A koronavírus gazdasági hatásai a turizmusra, rendezvényiparra, vendéglátó egységekre

Tokárszky Tamás (2020) A koronavírus gazdasági hatásai a turizmusra, rendezvényiparra, vendéglátó egységekre. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF TOKÁRSZKY_TAMÁS_LF6JW0.pdf Hozzáférés joga: Csak az archívum karbantartója nyithatja meg (titkosított dolgozat - engedéllyel) until 2025. December 04.. Download (1MB)
	PDF Titkosítási kerelem BP Makery.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (290kB)
	PDF BA_TO_TOKÁRSZKY_TAMÁS_LF6JW0.pdf Hozzáférés joga: Csak az archívum karbantartója nyithatja meg (titkosított dolgozat - engedéllyel) until 2025. December 04.. Download (321kB)

Absztrakt (kivonat)

Dolgozatomban a koronavírus-járvány hatását mutattam be, és a gazdasági változások tekintetében vizsgáltam meg. Arra a kérdésre kerestem a választ, hogy a magánszemélyek és a kisvállalkozások mennyire vannak, voltak felkészülve egy ilyen nagy méretű veszélyhelyzet kezelésére, valamint vannak-e olyan cégek, melyek képesek kezelni ezt a kihívást is. Ennek tükrében építettem fel dolgozatomat.   Első lépésként bemutattam magát a koronavírust, a vírus rövid történetét a jelenlegi ismeretek alapján. Ezt követően a COVID-19 vírus gazdasági hatásait tanulmányoztam világviszonylatban, kiemelve a vírus kiinduló állomását, Ázsiát, majd az Egyesült Államokra gyakorolt hatását, végül szűkebb környezetünk, Európa gazdasági változásait, a járvány megállítására tett intézkedéseiről írok részletesen.   A földrajzi területeket szűkítve elérkeztem Magyarországra, ahol először kitértem a járvány magyar gazdaságra gyakorolt hatásaira makroszinten. Ezen belül a magyarországi vállalkozások gazdasági változásait elemeztem a kapacitáskihasználtság, a létszám, a pénzügyi tartalékjaik, létszámváltozások majd bruttó bérek alakulásának tekintetében. Kiemeltem, hogy a turizmusra, a vendéglátásra és a rendezvényiparra hogyan hatott a koronavírus-járvány megjelenése. Ebben a részben elemzésemben a 2020-at megelőző két évet vettem viszonyítási alapként negyedéves bontásban, a szolgáltatás, az ipar és az építőipar szegmensek kiemelésével. A szolgáltatáson belül emeltem ki a kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás területét.   Szakdolgozatomban kitérek arra, hogyan változott a belföldi és a külföldi turizmus az eltöltött vendégéjszakák, az üdülések hossza és ráfordított költségek tekintetében. Az üzletek, vendéglátóhelyek korlátozott nyitva tartásával a vállalkozásoknál árbevétel kiesés jelentkezett, amely számos vállalkozás megszűnését is eredményezte. A rendezvények létszám-maximalizálásával a rendezvényipar is bezárta kapuit. A termelőüzemekben a külföldről érkező alapanyagok nem folyamatos érkezése az üzemek, gyárak időszakos leállítását is eredményezte. Ha nincs termelés, nincs árbevétel, nincs fejlesztés, nincs előrelépés, így a költségek csökkentése érdekében a túlélés reményében a vállalkozások a munkaerő oldaláról is próbálták gazdaságukat menteni. Először részmunkaidő bevezetésével, majd a szabadságolásokkal később munkaerő elbocsátással, esetleg e vállalkozás felszámolásának lehetőségével élve. Bemutattam, hogy a szórakoztatóipar, ezen belül az élőzenei koncertek, fesztiválok elmaradásával gyakorlatilag a rendezvényszolgáltatás szinte teljesen leállt.   Így érkeztem el a még kisebb és még szűkebb társadalmi réteg elemzéséhez, a kisvállalkozások és a magánszemélyek vizsgálatához. Ezt online kérdőív és interjú formájában valósítottam meg. Vizsgáltam a járvány miatt bekövetkezett szabadidős tevékenységek változását a magánszemélyek tekintetében. Felmértem, hogy a magánszemélyekre hogyan hatott a járvány megjelenése, hogyan változtatták meg üdülési, éttermi szokásaikat, terveiket.       Több kérdésre is kerestem a választ, többet között, hogy a magánszemélyek munkájában milyen változás következett be, hogyan fogadták az esetleges home office bevezetését, valamint  a munkáltatók hogyan álltak a beosztottak megtartásához, segítéséhez.   Volt néhány olyan kérdéscsoportom is, mely mind a dolgozók, mind a munkáltatók szempontjából azonos volt. Leszűrhető a válaszadásokból, hogy több témában homogén válaszokat kaptam.   A dolgozat utolsó részében egy céget, a Budapest Makery-t mutattam be. Az étterem bemutatása előtt megismertetem az olvasóval az ötletgazdákat, azok életútját. Ez után részletesen ismertetem a vállalat működését, a terjeszkedési ötleteiket, az általuk alkalmazott válságkezelési technikákat. A Budapest Makery cég révén bizonyítom, hogy a világjárvány tombolása alatt is lehet fejlődni, újítani, konstruktív dolgokat véghez vinni ahhoz, hogy egy ilyen katasztrofális világviszonylatban is talpon tudjon maradni az, aki előre tervez, és mindent meg tesz annak érdekében, hogy elképzeléseit megvalósítsa. Ennek bizonyítására szolgálnak azok az újítások, ötletek, melyek hozzásegítették a vállalkozást a fejlődéshez rövid és hosszú távon egyaránt.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Menedzsment Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Gazdálkodási és menedzsment (BA) Táv

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	egészség-gazdaságtani elemzés, EU és a polgári válságkezelés, GDP, nemzetközi turizmus, turizmus
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2021. Már. 16. 13:08
Utolsó módosítás:	2021. Már. 16. 13:08

Actions (login required)

Tétel nézet