Adózás és digitalizáció

Tárca Rebeka Zsófia (2020) Adózás és digitalizáció. Pénzügyi és Számviteli Kar.

[thumbnail of Tárca Rebeka Zsófia Z0R032 Adózás és digitalizácó Szakdolg.végl..pdf] PDF
Tárca Rebeka Zsófia Z0R032 Adózás és digitalizácó Szakdolg.végl..pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (1MB)
[thumbnail of BA_TO_Tárca_Rebeka_Zsófia_Z0R032.pdf] PDF
BA_TO_Tárca_Rebeka_Zsófia_Z0R032.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (926kB)

Absztrakt (kivonat)

Adózás és digitalizáció   Szakdolgozatom témájának az adózás és digitalizációt választottam, mely az elmúlt 20 évben rengeteget fejlődött, ráadásul ez a témakör a COVID-2019 vírushelyzet miatt nagyon aktuális. Könyvelőként tapasztaltam, hogy már az elmúlt pár évben is rohamosan fejlődött a digitalizáció és a vírushelyet következtében ez még inkább felgyorsult. Ezt a fejlődést a rendelkezésemre álló szekunder forrásokon keresztül vizsgáltam meg, illetve készítettem egy kérdőíves kutatást, melyben a könyvelő, adótanácsadó szektort bevonva vizsgáltam, hogy hogyan élték meg a digitalizációs változást munkájukban. Primer kutatásban elemeztem miként segíti, vagy éppen nehezíti meg munkánkat a digitalizáció, szót ejtettem a vírushelyzet okozta változásokról, miként gyorsította nem csak az adózásban, de a mindennapi életünkben is az online munkamenetet. Elsőként a digitális környezetet vizsgáltam, a lakosság (értve ez alatt a dolgozat témája szempontjából az ügyfeleket, könyvelőket) internetes aktivitásán, szokásán, digitális tudásán keresztül. Mivel a digitalizációval szemben alapvető tudásra is szükség van, amit nem feltétlen tud mindenki abban a tempóban lekövetni, amilyen gyorsan a digitalizáció zajlik (generációs probléma). A szakirodalom úgy említi a 21. századot, mint információs kort, amelyben a társadalom, mint információs társadalom értelmezhető. A digitális háttérrel teljesül az egyének azonnaliságra való vágya, ami a NAV munkáját is megkönnyíti az ellenőrzések és a szankciók tekintetében. Az azonnaliság igénye abból látszódik (szekudner forrásból), hogy az internetezők 91%-a használ okostelefont, mely jelentős fölényben van a laptop és asztali számítógép előtt. Továbbá az otthonaikon kívül netezők aránya is növekszik. Ezzel kapcsolatban a NAV fejlesztéseket hajtott végre, okostelefonokon használható alkalmazásokat vezetett be, mint például az egyszerűsített bejelentés. Az elmúlt évek statisztikáját tekintve látható, hogy emelkedik az internetezéssel töltött idő, az egyes generációk internetezési szokásait vizsgálva az is leolvasható, hogy minden korosztályban nő a heti rendszerességgel internetezők aránya, igaz eltérő mértékben. (14-39 évesek között 90%, 60+ évesek 44%) Hasonló eredmények születtek azzal kapcsolatban is, hogy a hivatalos ügyeiket elsősorban a fiatal és középkorosztály intézi az internet segítségével, bár az is megállapítható, hogy az idősebb korosztály is végzi online a hivatalos ügyeiket, így az idősek között is van érdeklődés és igény az online ügyintézésre. A következő fejezetben az adózás digitális környezetét vizsgáltam. Az egyes infokommunikációs technológiáknak köszönhetően az elmúlt években radikális változások történtek a közigazgatásban, érintve többek között a NAV működését is. Az Ügyfélkapu létrejöttétől kezdve folyamatosan nő az elektronikusan elintézhető hivatalos ügyek száma. 2016 óta a hivatal átalakulásának fontos fogalma a hatékonyság, amihez a NAV ügyfélbarát kommunikációja társul. A cél a gazdaság fehérítése, amihez növelni kell az adózási hajlandóságot. Ezt célozzák meg mindazok a technológiai és digitális fejlesztések, amelyek különösen 2018 óta jelennek meg a közigazgatásban. Érdemi változások a történtek a NAV adatgyűjtésében, mellyel gyorsította a hivatali döntéshozatalt és munkafolyamatokat, csökkentette az adminisztrációs terheket (?) illetve a NAV ügyfélbarát, együttműködő, támogató szervezet működésre váltott, a korábbi büntető hatóság képe helyett. Hatékonyabb kommunikációra törekszik (pl.: KATA, KIVA kiértesítések). A naprakészséget segíti az eBEV-szolgáltatás bevezetése mellyel gyorsan ellenőrizhetjük folyószámlánkat. Szintén az adózók támogatására született a Mentor Program, mely segíti az újonnan induló vállalkozókat, ezzel csökkentve a hibalehetőségeket. Valamint a NAV digitális átalakulásának fontos állomásai, az online számlarendszer kialakítása illetve az eSZJA bevallás. Tapasztalatom a NAV digitális fejlődésével kapcsolatban az, hogy bár maga a digitalizáció nagyon jó és hasznos dolog és egyúttal azt is mondhatjuk, hogy elkerülhetetlen, ugyanakkor az ügyfelek nagy része nem tudja használni. Tekintve a generációs problémát a hazai vállalkozások körében, sok cégvezető az idősebb korosztályt képviseli, akik még nem ebbe az IT világba születtek bele, így az online számlázás és annak jelentése is nehézkes