Egyéb szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságai

Trávnyik Barbara (2020) Egyéb szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságai. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Trávnyik Barbara_ Egyéb szervezetek.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)
	PDF BA_TO_Trávnyik_Barbara_hxdwal.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (268kB)

Absztrakt (kivonat)

Szakdolgozatom célja, hogy bemutassam az egyéb szervezetek beszámolókészítési könyvvezetési kötelezettségeit, illetve összehasonlítsam azoknak speciális eseteit. A dolgozatot négy részre osztottam. Az első két fejezetben az alapokat ismertettem, a harmadik részben kimondottan az egyéb szervezetek kötelezettségeivel foglalkoztam. Az utolsó részben bemutattam a gyakorlati helyemet, az Apor Vilmos Katolikus Főiskolát, mely egyházi jogi személyként működik.Első sorban fontosnak tartottam, hogy tisztában legyünk az alapfogalmakkal, így meghatároztam, hogy az egyéb szervezetek hova is tartoznak és milyen típusai vannak. Olyan gazdálkodók, akik a vállalkozásokkal ellentétben elsősorban a közérdekű feladatok ellátására és társadalmi szükségletek kielégítésére törekednek. E szervezeteknek több típusa van, melyeket tevékenységük alapján is lehet csoportosítani. Ide tartoznak a speciális szolgáltatást nyújtó szervezetek (pl.: ügyvédi iroda), érdekvédelmi gazdálkodó szervezetek (pl.: szövetkezetek, társulatok), közhasznú társaságok, nonprofit civil szervezetek (pl.: egyesületek, alapítványok), a közfeladatot ellátó szervezetek (pl.: köztestületek, közalapítványok), és a közfeladatot ellátó nem állami fenntartású közoktatási, szociális ellátást biztosító intézmények. Mindezek után a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) összefoglaló táblái alapján megvizsgáltam hogyan alakul Magyarországon a regisztrált egyéb szervezetek száma. Az összes gazdálkodóhoz képest ez mindösszesen 0,45%, de az elmúlt éveket tekintve növekedést mutatnak. Ezek után a beszámolókészítés és könyvvezetés elméletével foglalkoztam, hiszen célszerű tisztában lenni a beszámoló formájára és tartalmára, illetve a könyvvezetés formájára vonatkozó szabályokról. A gazdálkodó vezethet egyszeres vagy kettős könyvvitelt. A beszámoló formája függ a könyvvezetés formájától, illetve a törvényben meghatározott határétékektől. Így készülhet éves, egyszerűsített éves, egyszerűsített és összevont éves. A beszámoló tartalmazza a mérleget, az eredménykimutatást és a kiegészítő mellékletet. Emellett készül üzleti jelentés. Ezek után kitértem az egyéb szervezetek kötelezettségeire, amiket két csoportba soroltam a kormányrendeletek szerint. Az első csoportba soroltam az egy jogszabály alá tartozó szervezeteket, akiknek beszámolója hasonlóan alakul attól függően, hogy mely formát kötelesek elkészíteni. (pl.: elkülönítetten kell bemutatni az alap- és vállalkozási tevékenységéből származó bevételeket, vagy külön sorokon kell részletezni a tagdíjakat, támogatásokat) Ide tartoznak a civil szervezetek, a közalapítvány, köztestület, a lakásszövetkezetek, a víziközmű társulat és további szervezetek. Kivételt képez a szövetkezeti hitelintézetek integrációs szervezete, ugyanis részletessebben kell bemutatni sorait a saját tevékenységére vonatkozóan, így speciális sorok is megjelennek (pl.: a mérlegben a tagintézetekkel, illetve az állammal szembeni követelések vagy kötelezettségek). A másik csoportba soroltam minden olyan szervezetet, akikre külön-külön jogszabály vonatkozik. Ide tartozik például a befektetési alap, aminek sajátossága, hogy devizában is vezetheti könyveit, illetve a kiegészítő mellékletében portfóliót kell készítenie. Vagy az önkéntes nyugdíjpénztár, akinek beszámolója lehet eseti vagy rendszeres, de ha magán nyugdíjpénztárt is működtett akkor egyesített beszámolót kell készítenie. Ide soroltam még közraktárt, a biztosító egyesületet, a tőzsdét. Végül az utolsó fejezetben bemutattam az egyházi jogi személyként működő Apor Vilmos Katolikus Főiskolát. Az intézmény működéséhez elengedhetetlenek a szabályzatok, melyekből fontosabb a Szervezeti és működési, illetve a Gazdálkodási szabályzat. Az előbbi a szervezeti felépítését foglalja magába, míg az utóbbi a gazdasági működését. A Gazdálkodási szabályzat mellékletei tartalmaznak további fontos előírásokat, mint például Számviteli politika, a Leltározási és leltárkészítési, a Pénzkezelési szabályzat. Ezek után kitértem a beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségére. A Főiskola kettős könyvvitelt vezet és egyszerűsített éves beszámolót készít. Jellegzetességként fontos megemlíteni az eredménykimutatásban elszámolt támogatásokat (központi költségvetési, helyi önkormányzati, egyházi és egyéb támogatások). Könyvvizsgálatra csak akkor kötelezett, ha árbevétele eléri a 300 millió forintot, ennek fényében pedig a Főiskola kötelezett a könyvvizsgálatra. Másik sajátossága az egyházi jogi személynek, hogy nincs közzétételi kötelezettsége, így nem kell nyilvánosságra hoznia a beszámolóját. Összességében áttekintve az egyéb szervezetek kötelezettségeit látható, hogy vannak speciális esetek. Így más-más mérleg és eredménykimutatás állítható össze a beszámoló és a könyvvezetés formájától, illetve a tevékenységétől függően. De egy dologban hasonlítanak: az alap- és vállalkozási, egyéb tevékenységüket elkülönítve mutatják be.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Számvitel Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Pénzügy és számvitel (BA)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	beszámolókészítési kötelezettség, egyéb szervezet, egyházi jogi személy, könyvvezetési kötelezettség, számviteli politika
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2021. Már. 16. 13:06
Utolsó módosítás:	2021. Már. 16. 13:06

Actions (login required)

Tétel nézet