A magyar startup ökoszisztéma vizsgálata keresleti és kínálati szereplők szemszögéből

Tankó Árpád (2020) A magyar startup ökoszisztéma vizsgálata keresleti és kínálati szereplők szemszögéből. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Tanko.Arpad.SJ43G0.szakdolgozat.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (4MB)
	PDF BA_TO_Tankó_Árpád_SJ43G0.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (315kB)

Absztrakt (kivonat)

A szakdolgozatom elméleti részében és kutatásában a magyar startup ökoszisztémát vizsgáltam. Az alábbiakban a kutatásom fő konklúzióit, megállapításait közlöm. A nemzetközi terjeszkedés során több nehézség adódhat a vállalkozás szempontjából. Az alanyok szerint a három legnagyobb nehézség a terjeszkedés során a célcsoport megtalálása, a megfelelő piacralépési stratégia alkalmazása és a finanszírozás optimalizálása. Ennek kapcsán a befektetői alanyok a startupok általános gyengeségeikként említik az értékesítést és a nemzetközi látásmódot. Az állam szerepét pozitívnak ítélték meg, inkubációs befektetéseknél elengedhetetlenek az állami támogatások. Legfontosabb tényezők közé tartozik, ahol az államnak fejlesztenie kell a jogi, pénzügyi, adózási rendszer megreformálása, a vállalkozói hajlandóság motiválása, a vidékfejlesztés, a gazdasági fehérítés és a pénzosztások optimalizálása. A startupperekről elmondható, hogy az innováció kulcsszerepet játszik vállalkozásukban, tekintve, hogy három technológia céggel készült az interjú ez nem volt meglepő. A munkahelyteremtést, mint missziót máshogy látják a vezetők. Összességében a hat interjú alapján a magyar startup ökoszisztéma közepesen teljesít. Régiós szemszögből nézve Lengyelország és Csehország vezető szerepet töltenek be. A magyar ökoszisztéma fejlődési iránypontjai a kutatás alapján többek között a szisztematikus befektetői építkezés, a vállalkozói és befektetői edukáció, a vállalkozói hajlandóság motiválása és a kihelyezési mechanizmusok megreformálása.    A szereplők kiemelték az elmúlt évek forrásbőségét, a nagy feladat az igazán magas potenciállal rendelkező cégek, projektek megtalálása és felépítése. Az interjúk alapján a kockázati tőke befektetőknek az alábbi pontokra kell fókuszálniuk: társbefektetés, nemzetközi piacra támogatásnyújtás, exportbevételt generáló cégek előtérbe helyezése, befektetési szakemberek képzése, külföldi alapok bevonása. Inkubátorok és akcelerátorok számára a mentorhálózat fejlesztése és a startupok közötti tudástranszfer erősítését javasolták. Az üzleti angyaloknak elsősorban szervezetfejlesztésben kell előre lépniük. A vállalkozói mozgásteret a befektetési tárgyalás során az alapító személye és korábbi startup, vállalkozói múltja befolyásolhatja. Az eredmények alapján a cégek vezetésében, operatív működésben a befektetők megadják a kellő szabadkezet. A magyar startup ökoszisztéma bemutatásánál felhasznált két magyar szakirodalom kutatási eredményeit összehasonlítottam a saját kutatásom tapasztalataival. Az egyező mintázatokat táblázatba foglaltam, valamint hozzárendeltem egy nemzetközi modell tényezőit is. A hat interjú alapján nem lehet a következtetéseket, konklúziókat egyértelműnek tekinteni. De egy jó kiinduló alap lehet jövőbeli kutatásoknak, példaként említeném a jogi, adózási, munkahelyteremtés témakört. Körülbelül három-öt év múlva érdemes lehet kvantitatív módon megvizsgálni a keresleti és a kínálati oldalt.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Menedzsment Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Gazdálkodási és menedzsment (BA)

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	innovatív vállalatok, ökoszisztéma, startup, vállalkozásfejlesztés, vállalkozások finanszírozása, vállalkozások indítása
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2021. Már. 16. 13:09
Utolsó módosítás:	2021. Már. 16. 13:09

Actions (login required)

Tétel nézet