A helyi adók rendszere és szerepük az önkormányzati gazdálkodásban

Tárca-Lindenberger Zita (2020) A helyi adók rendszere és szerepük az önkormányzati gazdálkodásban. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Tárca-Lindenberger_Zita_BA_pü.szamv.adóspec_Szakdolgozat_CXMVVL.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)
	PDF BA_TO_Tárca-Lindenberger_Zita_CXMVVL.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)

Absztrakt (kivonat)

A dolgozatomat a hazai önkormányzatiság kialakulásának rövid áttekintésével kezdtem. A második fejezetben bemutattam a helyi önkormányzatok feladat és hatáskörét, amelyet az 1990. évi LXV. törvény mentén alakítottak ki. Az önkormányzatok legfontosabb feladata a helyi közszolgáltatások ellátása, de a feladataik nagyban függenek a város adottságaitól is. Az Alaptörvény előír kötelezően ellátandó feladatokat, melyeket az önkormányzatoknak kivétel nélkül kötelességük teljesíteni, ezekhez az állam forrást is biztosít. Továbbá az Mötv. alapján lehetőségük van önként vállalt feladatok ellátására is, de ezek nem mehetnek a kötelezően ellátandó közügyek rovására és azok ellátását csak saját bevételből finanszírozhatják. Fontos cél, hogy az önkormányzatok minél önállóbbak legyenek, hogy minél kisebb mértékben függjenek az államtól. Az önkormányzatok részére az állam is határozhat meg feladatot, ezek az államigazgatási feladatok. Államigazgatási feladat ellátását az önkormányzat nem utasíthat vissza, hiszen ezeknek a feladatoknak az ellátására azért fontos, mert általában a lakosság nagyrészét érintik és azáltal egyszerűbb az ügyintézés, ha az helyben történik. Dolgozatomat az adók funkcióinak bemutatásával folytattam, majd áttértem az adózás történeti áttekintésére. Az adózás történetének kezdete az emberek közösségének kialakulásához vezethető vissza, hiszen ahol van közösség, ott vannak közszolgáltatási igények és azokat       fedezni kell valamiből. Az újkorban alakult ki az általános adókötelezettség, mert az állam egyre nagyobb szerepet vállalt a közösségi élet kialakításában, így növelni kellett a bevételeit. 1848-ban mondta ki az Országgyűlés az általános és egységes adókötelezettséget. A kiegyezés után kezdődött az adózás modern kialakulása, az adókat egyenes és kereseti adóra bontották. 1987-ben alakult ki a személyi jövedelemadózás és megalakult az APEH. A helyi adókat 1991-ben vezették be és ez biztosított lehetőséget az önkormányzatok gazdasági értelembe vett önállóságára. A dolgozatomat a helyi adótípusok bemutatásával folytattam az 1990. évi C. törvény alapján. Bemutattam a helyi adók rendszertét, majd rátértem az adótípusokra. Mindegyik adótípus esetén bemutattam az adókötelezettséget, az adó alanyát, az adómentességet, az adó alapját és mértékét. A törvény által alkalmazható helyi adók az építményadó, a telekadó, a magánszemélyek kommunális adója, az idegenforgalmi adó és a helyi iparűzési adó. A fejezetet az adómegállapítási módokkal zártam. A dolgozatomat a helyi önkormányzatok bevételeinek bemutatásával folytattam, ezen belül írtam a saját bevételekről, az átengedett központi bevételekről és az állami támogatások fajtáiról. A dolgozatomban a helyi adók szerepét Győr gazdálkodásán keresztül is szerettem volna szemléltetni. A hatodik fejezetben a Győrben alkalmazott helyi adókat elemeztem. A helyi iparűzési adó elemzésével kezdtem, megnéztem, hogy hogyan alakult az ebből származó bevétel 2014-től 2019-ig. Az adó mértékét két alkalommal csökkentették, 2014-ben és 2018-ban. Az ebből származó bevétel 2018-ig emelkedett, majd a második adómérték mérsékléstől egy kisebb csökkenés történt. Az adómérséklés mellett, a győri gazdasági szereplők támogatása érdekében döntöttek. Kedvezőbb gazdasági környezetet szerettek volna biztosítani a vállalatok számára és ezáltal ők is nagyobb mértékben tudnak hozzájárulni Győr gazdasági fejlődéséhez. Az elemzést az építményadóval folytattam. Győrben 2013 óta változatlan az építményadó mértéke, de ezek ellenére is folyamatosan növekszik az ebből származó adóbevétel. Ez a növekedés annak köszönhető, hogy a gazdasági szereplők által végzett, termelési célú építési beruházások által a gazdasági tevékenység céljára használt építmények     alapterülete egyre növekszik. A gazdasági szervezetek beruházásának teljesítményértéke Győrben 2016-tól 2019-ig 31%-al növekedett.   