Dolgozói elégedettségmérés a Hagyományok Házában

Nagy Kristóf (2020) Dolgozói elégedettségmérés a Hagyományok Házában. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Nagy Kristóf_KIUQBG_Szakdolgozat.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)
	PDF BA_TO_Nagy_Kristóf_KIUQBG.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (523kB)

Absztrakt (kivonat)

Összefoglaló:A Hagyományok Háza Magyarország egyik kiemelt jelentőségű nemzeti kulturális intézménye, stratégiai célja a teljes kulturális nemzeti integráció megteremtése. A szervezet legnagyobb erőforrását az itt dolgozó, a hagyományok őrzése, ápolása és továbbadása mellett elkötelezett munkavállalók jelentik. A dolgozók nagy része az általa végzett tevékenységekre, feladatokra nem csak munkaként, hanem hivatásként tekint, amit szívvel lélekkel végez. Mindannyian egy közös ügyért a nemzeti kultúra életben tartásáért dolgoznak. Az, hogy egy intézményben dolgozók mennyire elégedettek a munkahelyükkel és a munkahelyi körülményekkel, nagyon sok tényező befolyásolja. A bérek színvonala, az egyéb juttatások köre és mértéke, a munkakörülmények, az erkölcsi elismerés. Nagyon fontos, hogy ne csak a szervezet legyen elégedett a munkavállalóival, hanem a dolgozók is elégedettek és kellőképpen motiváltak legyenek. Hiszen, ha a munkavállalók jól érzik magukat, akkor a teljesítményük is jobb, a munkavégzésük színvonalasabb lesz. A kulturális területen dolgozók esetén a közalkalmazotti bértábla 2008. óta nem változott. Ennek eredményeként az intézményben a havi bruttó átlagjövedelmek szintje nem éri el az országos bruttó átlagjövedelmek szintjét. A munkaerő piaci helyzet változása, az országos átlagjövedelmek emelkedése miatt, az intézményben gondot okoz a munkatársak elvándorlása, a megfelelő minőségű munkaerő folyamatos biztosítása. Dolgozatom aktualitását a kulturális területen zajló jogviszony átszervezés is indokolta, amelynek keretében 2020. november 01. hatállyal a kulturális ágazatban valamennyi közalkalmazotti jogviszony munkaviszonnyá alakul át.  A jogalkotók szándéka a jogviszony átszervezéssel az, hogy egy a munkaerőpiac dinamikus változásait jobban követni tudó rugalmasabb munkajogi szabályozás jöjjön létre, egy igazságos, a munkavállalók tényleges szaktudását és befektetett munkáját elismerő bérezési rendszerrel, amelyben az intézményvezetőknek szélesebb mozgástere lesz. Az intézmény jövőjét lényegesen meghatározó, aktuális eseményekhez kapcsolódóan, fontosnak és lényegesnek gondoltam, egy olyan elégedettségi szintfelmérés készítését. Az általam végzett felmérés adatainak értékelése alapján három az alábbi három fontos kérdéskörre irányítanám rá a munkáltató figyelmét, amely területek jelenlegi működésének, eljárási rendjének megváltoztatása esetén jelentősen javítható lenne a munkavállalók elégedettsége. A felmérés alapján első helyre az intézményen belüli kommunikáció, a megfelelő mennyiségű, minőségű és időben érkező információk áramlásának biztosítása kerül. Ide sorolnám a pontos vezetői utasításokat és visszacsatolásokat, a szervezet céljaival, tevékenységével kapcsolatosan tájékoztatásokat, továbbá a munkavállalók időben történő felvilágosítását az őket érintő kérdésekkel, ügyekkel, feladatokkal kapcsolatosan. Javaslom a dolgozók véleményének, ötleteinek megkérdezését, lehetőségek szerinti azok figyelembevételét a döntések során. A nyílt kommunikáció növeli a szervezet iránti bizalmat. Az átadott információk minősége (egyértelmű tájékoztatás) és mennyisége (optimális szint) mellett lényeges azok időszerűsége (az időben, határidőben történő tájékoztatás) is. A második kritikus terület a jövedelmek színvonala. Ezzel kapcsolatosan a munkavállalók a valós teljesítmények alapján történő bérezési rendszert és elismeréseket tartanák igazságosnak. A harmadik terület a munkavégzéssel, feladatellátással járó terhelés és stressz tényezőkre való fokozottabb odafigyelés. Ennek eszközei a munkavállalók egyenletes terhelése, mint időben, mint pedig a feladatok mennyiségének szétosztása során. Ide kapcsolnám az egymást segítő hatékony együttműködés kérdését az egyének és a szervezeti egységek között, valamint egymás munkájának a tiszteletét. Ezek megléte jelentősen csökkenti a bizonytalan helyzetek kialakulását a stressz faktor jelenlétét a mindennapok során. Véleményem szerint a munkavállalói elégedettségmérésre szánt idő és energia minden esetben megtérül, hiszen a munkáltatók ezáltal olyan hasznos információk birtokába kerülnek, amelyek alapján jobban beazonosíthatók a munkavállalói elégedetlenséget okozó tényezők és ezek hatékony kezelésével hosszútávon stabilan biztosítani lehet a feladatok ellátásához nélkülözhetetlen, jól teljesítő, hatékony humán erőforrásokat, a munkaerő elköteleződését, illetve csökkenteni tudják a szervezeten belüli konfliktusokat és a fluktuációt. Egy elégedett munkavállaló szívesebben és jól dolgozik, konstruktívan és kreatívan áll hozzá az értékteremtő feladatok megoldásához, vesz részt az új folyamatok kitalálásában, az újabb és újabb szakmai kihívások megoldásában. Az új környezeti kihívásokhoz, a vállalkozási szféra dinamikus változásait figyelembe véve, az állami intézmények is a szervezeteik fejlesztésével, a munkavállalók elégedettségi szintjének emelésével tudnak alkalmazkodni.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Menedzsment Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Emberi Erőforrások

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	elégedettség, Elégedettség mérés, emberi erőforrás menedzsment, jogviszony átalakulás, közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, munkaidő
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2021. Már. 16. 13:09
Utolsó módosítás:	2021. Már. 16. 13:09

Actions (login required)

Tétel nézet