A magyarországi startup ökoszisztéma finanszírozási problémái

Szabó Petra Viktória (2020) A magyarországi startup ökoszisztéma finanszírozási problémái. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Szakdolgozat_Szabó Petra_Startup_moodle.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)
	PDF osszefoglalas_startup finanszírozás_Szabó Petra.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (230kB)

Absztrakt (kivonat)

A kutatásom célja a hazai startup ökoszisztéma megismerése, finanszírozási problémáinak feltárása volt. A dolgozatom első fejezetében tisztázom a startupnak, mint vállalkozási formának a fogalmát. Több definíció áttekintése után megfogalmazódott bennem, hogy számomra a startup vállalkozások olyan innovatív terméket vagy szolgáltatást létrehozó és kínáló vállalkozások, amelyek arra születtek, hogy gyors növekedéssel globálissá váljanak és ennek érdekében a magasabb kockázat vállalásától sem riadnak meg.A második fejezetben a startup ökoszisztémát vizsgálom meg Daniel Isenberg jól ismert modelljének 4 alapelve alapján. Az első alapelv, hogy az ökoszisztéma rengeteg elemből el, ezt 6 területre (politika, finanszírozási környezet, kultúra, támogató környezet, emberi erőforrások, piac) tudjuk csoportosítani. A második elv szerint ezek a területek különbözőek, de kölcsönhatásban vannak egymással, tehát fontos, hogy egyensúlyban legyenek. A harmadik szerint a különbözőségből adódóan egyértelműen nem vonható le, hogy mi a sikert titka. A negyedik alapelv pedig, hogy a jól működő ökoszisztémának önfenntartónak kell lennie.Egy olyan vállalkozásnál, ahol a versenyelőny az innováción van és a növekedése exponenciális, ott a vállalkozói kompetenciának is rendkívül gyorsan kell fejlődnie, ehhez viszont szükséges a megfelelő támogató környezet. Ezért dolgozatomban külön fejezetet nyitottam a startupokat támogató inkubátor, akcelerátor programoknak.A 3. fejezetemben sor került a pénzügyi forrás allokációjának vizsgálatára és az általános finanszírozási problémák bemutatására. Alfejezetekben az FFF-et, a crowdfunding-ot, mint közösségi finanszírozást, az üzleti angyalok szerepét és a kockázati tőkefinanszírozást mutattam be.A 4. és 5. fejezetben két problémát emeltem ki, a cégértékelésnek a problémáját, illetve a vállalkozói kompetencia hiányát. Egy korai fázisú vállalkozás nem rendelkezik múlttal, ezért magas annak a kockázata, hogy a befektetőnek a jövőbeni ígért hozam téves spekuláció. Javaslatként bemutatom az innovációs elszámolás módját, ami az innováció értékét igyekszik meghatározni, így az üzleti tervünkbe pontosabb értékeket adhatunk meg. A vállalkozói kompetencia hiánya önmagában is problémája az ökoszisztémának, ezt a komplex rendszert a szakirodalomnak megfelelően további 3 területre bontva ismertettem. A 6. fejezetben a kutatásom eredményei kerültek bemutatásra, melynek során kvalitatív interjúkat készítettem, mintavételre a hólabda módszert alkalmaztam. Első körös interjúalanyaimmal különböző témákat tekintettünk át, majd egy kidolgozott kérdéssor alapján újabb interjúkra került sor. 7 interjúalanyommal online platformon keresztül beszéltem, 2 esetben írásban küldték el a kifejtett válaszaikat, egy esetben pedig telefonon zajlott az interjú.A kutatásom során három előfeltevésem volt, melyek a következők voltak:• Isenberg modelljének fő elemei közötti aránytalanságok hátráltatják az ökoszisztéma fejlődést• Az ökoszisztémába áramoltatott bőséges anyagi forrás az egyéb ökoszisztéma elemek alacsonyabb fejlettsége esetén negatív hatást eredményez.• Vállalkozói kompetencia hiányában a finanszírozási forrás hiábavalóAz interjúk eredményeit összevetve a szakirodalommal, az előfeltevéseimből kettőt igaznak vélek, eggyel pedig csak részben. Az Isenberg modelljének fő elemei közötti aránytalanságok hátráltatják az ökoszisztéma fejlődését. A hazai ökoszisztémában túl nagy fókuszt kap a finanszírozás szemben a kultúrával és a politikai, jogi szabályozásokkal. A támogató környezet hozzájárul a vállalkozói kompetencia fejlesztéséhez, de a többi elem fejlesztése is szükséges a megfelelő ökoszisztéma kialakításához. A második felvetésemet csak részben vélem igaznak, ugyanis nincs jó hatással az ökoszisztémára a jelenlegi beáramló bőséges állami forrás, de nem a forrás mennyiségével van a probléma, hanem az összetételével és a nem megfelelő felhasználásával. A bőséges állami forrás mellett szükség lenne még több magas szakértelmű mentorra, akik az adott iparágban is szereztek már tapasztalatot. Ezen szereplők saját forrásukkal az üzleti angyalok megtestesítői lennének, akik viszont csak csekély számban vannak jelen a hazai ökoszisztémában. A vállalkozói kompetencia hiányában a finanszírozási forrás hiábavaló. Az eredmények alapján ezt az előfeltevést igazoltnak látom, több oldalról megközelítve is. Amennyiben fiatal felnőtt korra nem lesznek meg a gazdasági ismeretei, nem alakul ki a kezdeményezőkészség és negatív vállalkozói attitűdje lesz az egyénnek úgy nem is fog érdeklődni a vállalkozói lét lehetőségei iránt. Javaslatként határoznám meg, hogy több lehetőséget kellene teremteni arra, hogy a közoktatási intézmények nyitottabbá tudjanak válni a diákok vállalkozói kompetenciáinak fejlesztésére. Ezáltal a következő generációk esélyt kapnának a vállalkozói léthez kapcsoló pozitív attitűd kialakítására, illetve célirányosabban tudnának felsőoktatási intézményeket, képzéseket választani. 

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Menedzsment Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Vállalkozásfejlesztés

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	állami szabályozás, finanszírozás, innovációs ökoszisztéma, kockázati tőke, startup
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2021. Már. 16. 13:10
Utolsó módosítás:	2021. Már. 16. 13:10

Actions (login required)

Tétel nézet