feladat sok vállalkozás számára. Ugyanakkor a NAV digitális fejlődése segíti az állampolgárokat, vállalkozásokat, hogy érdekelté váljanak az állami intézkedések sikerében (ügyfélbarát,segítőkész). Az egyre nagyobb mértékben automatizált adatszolgáltatással ugyanis a NAV kockázatelemzést végez, kiszűrve az adócsalást, így védve a tisztességes adózók érdekeit illetve megtisztítja a piacot. Az időtényezőre is jelentős befolyással bír a NAV digitalizációja. Az online számlák beemelése a programba rengeteg időt takarít meg a könyvelőknek, így a felszabaduló kapacitást lehet más jellegű feladatokra fordítani (adózással többet fogunk foglalkozni, mint effektív könyveléssel). A digitalizáció nem csak az ügyfelek, de a könyvelők munkáját is átalakította. Véleményem szerint két iránnyal számolhatunk, az egyik, hogy valóban kevesebb könyvelő lesz a szakmában, ami részben az elektronizáció előretörésének, részben pedig a könyvelők korfájának köszönhető. A másik irány a digitális tudás az ügyfelek körében, az idősebb generációnak szüksége lesz továbbra is a könyvelőkre, viszont ha megkezdődik a generációváltás a vállalkozásokban, a fiatalabb generáció már érteni fog az IT eszközökhöz, ugyanakkor számukra fontos lesz a szabadidő megtartása és a munkánk is átrendeződik, így úgy gondolom, hogy szükség lesz még a szakmánkra. A digitális fejlődést gyorsította a COVID19, ennek egy meghatározó oka a távmunka biztosítása, amely miatt sok vállalkozásnak fejlesztenie kellett a belső illetve külső kommunikációs rendszerét, az ilyen típusú fejlesztések nagy terheket jelenthetnek a vállalatok számára, ugyanis az elkövetkező évek fejlesztései még több online szolgáltatást tesznek majd lehetővé illetve részben kötelezővé. A NAV innovációjával kapcsolatban rendelkezésre álló tervek 2023-ig számolnak, melybe bele tartozik a NAV Online számla 3.0, illetve eÁFA bevallás is.Szakdolgozatom harmadik részében, az empirikus kutatásomat értékelem ki. A kutatásban 3 hipotézist állítottam fel. 1. a digitális tudás generációfüggő, probléma a szakma kiöregedése, akik számára nem zökkenőmentes a digitális átállás 2. a digitális átállás nem csökkentette a könyvelők adminisztrációs terhét és nem könnyítette munkánkat az áfa bevallást illetően. (amennyiben a NAV digitalizációja nem hasznos saját munkánkra nézve olyan súllyal, mint az általános digitális szokások szintjén) 3. Az ügyfelek digitális tudása nem megfelelő az adózási programokra vonatkoztatva, részben magyarázata a generációs probléma. A kutatás eredménye, hogy a digitális átállás összességében hasznosnak bizonyult, viszont ha saját munkánkra vonatkozóan nézzük, akkor már kevésbé az. Emelkedett az elégedetlenség a mintában, ez azért is lehet így mert a könyvelő szakmában több az idősebb kolléga, akik nehezebben veszik fel a ritmust a digitalizációval, az ügyfélkapu és cégkapu kezelése nem mindig egyszerű számukra, nehézkes eligazodni a fent említett oldalakon. A digitális átállás egyik célja volt csökkenteni az adminisztratív terheket, mely papír alapon valóban meg is történt, de a terhek nem csökkentek. Sokkal több időt kell fordítani ellenőrzésekre, programhibákra, bevalláshibákra ide értem az áfa bevallást, mely véleményem szerint a későbbiekben biztosan gördülékenyebben fog menni (a bevezetés utáni időszak mindig nehezebb). Viszont a munkánk továbbra sem csökkent, az ügyfelek elvárásainak növekedése miatt (cégkapuk, ügyfélkapuk kezelése és figyelése, online számlák letöltése, keresése figyelése stb.). A magyar lakosság internethasználati szokásai elméletileg feltételezik a digitális átállás könnyű megvalósítását, azonban, bár az idősebb generáció is egyre aktívabb felhasználója a digitális környezetnek, ez nem feltétlenül erősíthető meg akkor, ha a kérdést a digitális NAV programokra vonatkoztatjuk. A könyvelők tapasztalatai alapján az ügyfelek nem érettek digitálisan, véleményem szerint ez adódhat a generációs problémából is, továbbá, hogy az ügyfelek minden adózással és „NAV-val” kapcsolatos problémát/teendőt áthárít a könyvelőre, mely magyarázza a „adminisztrációs terhek nem csökkenését” illetve, hogy a jövőben is szükség lesz ránk.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Pénzügy Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Pénzügy és számvitel

Konzulens(ek)

Konzulens neve
Konzulens típusa
Beosztás, tudományos fokozat, intézmény
Email
Kercsó Annamária
Külső
NEM RÉSZLETEZETT
Dr. Kovácsné Dr. Sipos Ágnes
Belső
egyetemi docens, Pénzügy Tanszék, PSZK

Mű típusa: diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak: adó, adóbevallás(ok), digitalizáció, elektronikus kommunikáció, gazdaság
SWORD Depositor: Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID): Archive User
Rekord készítés dátuma: 2021. Már. 16. 13:08
Utolsó módosítás: 2021. Már. 16. 13:08

Actions (login required)

Tétel nézet Tétel nézet