Az érzelmi intelligencia szerepe az egyén teljesítményében reziliencia vonatkozásában

Tóth Zsuzsanna (2020) Az érzelmi intelligencia szerepe az egyén teljesítményében reziliencia vonatkozásában. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Tóth Zsuzsanna_szakdolgozat.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)
	PDF Összefoglaló_Tóth Zsuzsanna.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (378kB)
	PDF Témavázlat_Tóth Zsuzsanna.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (133kB)

Absztrakt (kivonat)

Az ember személyisége befolyásolja azt, hogy mennyire sikeres a teljesítményben. A személyiséget sok esetben alakítják, fejlesztik a környezeti ingerek, körülmények, melyre befolyással van az is, hogy az érzelmi intelligencia szint milyen minőségben fejlett. A kérdéskör egy speciális helyzetben kerül vizsgálatra, pandémiás időszakban. A dolgozatomban arra keresem a választ, hogy egy ilyen helyzetben az érzelmi intelligencia szint milyen szereppel bír munkahelyi környezetben az egyén rezilienciája vonatkozásában, tekintve, hogy a környezeti ingerek formájában előre beláthatatlanul jelentkező akadályokat könyebben vagy nehezebben veszik-e. A vizsgálatomban budapesti agglomerációban élő és dolgozó 20-40 éves korosztályú személyek vettek részt. A kutatás módszertanaként az érzelmi intelligencia szint méréséhez TEIQue kérdőívet használtam, a reziliencia mérésére Connor–Davidson Reziliencia Skálájának magyar nyelvre adaptált 10 itemes kérdőívét alkalmaztam. A szakirodalmi hátterem bővülésével a hipotéziseimet is megfogalmaztam. Alapfeltevésem az lett, hogy a magas érzelmi intelligencia szinttel rendelkező egyének reziliencia szintje is egyenesen arányosan magas, majd további másik három hipotézist is meghatároztam. Miután kaptam egy általános képet a kitöltőkről, a TEIQue hivatalos weboldalán keresztül hozzájutottam TEIQue személyiségjegyek átlagához, mellyel tudtam további számításokat végezni. Meghatároztam az ÉI szintek értékeinek besorolását, illetve gyakorisági eloszlást is figyeltem. A számolások eredményként a globális EQ közepes érzelmi intelligencia szintet hozott, 4,84 értékkel. A TEIQue négy fő tényezője, illetve az ezeket alkotó alkategóriák együttállása szerint diagramok szemléltetésével bemutattam a produált eredményeket. A reziliencia teszt esetében is meghatározásra kerültek a határértékek és a gyakorisági eloszlás. Ezt követően összevetettem a két kérdőív eredményeit. A korrelációs vizsgálatom eredménye 0,706745 értéket adott, ami a közepesen erős lineáris kapcsolat felső értékhatára felé mutatott. Számoltam gyakorisági eloszlást az ÉI és reziliencia szint vonatkozásában, mely eredményeként kijelenthető lett, hogy a magas ÉI szintű személyek nem egyenesen arányosan rendelkeznek magas reziliencia szinttel. Bár egyenes arány nincs, de a két változó között korreláció van. Elvégeztem a korreláció vizsgálatát a reziliencia és ÉI személyiségvonások elemei között. A Globális ÉI és reziliencia korrelációs eredményeit is meghaladóan a rezilienciával való legerősebb lineáris kapcsolatot a belső motiváció személyiségvonás eredményezett. A belső motiváció az a kapocs, ami hat az egyén magasabb szintű lelki ellenállóképességére és érzelmi intelligencia egyik részelemeként annak összességére is. Munkavégzés tekintetében az egyén teljesítményének javítására, kiválóságra ez a vonás az, ami összetetten hat. Mindezek tudatában a fent taglaltakra hangsúlyt fektetve érdemes ilyen irányban önfejlesztő, önismereti jellegű tevékenységekkel fejlesztenie magát az egyénnek. Szervezetek esetében a fent részletezetteknek teret engedve célra vezető lehet a szervezeti kultúrát úgy alakítani, hogy tudjanak lehetőséget biztosítani az alkalmazottaik ilyen irányú fejlesztésére, ami a munkavégzés tekintetében a teljesítményükre is jelentős hatással van. Fontos szerepe van ennek a vezetők esetében is az önismereten alapuló személységfejlesztésnek, továbbá az általuk vezetettek felé való hozzáállásban is kiemelkedő jelentősége van, hogy olyan közeget teremtsenek, amiben a dolgozóik belső motivációja hosszabb távon is életképes tud maradni. Végül a további három hipotézisem állításait vizsgáltam. Két hipotézisem a Z, Y generáció érzelmi intelligencia és reziliencia szint összefüggéseire fókuszált. Megállapítható lett, hogy a Z generáció (20-25 év) tagjainak a reziliencia szintje magasabb, mint az Y generációba (26-40 év) tartozókénak. Igaz lett az az állítás, hogy az Y generáció (26-40 év) tagjainak az ÉI szintje magasabb, mint a Z generációé (20-25 év). Ez egyfajta támpontot adhat a munkavégzés közegében a generációk egymáshoz való viszonyulásában és a szervezetek számára a munkaszervezés tekintetében. A harmadik hipotézisem az egyén reziliencia szintjének alakulására irányult a munkahelyi körülmények esetleges változása tekintetében. Eredményeim azt mutatták, hogy nem azok produkálták a legalacsonyabb reziliencia szint értékeket, akik a munkahelyüket teljesen vagy részleges elvesztették, hanem azok az személyek, akiknek a munkahelyén ez év végéig teljes home office került elrendelésre. Az eredményeim konklúziójaként felvetettem, hogy azok a szervezetek számára, akik későbbiekben a pandémia okozta veszélyhelyzet megszűntével is fenntartani kívánják a tartós és teljes home office munkavégzést, erősen mérlegelendő, hogy az valóban célra vezető-e. Az ilyen életkörülmény megváltozás az egyén esetében alacsony reziliencia szintet produkál, ami a teljesítményre is kihatással van.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Menedzsment Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Mérnök közgazdász

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	érzelmi intelligencia, munkavégzés, pandémia, reziliencia, szervezet, teljesítmény, vezetés, Y generáció, Z gereráció
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2021. Már. 16. 13:07
Utolsó módosítás:	2021. Már. 16. 13:07

Actions (login required)

Tétel nézet