Tőzsdei bevezetés folyamata (IPO)

Serétes Bence (2020) Tőzsdei bevezetés folyamata (IPO). Pénzügyi és Számviteli Kar.

Előnézet	PDF Serétes Bence_VCK9YN_szakdolgozat_20201214.pdf Download (1MB) | Előnézet
	PDF Nyilatkozat nyilvánossá tételről Serétes Bence VCK9YN.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (269kB)
Előnézet	PDF BA_TO_Serétes_Bence_VCK9YN.pdf Download (222kB) | Előnézet

Absztrakt (kivonat)

Bevezetés1. Tőzsdei áttekintés1.1. Tőzsde bemutatása1.2. Pénzügyi piacok bemutatása2. Tőzsdei jelenlét előnyei és hátrányai2.1. Tőzsdei jelenlét előnyei2.2. Tőzsdei jelenlét hátrányai3. Tőzsdeérettség kritériumai3.1. Cégjellmzők3.2. Minőségi tényezők3.3. Tőzsdére lépés alkalmasságának ismérvei4. Tőzsdei bevezetés szereplői5. Tőzsdei bevezetés folyamata5.1. Tőzsdei bevezetés kritériumai5.2. Bevezetés első szakasza5.3. Bevezetés második szakasza5.4. Bevezetés után6. Értékpapírok kötelező tartalmi elemei és forgalomban tartási szabályai6.1. Részvények6.2. Hitelpapírok7. IPO árazások módszerei7.1. Alulárazás a bevezetés során7.2. Az alulárazás okai8. A BÉT 2016-2020 közötti öt éves tőzsdefejlesztési stratégiája8.1. Tőzsdeképesség mérése8.2. BÉT508.3. ELITE program8.4. Mentor program8.5. NOMAD rendszer8.6. Nemzeti tőzsdefejlesztési alapÖsszefoglalásA dolgozatom elején szó esett néhány alapvető tőzsdével kapcsolatos információról, amelyek szükségesek a téma elsajátítása érdekében. Elsőként a tőzsde fogalmát ismertettem és típusait és néhány tőzsdével kapcsolatos ismeretet, mint például a tőzsde szereplői, kereskedett termékek és a tőzsde szerepe és itt kapott helyet a tőzsdei bevezetés fogalma is. Ehhez a részhez kapcsolódóan pedig a pénzügyi piacokról esett szó, hogy képet kapjunk kibocsátások által létrejövő gazdasági folyamatokról. A következő fejezetben azt kutattam, hogy mik lehetnek azok a fő okok, amiért egy vállalkozás a tőzsdére mehet ilyen volt a forrásbevonás (tőkeemelés) és a rugalmas cégleadás angolul exit. Ebben a fejezetben kaptunk arra is választ, hogy mik a tőzsdére lepés előnyei és hátrányai. Az előnyei között szerepelt az üzleti bizalom növekedése, forgalomképesség emelkedése, indextagság (BUX, BUMIX), és a külföldi befektetők megjelenése. A hátrányok között pedig a magas költségek, a vállalat feletti irányítás elvesztése, bevezetés sikertelensége, és a magas követelményrendszerről esett szó. A következő fejezetben arra kapjuk meg a választ, hogy a hazai tőzsdének van-e valamilyen követelményrendszere vagy kritériumrendszere, ami alapján megállapítható egy társaságról, hogy érett-e a tőzsdei jelenlétre. A hazai tőzsde cégjellemzők és minőségi tényezők alapján dönti el, hogy egy adott vállalkozásról, hogy alkalmas-e a tőzsdére. A cégjellemzők tekintetében a főként cég életkora, mérete van-e piaca, exportképesség tartozik bele. A minőségi tényezők esetén pedig a tulajdonosi szerkezet, célkitűzések, egyedi termék vagy védjegy, mennyire innovatív a cég. Ezek a tulajdonságok azért fontosak a tőzsde szempontjából, mert minden cég más és más. Mérlegelnie kell ezeket a jellemzőket a tőzsdének minden társaságnál, továbbá vannak ilyen tényezők, ami jogszabályi követelmény egyes kategóriáknál a bevezetés során. Ebben a fejezetben szó esett arról is, hogy melyek azok az utaló ismérvek egy társaság életében amikor már megfelel a tőzsdei elvárásoknak és nyugodt szívvel elkezdheti tervezni/időzíteni a tőzsdei bevezetést, vagy megkezdheti azokat a felkészülési feladatokat, mint például transzparensé tétel, amelyeknek meg kell felelni egy bevezetés során. Az ezt követő fejezetben már közeledünk magához a tőzsdei bevezetéshez. Ebben a fejezetben azokat a kulcsszereplőket kutattam és mutatom be, amelyek nagy jelentőséggel bírnak a tőzsdei bevezetés során. A főbb szereplők élén természetesen a cégvezetés áll, ezt kiegészíti a befektetési bank, aki az egész bevezetést vezényli, hozzájuk tartoznak a jogi képviselők, általában a két érintettnek egy