A Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság 2016 - 2019. évi gazdálkodásának elemzése

Mátyás - Kovács Orsolya (2020) A Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság 2016 - 2019. évi gazdálkodásának elemzése. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF BA_szakdolgozat_Mátyás-Kovács_Orsolya_FTRK5Q.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (915kB)
	PDF BA_TO_Mátyás-Kovács_Orsolya_FTRK5Q.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (289kB)

Absztrakt (kivonat)

Dolgozatomban a Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság 2016 – 2019. évi gazdálkodását elemeztem, amelynek célja az volt, hogy a költségvetési szerv pénzügyi és vagyoni helyzetéről pontosabb képet kapjak. Az elemzés megalapozásához bemutattam az államháztartás rendszerét, alapelveit, funkcióit, a költségvetési szervekkel kapcsolatos alapvető ismereteket és azok gazdálkodását, valamint a Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság (továbbiakban: Tolna MRFK) felépítését és feladatait. A Tolna MRFK ellátja a bűncselekmények megelőzésével és felderítésével, a közbiztonság és -rend védelmével, a közterület rendjének fenntartásával, valamint az államhatár őrzésével és a határforgalom ellenőrzésével kapcsolatos feladatait, amelyeket alaptevékenységként folytat. Foglalkoztatotti létszámának vizsgálatakor a csökkenő tendencia mutatkozik, ugyanis 2016. évről 2019. évre 6,5%-os létszámvisszaesés tapasztalható. A nagylétszámú leszerelés nem megyei, hanem országos szintű probléma, amelynek oka az alacsony jövedelem az alacsonyabb beosztásban. Ennek megállítására életpályamodell került kialakításra, célja a hivatástudat elismerése az illetmények emelésével. A pénzügyi elemzés a Tolna MRFK 2016 – 2019. évi elemi költségvetése és költségvetési beszámolója alapján történt. A gazdálkodás elemzése során a bevételek és kiadások alakulását, a tervezés megalapozottságát, a mérleg eszköz és forrás oldalát, a pénzügyi mutatókat, valamint a maradvány tartalmát és okait vizsgáltam. A Tolna MRFK eredeti bevételi és kiadási előirányzatai a vizsgált években módosításra kerültek, amelynek oka, hogy a középirányító szerv, az Országos Rendőr-főkapitányság az egyes kiadások fedezetét beközpontosította és csak a tényleges igények alapján bocsátotta rendelkezésre, valamint nem várt kiadások, feladatok jelentkeztek, amelyekre előre nem lehetett tervezni. Teljesült bevételeinek jelentős részét, 78-95%-át a finanszírozási bevételek tették ki. A költségvetési bevételek legjelentősebb tétele a működési célú támogatások, amelynek legnagyobb részét a középirányító szerv által biztosított támogatások adták. Mértéke a vizsgált évek mindegyikében 50% feletti. Kiadásainak nagyrészét a személyi juttatásokra fordította, amely a kiadások több, mint 70%-át jelentette.               A mérleg eszköz oldalának vizsgálata során megállapításra került, hogy az eszközök legnagyobb részét a nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközök, valamint a pénzeszközök adják. A forrásoldal összetételében a 4 éves időtartamban nem következett be jelentős változás. A saját tőke aránya egyik évben sem csökkent a kritikus 40% alá, amely lehetővé tette a kiszámítható gazdálkodást. A kötelezettségek mértéke a vizsgált években maximum az 5%-ot érte el. A tárgyévben esedékes kötelezettségek értéke 2017. és 2019. évben nulla, amelynek oka a középirányító szerv utasítására a tárgyévi kötelezettségek rendezése, továbbá jogszabályi előírásnak megfelelően maradványt képezni nem lehetett. A pénzügyi mutatószámok a múltbeli adatokból kiindulva összefoglalták a mérleg adatait.                     Az eszköz- és tőkeszerkezeti mutatók a mérleg eszköz- és forrásoldalának jellemzőit, összetételének alakulását mutatták. A 2016 – 2019. években az eszközök nagyobb része tartós eszköznek minősült, aránya 65% körüli. A likviditási mutatók a likviditási helyzetet stabilnak, megfelelőnek mutatták, a fizetőképesség biztosított volt. A jövedelmezőségi mutatók elemzése során a mérleg szerinti eredményt a saját tőke és az összes eszköz adataihoz viszonyítottam. A mutatók a kezdeti negatív értékek után a 2018. és 2019. években már pozitív értékeket mutattak. A maradvány elemzése során megállapításra került, hogy az években a maradvány összegének jelentős részét a beruházási előirányzat terhére vállalt maradvány tette ki, amely európai uniós forrásból finanszírozott épületkorszerűsítési pályázat előlegének összege. A költségvetési gazdálkodás értékelése és elemzése során vizsgálatra kerültek, hogy a költségvetésben meghatározott célok, feladatok teljesültek-e, a közpénzeket, a közvagyont a jogszabályokban meghatározottak szerint használták-e fel. A Tolna MRFK feladata nem a nyereségszerzés, hanem a közfeladatok ellátása, így nagy pénzügyi kockázatot jelentő tevékenységbe nem kezdhetett, továbbá figyelembe kellett venni, hogy évközben nem várt kiadások, feladatok jelentkezhettek.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Pénzügy Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Pénzügy és számvitel

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	gazdálkodás elemzése, költségvetés elemzése, rendőrség, szakdolgozat, Tolna MRFK
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2021. Már. 16. 13:05
Utolsó módosítás:	2021. Már. 16. 13:05

Actions (login required)

Tétel nézet