A továbbiakban az idegenforgalmi adóból származó bevételt elemeztem. Győrben az idegenforgalomból származó bevétel növekedett a legnagyobb mértékben. 2014-től 2019-ig több mint a duplájára nőtt. Ez annak is köszönhető, hogy nagy hangsúlyt fektet a város az idegenforgalom fejlesztésére, ezáltal a vendégéjszakák száma is évről évre növekszik. A helyi adók bevétele a három év alatt csökkenést mutatott, nakezt a helyi iparűzési adóbevétel csökkenése okozta. A csökkenés  csökkentpedigk2017-ről 2018-ra 5,5% volt, de 2018-ról 2019-re már csak 0,02%. A helyi iparűzési adó mérséklése okozta a csökkenést, de az növekvő idegenforgalmi adóbevételnek, valamint a növekvő építményadó bevételnek köszönhetően, 2019-re szinte minimális volt a helyi adókból származó bevételének csökkenése. Mivel az iparűzési adómérték csökkentésének összességében pozitív hatása voltolt, a 2020 évi költségvetés alapján a helyi iparűzési adóbevétel esetében 2020-ra 2%-os növekedést várnak, így várható, hogy az önkormányzat összes adóbevétele is növekedni fog. De a költségvetési tervszám teljesítése idén a COVID-19 miatt bizonytalan. Kicsit pontosítani kellene, Azt írja, hogy a helyi adók bevétele 6,5 illetve 1%-os csökkenést mutat. A helyi iparűzési adónál elemzi, hogyan csökkent az adó, de a többi helyi adónál növekedést említ. Értékeket is tenni kellene mögé, mert nem mindegy, milyen bevétel származott az egyik illetve a másik adóból, és összességében milyen hatást okozott. A dolgozatom utolsó fejezetében kitértem az önkormányzatokat ellenőrző szervekre is. A helyi önkormányzatoknak egyre nagyobb az önállóságuka, de szigorú szabályok szerint kell működniükee és ezt a szabályszerűségeket pedig az arra jogosult szervek ellenőrizik. A Kormányhivatal végzi az önkormányzat törvényességi felügyeletét, többek között azt is, hogy például a helyi adóról szóló rendeletet szabályszerűen alkotta-e meg. Az Állami Számvevőszék pedig azt ellenőrzi, hogy a helyi adókból származó bevételeket, illetve az államtól kapott vagyont szabályszerűen használta-e fel. A hipotézisem részben bizonyosodott be, miszerint a helyi adóbevételek növekedni fognak. Az idegenforgalmi adóból származó bevétel és az építményadóból származó bevétel a vizsgált időszakban növekedett, viszont a helyi iparűzési adóból származó bevétel csökkent, de ahogyan arra a szakdolgozatomban is kitértem valószínűleg ez csak egy átmeneti csökkenés. Továbbá az a feltevésem, hogy a helyi adók közül az idegenforgalmi adóbevétel növekszik a legnagyobb százalékban a vizsgált időszakban, bebizonyosodott. 2017-től 2019-ig az       idegenforgalmi adóbevétel közel 33%-al növekedett, az építményadó 4%-al, az iparűzési adó pedig közel 8%-al csökkent. Az önkormányzatok működése szempontjából fontos, hogy minél magasabb legyen az adóbevétel, hiszen számtalan közszolgáltatást kell ellátnia a lakosság érdekében nap mint nap. eHát, ennek a résznek sincs nagy-nagy jelentősége a témához kötödően, ide sok véleményt kellene írni, hogy indokolt legyen bent hagyni.,

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Pénzügy Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Pénzügy és számvitel

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	adó, helyi adók, helyi önkormányzat, helyi önkormányzati gazdálkodás, helyi önkormányzati rendszer
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2021. Már. 16. 13:07
Utolsó módosítás:	2021. Már. 16. 13:07

Actions (login required)

Tétel nézet