A generációk közötti digitális egyenlőtlenségek

Winter Dóra (2021) A generációk közötti digitális egyenlőtlenségek. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF 2020_Szakdolgozat_WinterDóra_XCV5TJ.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (446kB)
	PDF BA_TO_Winter_Dóra_XCV5TJ.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (340kB)

Absztrakt (kivonat)

ÖsszefoglalóAz információs társadalom és a technológiai változásokkal az internet és az IKT- eszközök, új világot teremtettek, de ezzel egy digitális szakadékot okoztak az emberek körében, mivel nem mindenki részesül egyenlően a hozzáférésből. Még ma is nagyon sokan vannak, akik nem tudnak ezek hiányában megfelelően beintegrálódni a társadalomba.  Kimutatott, hogy az előfizetés és eszköz meglétét befolyásolja a háztartások anyagi státusza és a kulturális tőkéje. Az új technológiák elsajátítása ugyan sokaknak nehézséget okoz, de leginkább alkalmazkodóak csoportja azok, akik 1995 és 2010 között születtek, mivel ők azok, akik elsőként nőttek fel az internet világában. Ők a „Z” generációt alkotják.           Kecskeméti lakosként a munkahelyemen megismert 35 duális képzésben tanuló diákok között is megtapasztaltam a digitális egyenlőtlenségeket.  A gyerekek a gyárban, ugyan azonos oktatásban részesülnek, még is ennek elsajátítása egyeseknek nehezebb, mert nem rendelkeznek a szükséges eszközökkel vagy képességekkel. Az ott hallottak alapján jutottam arra a döntésre, hogy mélyebben szeretném megvizsgálni, hogy a városom (Kecskemét) „Z” generációs fiataljainak körében- akik egyébként már a digitális világba születtek és felhasználói szinten kellene, hogy kezeljék az IKT- eszközöket- milyen szinten mutatkozik meg a hozzáférés és a tudás egyenlőtlensége. Ezek okán választottam a témát, hogy felmérjem a digitális egyenlőtlenségek mértékét az 1995 és 2010 között született fiatalok körében. Szakdolgozatom elméleti részében tisztáztam mit is jelent, az, hogy generáció mint fogalom. A fogalom többféle konceptualizálása ismert, azonban az egyik legegyszerűbb definiálás szerint, azon emberek csoportja, akik egy időszakban születtek, életükhöz azonos események, közös élmények tartoznak. Jelenleg a világon 7 generáció létezik: G.I, a veteránok, baby boomerek, az X, Y, Z és alfa generáció, akik közül a „Z”-t elemzem a továbbiakban. Létrejöttét megelőzi a 70-es évek olajválsága, amely a világon recessziót elszegényedést okozott, mindaddig, míg a globalizációval megkezdődött a gazdasági fellendülés. A megalakult „Z” generációt (1995-2010 között születtek) jellemzi, hogy a társadalmi változásoknak köszönhetően megváltoztak az egyes életszakaszok jellemzői, kitolódott a tanulás, munkába állás és a családalapítás ideje. Az internet terjedésével virtuális világ jött létre, függőségeket, személyiségzavarokat okozva. Hargittai volt az első, aki a változások okaként a társadalomban fellépő egyenlőtlenségeket vallotta. Egyesek szerint inkább az infrastruktúra megléte vagy hiánya a kiváltó ok.  A „Z” generációra jellemző, hogy rengeteg időt töltenek internetezéssel.           Én a városom fiataljait vizsgáltam meg vajon rájuk jellemző-e a digitális egyenlőtlenségek az eszközök meglétét és használatot tekintve. Kvantitatív vizsgálati módszert választottam, 190 fő töltötte ki a kérdőívemet, akik általános iskolás, középiskolás, egyetemista diákok. A munkahelyem tanulói közül 35 fővel fókuszcsoportos beszélgetéseket is folytattam. Az elemszám miatt a kapott eredmények nem reprezentatívak, csupán a vizsgált célcsoport trendjeit ábrázolják.           A felmérésből kiderült, átlagosan 12 évesen kezdték el a fiatalok használni az internetet, de sokan nem otthonukban találkoztak vele először. Az elsődleges digitális egyenlőtlenséget az anyagi státusz és a kulturális tőke befolyásolja, de mobiltelefonok tekintetében ez nem áll fenn, az olcsókategória elérhetősége miatt a legtöbb gyereknek már van. Kérdésem volt az is, van-e aki nem rendelkezik eszközzel vagy internettel otthonában.           A másodlagos digitális egyenlőtlenségeket DiMaggio öt dimenziója mentén vizsgáltam meg, ahol felmértem az eszközök minőségét, használat célját és tartalmát, a meglévő képességek-készségeket, társas támogatást és autonómiát. ·                Az eszközök minőségét vizsgálva arra voltam kíváncsi ki mennyire elégedett a rendelkezésére álló apparátussal, az internet minőségével illetve, aki nem, mire vezethető vissza az elégedetlensége. Itt a leggyakoribb ok a szolgáltatóhoz köthető infrastruktúra hiánya volt. ·                A használat célja és tartalma pontnál, kiderült főként szórakozás céljából használják a fiatalok az internetet és az IKT-eszközöket, de a tőkenövelő tevékenységek nagyságát az iskola státusza és a kulturális tőke is befolyásolhatja. ·                A használathoz szükséges képességeket-készségeket elemezve megvizsgáltam milyen IT-tudással rendelkeznek az önkéntes alanyok, merül-e fel probléma egy új program, eszköz kezelésének elsajátításában. ·                A társas támogatás dimenziónál arra voltam kíváncsi, ki szolgál segítségül a felmérésben résztvevők számára. Kiderült gyakran felcserélődnek a szerepek és a gyerek segíti a szülőt, ha a használatban elakad. ·                Ötödik aspektusként az autonómiát vizsgáltam, vagy is milyen szerepe van a kontrollnak a használatra. A kontroll megszűnésével nő a fiatalok szabadsága és a belső kontrolljuk is erősödik.  

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Menedzsment Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Emberi Erőforrások

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	accounting information systems, ábrák, család, hallgatók, internet, jövedelmi helyzet
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2021. Már. 16. 13:08
Utolsó módosítás:	2021. Már. 16. 13:08

Actions (login required)

Tétel nézet