A csoportos adózási formákban rejlő adóoptimalizációs lehetőségek Magyarországon

Vidákovich Olivér (2020) A csoportos adózási formákban rejlő adóoptimalizációs lehetőségek Magyarországon. Pénzügyi és Számviteli Kar.

[thumbnail of vidakovich_oliver_pü_msc_szakdolgozat_GQI0J3 (2).pdf] PDF
vidakovich_oliver_pü_msc_szakdolgozat_GQI0J3 (2).pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (1MB)
[thumbnail of vidakovich_oliver_pü_msc_szakdolgozat összefoglaló_GQI0J3.pdf] PDF
vidakovich_oliver_pü_msc_szakdolgozat összefoglaló_GQI0J3.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (100kB)

Absztrakt (kivonat)

A hazai adóalanyok számára 2006-tól van arra lehetőség, hogy az ÁFA esetében a csoportos adóalanyiságot válasszák. A csoportos áfa alanyiság adóoptimalizáció lehetőséget rejt magában a szakdolgozatomban ezeket a hatásokat vizsgálom. A főbb kutatási terület az áfa csoport előnyei, hátránya, valamint a gazdasági hatások és az ideálisnak mondott áfa csoport beazonosítása. A szakdolgozat elején ismertettem a hozzáadott értékű adózás alapjait, különösen az adóköteles és adómentes tevékenységet is végző adóalanyok előzetesen felszámított levonható és nem levonható áfa megosztásának gyakorlatára. Az áfa megosztásának a gazdasági hatások tekintetében van nagy szerepe. A tételes elkülönítéssel levonható és az arányosan levonható áfa összege csak átfutó tétel, még az arányosan le nem vonható áfa és le nem vonható eredményt rontó tételként értelmezhető. A csoporton belüli tranzakcióknak normál esetben (teljes levonási joggal rendelkező csoport esetében) csak finanszírozási szerepe van. A részleges levonási joggal rendelkező tag esetében különös jelentősége lehet a fizetendő áfa szempontjából a csoporton belüli tranzakcióknak. A dolgozatban erre hoztam példát, amikor a kapcsolt vállalkozáson keresztüli tárgyi eszköz beszerzés adóoptimalizálás példáját hoztam fel. Ebben a példában az részleges levonási joggal rendelkező tag, helyett a kapcsolt vállalkozása szerzi be a nem adóköteles tevékenységéhez kapcsolódó tárgyi eszközét. A kapcsolt vállalkozásban a csoport az előzetesen felszámított áfát visszatudja igényelni, amelyet a fizetendő bérleti díjon fog elnyújtottan befizetni. Az adótervezés egy érzékeny téma, így a dolgozatban megpróbáltam elkülöníteni az adócsalástól. Az EU-s irányelvek lehetőséget adnak az adótervezésre, ugyanakkor ennek határa a rendeltetésszerű joggyakorlás elve. Az adott ügyletnek nem lehet célja az adótörvények megkerülése, azaz tényleges valódi üzleti, gazdasági célból kell létrejönnie. Az áfa csoport belföldi (együttesen) kapcsolt vállalkozások számára választható. A csoportos adóalanyiság időszakában a belépő tagok közötti ügyletek nem számítanak az áfa hatálya alá, valamint egyetlen adóalanyként járnak el a harmadik felekkel szemben. Ugyanakkor polgári és cégjogi szempontból ugyanúgy önállók maradnak. Az áfa csoport egy ún. „fekete dobozként” értelmezhető, vagyis a csoportos adóalany tagjainak belső ügyleteit figyelembe vesszük, az áfa levonási jogot során a harmadik feles kapcsolatok tekintetében vizsgáljuk. Az áfa csoportnak az előnyei az adminisztráció egyszerűsödése (közös bevallás, és bizonylatolási követelmények egyszerűsödése), valamint a likviditási előny (csoporton belüli tranzakciók áfa finanszírozása) említhető meg. Hátrányként a fizetendő áfa fizetésért való egyetemleges