzügyi függetlenség ideális esete egy átlagháztatás esetében nem érhető el 20 év alatt. A 4%-os tőkekivonás mellett egyik stratégiával sem volt kivitelezhető a felmerülő költségek hiánytalan fedezése. Mindazonáltal több megoldással is elérhető volt a magasabb arányú, de – a múltbéli tapasztalatok alapján – még mindig fenntartható tőkekivonás mellett a kívánt költségszínt teljesítése. Az utolsó hipotézis a vagyongyarapodás elégséges mértékét vizsgálta, mert arra kereste a választ, hogy megfelelő elköteleződéssel egy középszerű háztartásnak sikerülhet-e az átlag fölötti vagyonszint elérése. A hipotézis elfogadásra került, mivel minden stratégia elégséges vagyont halmozott fel ahhoz, hogy a korcsoportjában a háztartás kiemelkedjen.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Pénzügy Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Pénzügy és számvitel (BA) Táv

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	befektetés, kötvények, lakossági befektetések, lakossági megtakarítások, megtakarítás, pénzügy, tőzsdei részvények
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2021. Már. 16. 13:11
Utolsó módosítás:	2021. Már. 16. 13:11

Actions (login required)

Tétel nézet