A digitalizáció hatása a magyar adórendszerre

Loós Fanni (2020) A digitalizáció hatása a magyar adórendszerre. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Szakdolgozat.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)
	PDF BA_TO_Loós_Fanni_ZJ5KV1.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (560kB)

Absztrakt (kivonat)

Szakdolgozatommal a magyar adórendszerre mért digitalizációs folyamatok eredményét kívántam részletezni. Célom a jelenlegi és közel jövőbeli adószektorhoz köthető technológiák megismerése és elméletei elsajátítása volt, melyet három fő témában, valamint egy interjúsorozat megalkotásával dolgoztam ki. A dolgozat vázát az első témakör kronológiai áttekintése jelenti, melyben az általam vélt három legjelentősebb digitalizált rendszerek: az EKÁER az eSZJA és az Online Számla legfontosabb tudnivalóit ismertetem. Mindegyik prezentált struktúra után, saját véleményem kinyilvánításakor, mint egy tényleges igénybe vevő próbáltam értékelni a rendszerek használatának elsajátításának módját, hogy mennyire felhasználóbarát a kezelésük, illetve amennyiben szükséges, milyen változtatásokat lehetne rajtuk véghez vinni a még hatékonyabb kezelés érdekében. Emellett a gazdaság fehérítésére mért hatásukat is szerettem volna kiemelni az önálló gondolatvezetésem során. Az első témakör lezárásaként az általam elkészített két interjúval, az Online Számla konkurenciáinak a Számlázz.hu és az Innvoice.hu előnyeit és hátrányait, valamint a programok költségeit mutattam be. A három számlaadat szolgáltató rendszerek összehasonlításának hatékony szemléltetésének érdekében egy táblázatban összegeztem kritériumokként a tudnivalókat róluk. A hasonló rendszerek közül véleményem szerint, a Számlázz.hu szolgáltatása a legkiemelkedőbb, hiszen az ingyenes verzióban az Online Számla funkciói mellett, még egyéb más lehetőségeket is biztosít a felhasználók számára, például az ügyfél könyvelőjének is azonnali rálátást nyújt a bizonylatok adataira.A második nagyobb téma a nemzetközi kitekintésre irányult, hiszen ahhoz, hogy fel tudjam mérni, mennyire minősülnek hatékonynak az általam kiemelt rendszerek, mindenképpen szükség volt néhány környező és távolabbi európai ország hasonló célt szolgáló digitalizált struktúráinak megismerésére. Górcső alá vettem tehát, az EKÁER lengyel és szlovák megfelelőit, a portugál és spanyol online számlázó rendszereket, valamint a világon a digitalizálás szempontjából élenjáró Észtország struktúrait is. Megállapítható, hogy ugyan Magyarország adórendszerének digitalizálásának szintje még messze áll az észt színvonaltól, de a többi vizsgált országhoz képest abszolút vezető pozícióban van, például az EKÁER mind a lengyel, mind a szlovák verziók mintáját képezte azok megalkotásakor.Az utolsó fő terület az adórendszer digitalizációjának, a magyar gazdaság kifehérítésre mért hatását taglalja, ekkor a három rendszeren kívül az online pénztárgép befolyását is figyelembe vettem. A jövő évtől teljes körűen kiterjesztett online adatszolgáltatás az EKÁER és az online pénztárgép nem várt eredményeket hozott az áfa bevételek növekedésében és a feketegazdaság mérséklésében. A témakörben kitértem a koronavírus okozta pandémiás helyzet jövőbeli következményeire is. Az otthoni munkavégzés számának rendkívüli növekedésére a legtöbb vállalkozás nem volt felkészül, annak ellenére, hogy már a járvány előtt több digitalizált rendszer és platform is létezett, sokan a tavaszi karanténos időszakban kezdték el használni ezen elektronikus megoldásokat. Az biztos, hogy amennyiben mérséklődnek is az esetszámok, világunk nem lesz ugyanaz, mint a járvány kialakulása előtt, tehát a home office vagy hibrid munkarend továbbra is fennállhat, ehhez pedig mind a vállalkozásoknak, mind az államnak megfelelő technológiát kell szolgáltatnia.A kutatásom elején két fő hipotézist állítottam fel, melyeket a megszerzett tudás birtokában, a dolgozatom összefoglalásában értékeltem. Az első felállított elképzelésem a papíralapú számlázás közelgő megszűnését taglalja, melyben a jövő évi online számla rendszerek új specifikációjával megvalósítható e-számlázás megerősít. Az e-számlázással a program a másik fél e-mail címére továbbítja a bizonylatot, így nyomtatás és papír használata nélkül végbemegy az információ szolgáltatás.A második állításom pedig, a digitalizálás költséghatékonyságára irányul. E hipotézist már nehezebbnek véltem alátámasztani, leginkább a saját IT toborzói múltamra tudtam hagyatkozni, az alapján nagyjából tisztában vagyok, hogy milyen fizetési igényei vannak például egy Java programnyelven fejlesztő senior szakembernek. Emellett felsoroltam a digitalizáláshoz feltétlenül szükséges eszközöket, de megvizsgáltam, hogy az elektronikus programok használata milyen költségcsökkentést eredményezhet mind a vállalat, mind mondjuk a NAV oldalán. Állításomat tehát megerősíteni szándékozom, azonban a digitalizálás folyamata költséghatékonyság szempontjából mégsem annyira egyértelmű, mint amennyire annak tűnt kutatásom kezdetén.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Pénzügy Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Pénzügy és számvitel

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	adó, adórendszer reformja, digitalizáció, EKÁER, eSZJA, online számla
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2021. Már. 16. 13:09
Utolsó módosítás:	2021. Már. 16. 13:09

Actions (login required)

Tétel nézet