Kereskedelmi méretű naperőművek finanszírozási és megtérülési sajátosságai

Michaletzky-Csikós Emese (2020) Kereskedelmi méretű naperőművek finanszírozási és megtérülési sajátosságai. Pénzügyi és Számviteli Kar.

[thumbnail of BA_PU_MichaletzkyCsikosEmese_szakdolgozat_NBMWVJ.pdf] PDF
BA_PU_MichaletzkyCsikosEmese_szakdolgozat_NBMWVJ.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (1MB)
[thumbnail of BA_TO_MichaletzkyCsikos_Emese_NBMWVJ.pdf] PDF
BA_TO_MichaletzkyCsikos_Emese_NBMWVJ.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (297kB)

Absztrakt (kivonat)

Az elmúlt évtizedben a világ legnagyobb része egyre többet tesz azért, hogy a globális felmelegedéssel felvegye a harcot, ezért nagy szerephez jut az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése. Ehhez tud hozzájárulni az egyik legnagyobb kibocsátó, a villamosenergia-rendszer dekarbonizációja a megújuló energiaforrások – többek között a naperőművek – rendszerbe kapcsolásával. A napenergia-piac a világ egyik legdinamikusabban fejlődő iparága jelenleg is, melyet hatalmas technikai fejlődés támogat, hozzájárulva ezzel az árak csökkenéséhez és a naperőművek széles körű elterjedéséhez. Azonban a még mindig igen magas beruházási költségek és a hosszú megtérülési idő miatt a világ számos országában – köztük az EU-ban és hazánkban is – állami ösztönző rendszerek segítik a naperőmű beruházások megvalósulását. Hazánkban jelenleg a legfontosabb támogatást naperőmű beruházások esetében az állami működéstámogatás rendszere biztosítja, mely az elmúlt néhány év során – a közösségi iránymutatásokat figyelembe véve – megújításra került, így a korábban működő KÁT (kötelező átvételi tarifa) rendszerét a METÁR (magyar villamosenergia-támogatási rendszer) váltotta fel. A KÁT-támogatást 2016 végéig lehetett igényelni, a METÁR-támogatás első pályázatának eredményei pedig 2020. márciusában kerültek kihirdetésre, tehát ezek a beruházások az elkövetkezendő évek során fognak megvalósulni. A két rendszer között számos eltérés mutatkozik, mely a naperőmű beruházások megtérülését alapjaiban változtatja meg. Míg a KÁT-rendszerben működő naperőművek esetében garantált és a piacinál lényegesen magasabb átvételi árak kerültek törvény által meghatározásra, addig a METÁR-ban a piaci referenciaárhoz képest nyújtanak meghatározott összegű prémiumot, és így a METÁR-os naperőművek esetében realizálható árbevétel a KÁT-os naperőművek árbevételének a 70%-a körül alakulhat jelenleg. Költségeket tekintve is jobb helyzetben vannak a KÁT-osok: a MAVIR Zrt. minden terhet levesz a termelők válláról, így nekik értékesítéssel kapcsolatos költségeik lényegében nem jelentkeznek. Ezzel szemben a METÁR-osoknak önállóan kell piacra lépniük, melynek jelentős járulékos költségei merülnek fel, így a METÁR-os naperőművek üzemeltetési és fenntartási költsége a KÁT-osok kétszerese is lehet. A két támogatási rendszer keretében megvalósuló, alacsony kapacitási kategóriába tartozó naperőmű beruházásokat megtérülési, jövedelmezőségi szempontból vizsgálva elmondható, hogy a régebbi, KÁT-rendszer sokkal előnyösebb lehetőségeket kínált, mint az új, METÁR-rendszer. Az összes vizsgált mutató (diszkontált megtérülési idő, nettó jelenérték, belső megtérülési ráta, LCOE-érték, jövedelmezőségi index) azt támasztja alá, hogy a KÁT-rendszer minden tekintetben kedvezőbb a METÁR-nál. Összességében megállapítható, hogy míg a KÁT-rendszer a naperőművek hazai aranykorának tekinthető, addig az új támogatási rendszer – a METÁR – által hozott változások az alacsony kapacitási kategóriájú naperőműveket megtérülési szempontból kedvezőtlenebb helyzetbe hozzák. Az elkövetkezendő évek tapasztalatai fognak választ adni arra, hogy a támogatást nyert beruházások megvalósulnak-e, illetve tudnak-e majd érvényesülni a szabadpiacon. Félő, hogy a támogatási rendszer változatlansága esetén a naperőművek mérete az ipari nagyság felé fog eltolódni.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Pénzügy Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Pénzügy és számvitel (BA) Táv

Konzulens(ek)

Konzulens neve
Konzulens típusa
Beosztás, tudományos fokozat, intézmény
Email
Herpai Sándor
Külső
NEM RÉSZLETEZETT
Szennay Áron
Belső
egyetemi tanársegéd, Pénzügy Tanszék, PSZK

Mű típusa: diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak: beruházás(ok) pénzügyi elemzése, finanszírozás, fotovillamos, fotovoltaikus, KÁT, megtérülés, METÁR, napenergia, naperőmű, PV, villamosenergia, zöld energia
SWORD Depositor: Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID): Archive User
Rekord készítés dátuma: 2021. Már. 16. 13:06
Utolsó módosítás: 2021. Már. 16. 13:07

Actions (login required)

Tétel nézet Tétel nézet