Szolvencia II szabályozás kamatláb-kockázati részmoduljának elemzése

Rónay Csaba János (2020) Szolvencia II szabályozás kamatláb-kockázati részmoduljának elemzése. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Rónay Csaba János_Szakdolgozat_Final.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)
	PDF Rónay Csaba János_Összefoglaló.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (137kB)

Absztrakt (kivonat)

2020 elején a COVID-19 világjárvány hatására a piacok volatilisé váltak, a hazai állampapírpiaci hozamok akár 100 bázisponttal is emelkedtek rövid időn belül. Tapasztalataim azt mutatták, hogy a magyar állampapírok értéke gyakran volatilis, így felmerült bennem a kérdés, hogy a Szolvencia II irányelv mekkora védelmet nyújthatott a turbulens piacokkal szemben. A dolgozat során a magyarországi öt legnagyobb díjbevételű cég ismertetésre került a Fizetőképességről és pénzügyi helyzetről szóló jelentéseik alapján, melyet éves rendszerességgel kell a biztosítóknak és viszontbiztosítóknak elkészítenie. A riport tartalmazza a vállalatok Szolvencia II szerinti értékelését és kockázati profilját. A jelentésből egyértelműen kiderült, hogy a legnagyobb díjbevételű hazai vállalatok kockázati profiljában a legnagyobb elemek az életbiztosítási a nem-életbiztosítási és a piaci kockázat. A piaci kockázatok vizsgálatához a biztosítók befektetett eszközei kerültek ismertetésre. Leolvasható volt az elemzés során, hogy a hazai biztosító társaságok eszközei államkötvény túlsúlyosak voltak. Megállapításra került, hogy ennek számos oka van, melyek között fellelhető a Szolvencia II irányelv nyújtotta kedvezmény. A dolgozat során ismertetésre került a Szolvencia II irányelv Standard formulájának felépítése. A szavatolótőke szükséglet számítás több modulból áll, melyek további almodulokra bonthatók. A kamatláb-kockázati részmodul a piaci kockázati modulba tartozik. E részmodul a kamatlábak azonnal bekövetkező változásának hatásait méri a hozamgörbék változásán keresztül. A hozamgörbe emelkedéséhez és csökkenéséhez tartozó tőkeszükséglet egyenlő az alapvető szavatoló tőkében jelentkező olyan veszteséggel, amely az adott pénznem különböző futamidőkhöz tartozó alapvető kockázatmentes hozamainak azonnali megemelkedéséből, illetve csökkenéséből adódna. Az emelkedések és csökkenések egy faktortábla használatával kerülnek kiszámításra. A dolgozat során ismertetésre került a releváns kockázatmentes hozamgörbe is, melyre hatással van a kamatláb-kockázati részmodul. Ez a hozamgörbe a Szolvencia II irányelv alapján a kötelezettségek kiszámításához használatos, de megfeleltethető egy államkötvény értékeléséhez használatos hozamgörbének is. A dolgozatban bemutatásra kerültek a már Szolvencia II irányelv hatálya alá eső hozamgörbék mely a 2015. december és 2020. szeptember közötti időszakot öleli fel. Az elemzéshez az EIOPA által publikált kockázatmentes hozamgörbék, és az ezekhez tartozó sokkolt görbék kerültek felhasználásra. Az időszak során csökkenő hozamok voltak megfigyelhetők. 2015. decembere és 2019. decembere között  az első húsz éves szakaszon átlagosan 1,5 százalékpontnyi csökkenés ment végbe, a végső határidős kamatláb konvergenciáját figyelembe vevő százötven évet felölelő teljes görbén ez 0,5 százalékpontot jelentett. Ez a csökkenés nem egyenletesen következett be, 2017. év végéig csökkentek a kamatlábak, majd 2018 év végéig ezek ismét emelkedtek megközelítve a 2015. év végi értékeket. Ezt követően ismét csökkenő trend vette kezdetét. Az éven belül bekövetkező változások is számottevőnek mondhatók. Az éven belüli felfele sokkolt görbéket jelentősen meghaladó emelkedést a 2018. júniusi és 2018. májusi görbe okozott. A lefele sokkolt hozamgörbéket meghaladó csökkenés 2016. decemberhez, 2017. novemberhez illetve 2019 nyarához. Egy fiktív portfólión keresztül is vizsgálatra került a szavatolótőke-szükséglet változása.. Ez két időszakon jelezte, hogy a kamatláb-kockázatra számított szavatolótőke-szükséglet akár kevésnek is bizonyulhatott. Az egyik a már említett 2019 nyári változás, a másik 2020 tavasza. Az adatok elemzése és a publikációk feldolgozása során a számítással szemben számos kritika merült fel melyek egy része a Standard formula bevezetése során is ismert volt. Ezek a következők: ·         a Smith-Wilson eljárás és a benne foglalt végső határidős kamatláb nehézkessé teszi a portfóliók piaci alapú fedezését ·         a hozamgörbék hosszú oldalának sokkolása jelentősen meghaladja még a jelentősen eltérő hozamgörbéket is a végső határidős kamatláb miatt ·         a negatív hozamgörbe pontok lefele sokk esetén nincsenek kezelve, mely a jelenlegi alacsony hozamkörnyezetben problémákat okozhat ·         0 közeli hozamgörbe pontok esetén a lefele sokkhatás igen csekély ·         a kamatláb kockázat nem méri az infláció és defláció hatását ·         a sokkok számítása nem kezeli a hozamgörbék meredekségének változásának, illetve szakaszonkénti változásának hatás Az eredményeket egybevetve, habár az ismereteim alapján gyakorlatban nem fordult elő olyan időszak, melyben a magyar piacon a kamatláb-kockázati részmodulra számított szavatolótőke-szükséglet elégtelennek bizonyult volna az elemzésem során arra jutottam, hogy ez számos alkalommal bekövetkezhetett. Ezek alapján nem tudom elfogadni azt a hipotézist, hogy a Standard formula kamatláb-kockázati részmodulja egy éves időtávon belül 99,5%-os bizonyossággal elegendő szavatolótőkét biztosít.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Pénzügy Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Pénzügyi

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	biztosítás, kamatlábkockázat, kockázatkezelés, szolvencia, Szolvencia 2
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2021. Már. 16. 13:08
Utolsó módosítás:	2021. Már. 16. 13:08

Actions (login required)

Tétel nézet