Az adófizetők és az adóhatóság együttműködésének néhány fejlesztési lehetősége és annak gazdaságfehérítő hatásai

Nemes Zsuzsanna (2020) Az adófizetők és az adóhatóság együttműködésének néhány fejlesztési lehetősége és annak gazdaságfehérítő hatásai. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Nemes_Zsuzsanna_I0XZ8Y_Szakdolgozat_2020_PénzügyMSC.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)
	PDF Összefoglaló_Nemes Zsuzsanna I0XZ8Y.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (235kB)

Absztrakt (kivonat)

A dolgozatom kutatási kérdése arra irányult, hogy hogyan lehetne napjainkban Magyarországon növelni a vállalatok hatóságokkal való együttműködését. Makrogazdasági oldaról először érdemes a témakört kontextusba helyezni. Magyarországon az jellemző, hogy a többi OECD országhoz viszonyítva nagyobb a forgalmi adókulcs, viszont a társasági és személyijövedelemadó rátája alacsonyabb, tehát elsősorban a fogyasztást adóztatja hazánk. Hozzáadott érték-arányosan kevesebb adót fizetnek a nagyvállalatok, mint a KKV-k. Ennek megfelelően más adóelkerülési módszerek jellemzőek a kis-és középvállalatokra, valamint a nagy cégekre. A kis cégeket a hatóság nem feltétlenül ellenőrzi úgy, mint a nagy cégeket; hanem dönthet úgy, hogy méltányossági szempontból csak önkéntes jogkövetési eljárást indít. Két olyan megoldást találtam az irodalomban, amit úgy gondoltam, hogy érdemes lehet kiemelni. Az egyik, a belföldi fordított áfa kiterjesztése több tranzakciótípusra. Az áfa a végfelhasználó felé történő számlázáskor ugyanúgy tartalmazza az áfát, csak a „hozzáadott-érték adó” jellege csökkenne az áfának a belföldi fordított áfa kiterjesztésével. Ez a mechanizmus az áfarés mértékét csökkentheti. A másik elméleti megoldás, amit a szakirodalomban találtam a klaszteresedéssel kapcsolatos. Egyes szakirodalmak szerint a kisebb vállalatoknak azért van szüksége az adóelkerülésre, hogy a rosszabb termelékenység melletti magasabb adófizetést kompenzálják, és megőrizzék valamilyen szinten a versenyképességüket a nagyvállalatokkal szemben. Az úgy nevezett nagyvállalati előnye a hálózatoknak, hogy a méretgazdaságosságot segíti, tehát az atomizált, kis tőkéjű cégek közös eszközöket használnak, közös telephelyet bérelnek, stb, ami költségmegtakarítást és termelékenységjavulást idézhet elő. Magyarországon az együttműködési hálózatba szerveződéshez hiányzik sok feltétel, elsősorban a bizalom hiánya, amit akár azzal is lehet magyarázni, hogy a szocializmus komoly nyomot hagyott a társadalmi és bizalmi viszonyokon. A posztszocialista államokban az egyének államhoz való ellentmondásos pszichológiai köteléke van. A társadalom tagjai megkövetelik az államtól a gondoskodást, a “paternalista” elképzeléseknek megfelelően, ugyanakkor szimultán jelen van az állammal szembeni bizalmatlanság és a szabályok áthágásának az elismerése és tolerálása. Amennyiben elfogadjuk ezt az elméleti képletet, hogy az adóelkerülési hajlandóságot a büntetés kiszabásának a valószínűsége és a büntetés mértékének a szorzata határozza meg, akkor Magyarországon az online rendszerek elterjedése a transzparencia miatt a büntetés kiszabásának a valószínűségét növelte meg. Gyakorlati szempontból nagyon nehéz azt megmérni, hogy milyen az adófizető cégek és az adóhatóság közötti együttműködés. Az úgy nevezetett Post filing index mérőszámra támaszkodtam ennek mérésére, ami a bevallások beadása utáni adóügyi folyamatok gyorsaságát és hatékonyságát méri. Az általam kiválasztott, Magyarországgal azonos régiójú országokban