felelősség (a kívül maradó tagoknak is) említhető meg. Emellett fontos hátrány a gazdasági hatások nehéz becslése és az M&A tevékenység hátráltatása is. Az áfa csoport gazdasági hatásainak négy vetülete van a csoporton belüli tranzakciókból származó hatás (belépő tag áfa felszámítása nélkül tudja nyújtani szolgáltatásait, így nem keletkezik áfaveszteség), az áfa arányszámából (részleges levonási joggal rendelkező tag levonási hányadát felváltja az akár kedvezőbb csoportszintű levonási hányad), csoporton kívüli tranzakciók (korábbi levonási jogot felváltja a csoportszintű levonási jog), valamint a tárgyi eszközök figyeléséből (csoportszintű levonási jogból származó korrekciók). Az esettanulmány alapján az ideális áfa csoport összeállításához négy szempontot kell vizsgálni. A csoportszintű levonási hányad javuláshoz való hozzájárulást, a csoporton kívüli ügyletek előzetesen felszámított áfájának tételes elkülönítéssel történő levonhatóságát, a csoporton belüli tranzakciókon keletkező áfa veszteséget, valamint a csoportos áfa alanyisággal elérhető adóelőnyök más módszerrel történő elérhetőségét. A fentiek határozzák meg igazán az áfa csoportban elérhető gazdasági előnyök nagyságát. Hipotézisek: -       Az áfa csoport finanszírozási előnyén túl azon vállalatcsoportok esetében, ahol részleges levonási joggal rendelkező tag is van ott jelentős megtakarítás érhető el az áfa csoportba történő bevonással. Az áfa csoport létrehozásával ilyen vállalatcsoportok esetében egyes tevékenységek kiszervezése gazdaságossá válhat, tekintettel arra, hogy a részleges levonási joggal rendelkező tag által igénybe vett szolgáltatás input áfáján nem merül fel „áfa veszteség”. Elfogadom. A részleges levonási joggal rendelkező tag esetében jelentős megtakarítás érhető, ha a csoportszintű levonási hányad kedvezőbb, mint a csoportos adóalanyiság időszakát megelőzően. A tevékenységek kiszervezése gazdaságossá válhat, jellemzően ezek olyan adminisztratív szolgáltatások lehetnek, amelyeket vegyes tevékenységhez kapcsolódnak. -       A részleges levonási joggal rendelkező tag által a csoporton belül igénybe vett szolgáltatásokon keletkező „áfa veszteség” csoporton belüli átszervezésekkel is csökkenhető. Ennek megfelelően az áfa csoport adótervezési előnye más módszerrel is elérhető. Elfogadom. Ha a részleges levonási joggal rendelkező tagnak a csoportszintű levonási hányad alkalmazása nem hoz érdemi megtakarítást az áfa csoport kockázatainak függvényében érdemes más módszereket is alkalmaznia. Az áfa veszteség csökkentésére a kapcsolt vállalkozáson keresztüli beszerzés, a béren keletkező áfa veszteségre pedig a többmunkáltatós szerződés nyújthat megoldást.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Pénzügy Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Pénzügyi

Konzulens(ek)

Konzulens neve
Konzulens típusa
Beosztás, tudományos fokozat, intézmény
Email
Dr. Fellegi Miklós
Belső
egyetemi docens, Pénzügy Tanszék, PSZK
Dr. Kozma Gábor
Külső
Adj.dr-i fok, Pénzügy Tanszék, PSZK

Mű típusa: diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak: adómegtakarítás, adózás, áfacsoport, mesterképzés, szakdolgozat
SWORD Depositor: Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID): Archive User
Rekord készítés dátuma: 2021. Már. 16. 13:10
Utolsó módosítás: 2021. Már. 16. 13:10

Actions (login required)

Tétel nézet Tétel nézet