és ugyan az a jogi csoportja, de van, hogy két külön csoportot bíznak meg. Jelentős szereplők az auditorok, akik a cég könyveit és pénzügyi hátterét vizsgálják, a marketingesek, PR, befektetői kapcsolattartók, akik előterjesztik és hirdessék a társaságot, és biztosítják az ismertséget, és vannak egyéb szereplői is a bevezetésnek, mint például fordítók, piackutatók, szervezők. A bevezetés szereplőit követően, elérkeztünk a témám bázisához, magához a tőzsdei bevezetéshez. Elsőként a tőzsdei bevezetés feltételeit mutatom be, ezeknek a megléte kötelező és betartása kötelező. Ezt követően bemutattam a tőzsde bevezetés teljes procedúráját a döntés meghozatalától egészen az úgynevezett a tőzsdei kereskedés első hónapjáig szakaszokra, részegységekre bontva. A bevezetés előtt a társaság meghozza a döntést a bevezetésről, és megkezdi a felkészülést a tőzsdei bevezetéshez, ilyenek például a transzparensé tétel, belső folyamatok összehangolása informatikai rendszer felkészítése. Ezt követi az első szakasz, ami 2 részre bontható a kibocsátási struktúra kialakítása és dokumentáció és az elemzői felkészítés. Az első szakaszt követően a második szakaszba lép át a társaság, ami tartalmazza a befektetői felkészítést, a roadshowt, árazás és allokáció, és végül az aftermarketet. A tőzsdei bevezetést követően a bevezethető értékpapírok bevezetési feltételeit, tartalmi elemeit és díjait részletezem minden bevezethető termékekre külön-külön. Elsőként a részvények és egyéb lejárat nélküli értékpapírokat majd a hitelpapírok és egyéb határozott idejű értékpapírokat mutattam be. A tőzsdei bevezetéshez szorosan kapcsolódik az tőzsdei bevezetések során alkalmazott értékpapír árazási módszerek. Ennek három fajtáját mutattam be a könyvépítéses módszer az a leggyakrabban alkalmazott módszer, hazánkban is ezt alkalmazzák. A második a rögzített áras módszer vagy fix áras, ezt nem nagyon alkalmazzák Európában, inkább az amerikai kontinensen jellemző technika ez. A harmadik pedig az aukciós/árverési árazás, ez az internet elterjedésével egyre többet alkalmazott módszer. Továbbá itt kap helyet a gazdasági tőzsdei cikkekből sokat hallott alulárazás bemutatása és az az alulárazások kialakulásának felvethető okait részleteztem. A kutatásom utolsó fejezete, amely éppen időszerű BÉT 2016-2020 közötti tőzsdefejlesztési és tőzsdére lépést elősegítő programok bemutatásáról szól. Ebben a fejezetben elsőként a BÉT által alkalmazott stratégiát mutattam be ezt követte a tőzsdeképesség mérésére szolgáló eljárása, amivel a teljes hazai KKV-kat és nagyvállalatot mérték fel különböző mutatók alapján és rangsorolták őket. Ez alapján készíti el a BÉT a BÉT50 es listát. Ebben a listában 50 vállalat kap helyet minden évben, akik alkalmasak a tőzsdei jelenlétre, ez által egy kis hírnevet kapnak. Ezt követően az ELITE programot mutatom be, ami egy hazai piacnak megfelelő nemzetközi szintű képzési program a vállalkozások számára. A mentor program lényegében egy pályázat a KKV-k részére, amivel az ELITE program költségiet csökkenthetik vagy a tőzsdére lépési költségeket fedezheti. A mentor programot kiegészíti a NOMAD rendszer, ami egy tanácsadói rendszer a vállalkozások bevezetésében segédkeznek. A nemzeti tőzsdefejlesztési alap ami Zrt-k és Nyrt-k részére van, ami úgyszintén egy tőzsdére lépési támogatás, amit fejlesztésekre, vagy különböző tőzsdei bevezetést segítő résztvevők költségeit fedezhetik.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Pénzügy Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Pénzügy és számvitel

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	árazás, bevezetés a tőzsdére, értékpapírforgalmazás, részvénykibocsátás, tőzsde
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2021. Már. 16. 13:08
Utolsó módosítás:	2021. Már. 16. 13:08
URI:	http://dolgozattar.uni-bge.hu/id/eprint/29724	URI:	http://dolgozattar.uni-bge.hu/id/eprint/29724

Actions (login required)

Tétel nézet