Magyarország és az Európai Unió költségvetési kapcsolatai, az uniós transzferek igénybevételének feltételei és egy HEFOP pályázat elemzése

Pálinkás Dalma (2020) Magyarország és az Európai Unió költségvetési kapcsolatai, az uniós transzferek igénybevételének feltételei és egy HEFOP pályázat elemzése. Pénzügyi és Számviteli Kar.

[thumbnail of Pálinkás Dalma_Szakdolgozat.pdf] PDF
Pálinkás Dalma_Szakdolgozat.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (1MB)
[thumbnail of BA_TO_Pálinkás_Dalma_FYH933.pdf] PDF
BA_TO_Pálinkás_Dalma_FYH933.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (291kB)

Absztrakt (kivonat)

Szakdolgozatom megírása során Magyarország és az Európai Unió költségvetési kapcsolatait vizsgáltam. A vizsgálatot két részre bontottam: az első részben a témához kapcsolódó szakirodalmak és adatok feldolgozásával elemeztem a költségvetési kapcsolatok hátterét, a második részben pedig azt vizsgáltam, hogy a gyakorlatban hogyan valósul meg az Európai Unió támogatása egy konkrét pályázaton keresztül. Dolgozatom első részét az Európai Unió megalapulásához vezető legfontosabb dátumok és események ismertetésével kezdtem, majd az Európai Unió költségvetési rendszerének szemléltetése után rátértem Magyarország helyzetének vizsgálatára a közös költségvetésben. A vizsgálat során a 2014-től 2019-ig megvalósult költségvetési évek adatait vettem figyelembe: megfigyeltem, hogy az évek során miként változott országunk ki és befizetéseinek mértéke, és az adott évekre vonatkozóan hogyan alakult az operatív költségvetési egyenlege, azaz a ki és befizetések nettó egyenlege. A befizetések és kiadások összevetése mellett megvizsgáltam a legfrissebben lezárt költségvetési év, a 2019-es évre vonatkozó tagországok befizetéseinek és bevételeinek arányát a gazdaságukhoz viszonyítva, amelyet a bruttó nemzeti jövedelmük (GNI) alapján végeztem azt vizsgálva, hogy ha a bevételeket és kiadásokat nem csak az összegek szerint vesszük figyelemben, hanem az adott országok gazdaságát és teljesítőképességét is számításba vesszük, Magyarország mennyire kedvező helyen áll a közös költségvetésben? Szakdolgozatom egy rövid alfejezetén belül kitértem Magyarország többi uniós tagországgal való kereskedelmi kapcsolataira is, hogy megvizsgáljam, mekkora szerepet tölt be Magyarország gazdaságában az Európai Unió tagországokkal való kereskedelem, majd a szakdolgozatom további részében Magyarország Európai Uniótól származó bevételeit és oda irányuló befizetéseit vizsgáltam meg részletesebben egy konkrét év, ugyan csak a legfrissebben lezárt költségvetési év (2019) adatai alapján. Elemeztem, hogy az adott évben országunk nemzeti hozzájárulásának egyes befizetési tételei címén mennyi összeget fizetett be a közös költségvetésbe, valamint a számadatok mellett áttekintettem az Európai Unió saját forrásaival kapcsolatos kötelezettségek teljesítésében részt vevő intézmények feladatáról és hatásköréről, valamint a kapcsolódó eljárásrendről szóló 172/2015 (VII. 2.) kormányrendeletet. A befizetések vizsgálata után az uniótól származó bevételek alakulását vizsgáltam: milyen mértékű támogatásban részesült országunk az egyes költségvetési kategóriákból, a kategóriákon belül mely alapok hány %-ban részesültek a forrásokból és az adott alapok mely területek támogatását szolgálják. A bevételek és kiadások elemzése után az Európai Unió támogatási politikáját vizsgáltam Magyarország vonatkozásában. Bemutattam az Unió legfontosabb célkitűzéseit, majd ismertettem a legfontosabb beruházási és strukturális alapokat, valamint szemléltettem a NUTS besorolási rendszert, amely alapján a támogatások finanszírozása történik. Szakdolgozatomban kitértem Magyarország Nemzeti Fejlesztési