a Post filing index mérőszáma 2016-hoz 2018-ra jelentős javulást mutatott. A vizsgált országok Post filing index értékei 2018-ra kiegyenlítődtek, amit egy illeszkedéspróba is alátámasztott. A hatékonyság kiegyenlítődésének két fő oka volt: az egyik, hogy ezekben az országokban egyre nagyobb teret hódítanak az online rendszerek, ami növeli a tevékenység láthatóságát a hatóságok számára és ebből kifolyólag egyre gyorsabb és hatékonyabb az adóvisszatérítés, auditálás stb. A másik magyarázó ok pedig az, ami Magyarország Post filing indexét jelentősen javította néhány év leforgása alatt az az, hogy a társasági adóbevallás önrevíziója nem von magával automatikusan adóellenőrzést. Ezen információk alapján úgy döntöttem, hogy két dolgot vizsgálok meg közelebbről: a magyarországi online adóügyi rendszereket és az auditfolyamatokat. Az online pénztárgép, az EKÁER és az online számlázás gazdaságfehérítő hatásai a magyar makrogazdasági adatokon keresztül is bizonyíthatóak, mint azt megfigyelhetjük az áfarés zsugorodásán keresztül. Érdemes körüljárni azt, hogy Magyarországon még mindig hatalmas a készpénzhasználat aránya, ami olyan fizetéseket feltételez, amiket nem könnyű azonnali időben követni a hatóságoknak, és a feketegazdaság melegágya lehet. Az auditokkal kapcsolatban megvizsgáltam az önkéntes jogkövetés támogatásának eljárását a NAV 2018-as zárszámadásán keresztül. Az önkéntes jogkövetés támogatása esetén úgy lép fel a hatóság, hogy a szankcionálási szándék nem kap prioritást, ami feltételezhetően javítja az együttműködést. A NAV állítása alapján, az érintett adófizetők ezeket ez eljárásokat pozitívan fogadták. A negatív oldala az eljárásnak, hogy javarészt csak magából az adóhiányból és önrevíziós pótlékokból folynak be bevételek ezen eljárások során, ami jóval alacsonyabb szintű bevétel lesz a hatóságnál, mint a klasszikus adóellenőrzések esetében, ahol bírságot is kivetnek. Az adóbírságokkal kapcsolatban érdekes tény 2018 óta, hogy amennyiben a büntetést kapó cég a bírságot nem vitatja, az ellen nem fellebbez, akkor a bírság felét elengedi a hatóság. Tekintve, hogy a gyorsaság fontos szempont lett az elmúlt években az ellenőrzések során, az adóbírság kiszabása és annak mérséklése nem csak a méltányosságról és az együttműködésről szól. A potenciális hátránya a rendszernek az, hogy a valós visszaélések nem kerülnek napvilágra; vagy ha az adóhatóság látókörébe is kerül a visszaélés, ha azt nehéz lenne bebizonyítani, akkor inkább az idő- és kapacitáskorlátokat előtérbe véve, a hatóság egyfajta alkut ajánl az adóalanynak. Végezetül elmondható, hogy a kontroll gyakorlása alapvető a hatóság részéről, ugyanakkor az online rendszerek bevezetése és az önkéntes jogkövetést támogató eljárások ezt más kontextusba helyezik hatékonysági, pénzügyi és etikai szempontokból is. Érdekes lehet az, hogy milyen további szempontokat értékeltek a döntéshozók, amikor bevezették ezeket az újításokat, valamint milyen tapasztalataik vannak ezzel kapcsolatban, amiket nem publikálnak. Feltételezem, hogy a további fejlesztési lehetőségek bevezetése esetén ezek a tapasztalatok mérvadóak lehetnek.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Pénzügy Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Pénzügyi

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	adó, adóhatóság, audit, elektronikus számlázás, önkéntes jogkövetési támogatás
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2021. Már. 16. 13:10
Utolsó módosítás:	2021. Már. 16. 13:10

Actions (login required)

Tétel nézet