Terveire, amelyek a hosszútávú költségvetési időszakokra lettek elkészítve. Röviden ismertettem az adott időszakokra irányuló legfontosabb célkitűzéseket, majd bemutattam a 2021-2027-es időszakra vonatkozó terveket. A dolgozatom témájának elméleti vizsgálatát az európai uniós források felhasználására vonatkozó általános szabályok és alapelvek, valamint az erre vonatkozó hazai jogszabályok és rendeletek tanulmányozásával zártam le. Szakdolgozatom második részében az Európai Unió támogatásának gyakorlati megvalósulását egy konkrét pályázaton, a Domonyi általános iskola nyertes HEFOP 2.1.5 pályázatán keresztül vizsgáltam. A Humánerőforrás-Fejlesztés Operatív programról való általános tudnivalók, valamint a program létrejöttének háttere, célkitűzései (különösen a 2.1-es intézkedései) ismertetése után rátértem az adott pályázat bemutatására. A pályázat vizsgálata során első lépésként felvettem a kapcsolatot Kissné Gyúró Ilonával, aki a pályázat megvalósítása folyamán a projekt szakmai vezetője volt. Vizsgálatom az ő általa rendelkezésre bocsájtott pályázati dokumentáció, valamint a projekt megvalósulásának gyakorlati részéről való interjú alapján végeztem. Az elemzésem a domonyi iskola rövid bemutatásával kezdtem, majd megvizsgáltam az iskola adottságait a pályázási évben (2006/2007 tanév) az akkori nyilvántartás alapján, hogy azok mennyire illeszkedtek a HEFOP-2.1.5-ös pályázati kiíráshoz. A vizsgálat során kitértem az intézmény pályázattal való célkitűzéseinek bemutatására, majd megvizsgáltam a pályázati szerződés feltételei és a szerződés megkötésével benyújtásra kívánt dokumentumokat is. A projekt megvalósulásának folyamatát vizsgálva bemutattam, hogy az iskola milyen jellegű programokra, újításokra és milyen arányban használta fel a kapott támogatást. Ismertettem, hogy a megvalósulás során milyen módon történt az ellenőrzés, az eredmények igazolása, mely dokumentumok feleltek meg az eredményt igazoló dokumentumoknak, valamint kitértem arra is, hogy milyen nehézségek merültek fel a megvalósítás során, milyen ütemben valósult meg, majd hogyan záródott le a pályázat megvalósulása. A projekt költségvetését egy külön alfejezetben mutattam be, amelyben többek között olyan kérdésekre kerestem a választ, hogy mekkora részt tett ki a finanszírozásból az európai uniós forrás? Hogyan zajlott a projekt finanszírozása? Hogyan alakultak a tervezett költségekhez képest a tényleges költségek? A dolgozatom a projekt értékelésével zártam: az interjúm elkészítése során a pályázat megvalósulásának gyakorlati részéről való információ szerzése mellett választ kerestem arra is, hogy az uniós pályázatban való részvétellel milyen hosszútávú változások következtek be a pályázat óta eltelt években a domonyi iskola életében, a pályázat megvalósítása során sikerült e azokat a célkitűzéseket elérni, amely célokért létrejött a pályázat, a projekt megvalósulása nyomán sikerült e újabb fejlesztéseket elvégezni, sikerült e újabb pályázatokban részt vennie az iskolának, stb.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Pénzügy Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Pénzügy és számvitel (BA)

Konzulens(ek)

Konzulens neve
Konzulens típusa
Beosztás, tudományos fokozat, intézmény
Email
Kedves Illés
Külső
NEM RÉSZLETEZETT
Dr.habil. Losoncz Miklós
Belső
egyetemi tanár, Pénzügy Tanszék, PSZK

Mű típusa: diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak: EU, EU költségvetése, HEFOP Program, pályázat, támogatási rendszer
SWORD Depositor: Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID): Archive User
Rekord készítés dátuma: 2021. Már. 16. 13:09
Utolsó módosítás: 2021. Már. 16. 13:09

Actions (login required)

Tétel nézet Tétel nézet