Az X, Y, Z generációk összehasonlítása a magyarországi munkaerőpiacon, a munkahelyi környezet és a munkahely váltások vizsgálata

Lipót Szabolcs (2020) Az X, Y, Z generációk összehasonlítása a magyarországi munkaerőpiacon, a munkahelyi környezet és a munkahely váltások vizsgálata. Pénzügyi és Számviteli Kar.

[thumbnail of Szakdolgozat_Lipot_Szabolcs_D7ZXHR.pdf] PDF
Szakdolgozat_Lipot_Szabolcs_D7ZXHR.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (1MB)
[thumbnail of BA_TO_Lipot_Szabolcs_D7ZXHR.pdf] PDF
BA_TO_Lipot_Szabolcs_D7ZXHR.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (611kB)

Absztrakt (kivonat)

Szakdolgozati témaválasztásom a generációk munkaerőpiaci és munkakörnyezeti helyzetéről szól, mely során kiemelten vizsgálom az X, Y és Z generációkat. Sokszor hallhatjuk, olvashatjuk a generáció kifejezést, különböző szakirodalmi és folyóirat cikkekben. Ám mi is a generáció valójában? A dolgozatom első fejezetében erre a kérdésre keresem a választ. Ebben a fejezetben bemutatom a generációk fogalmának meghatározását, számos generációkutató munkája alapján. A meghatározása során jöttem rá, hogy a generáció fogalmát valójában, közel sem egyszerű meghatározni, mivel minden egyes tanulmány más szemszögből vizsgálja a generációs tulajdonságokat. Kutatásomat kronologikusan építettem fel, kezdve a kutatások alapjának irányadójával, Mannheim Károly: A generációk problémája munkájával. Elméleteit felhasználva, folytattam Strauss-Howe ciklikusság modelljével, illetve annak tulajdonságaival. Ezt követően Marc Prensky kétpólusú elméletével folytattam, melyben az elhíresült digitális bevándorlók és a digitális bennszülöttek meghatározásokat alkalmazta a generációkra. Ezután Mccrindle és Wolfinger: „Az XYZ Ábécéje. A nemzedékek meghatározása” munkájával folytatom melyben meghatározták az eddigi legpontosabb definíciót a generációk fogalmára. Ezt követően a ma élő és munkaerőpiacon aktív generációk feltérképezésével folytatom. Bemutatom az egyes generációk tulajdonságjegyeit és viselkedésmintáját a munka és magánélet területein. A különböző sztereotípiák jogos és egyáltalán nem helytálló véleményeit megfigyelve szeretnék, egy olyan reális képet kialakítani az egyes generációkról külön-külön, mely során feltérképezhetővé válik a tulajdonságok miértje. A dolgozatom második felében a szakmai kutatásra helyezem a hangsúlyt. A kutatásomat kvantitatív kutatás módszerével, egy önkitöltős teszten keresztül végzem el. Ebben a fejezetben fogom kutatni a generációk közötti különbségeket és hasonlóságokat a globalizációs hatások következtében. Mindezt a generációk ismertetőjegyeinek segítségével fogom elvégezni, melyet a dolgozat első feléből merítek. Továbbá a munkahelyi környezet és a munkahelyek változtatásának módjára és miértjére keresem a választ. Végezetül összegzem a kutatómunkám eredményeit és a később általam felvetett hipotézis alapján bebizonyítom az állítás helyességét vagy épp megcáfolom azt. A kutatásomból következtetésképp megállapítható, hogy az Y és Z generáció munkahely váltásai számtanilag több és gyorsabb, mint az X generációé, ezáltal a globalizációhoz való alkalmazkodásuk is jobbnak bizonyult, ám a Z generáció jelenleg tapasztalati hiányban szenved, mely a versenypiaci hátrányukként mutatkozik meg. A kutatásom eredményei arra voltak jók, hogy kimutassam, hogy a vállalati és személyes értékek egyezősége fontos a vállaltok számára is, így az Y és Z generációs munkaerőt is sikerülhet hosszútávon megtartani. A tanulmányaik befejezése után a Z generációs munkaerő, elengedhetetlen részét fogja képezni a vállalatok keresletének. A munkahelyi környezet változásait szükséges figyelembe venni, többek között a munkahelyi bánásmódot, mely szerintem egy döntő tényező lehet, illetve a munka elosztásának mértékét is jobban lehetne szabályozni.Konklúzióként és javaslatként tehető, hogy az X, Y és Z generációhoz való hozzáállás során, vállalati szemszögből figyelembe kellene venni a generációk igényeit, illetve a munkaerő megbecsülésének jobb kezelését. Nagyobb hangsúlyt kéne fektetni a munkaerő értékeinek vizsgálatára, melyet a generációs tulajdonságjegyek ismeretében is elvégezhetnek. A humánerőforrás menedzsmentnek, a vállalatok fejlődését aktívan befolyásoló területté kéne válnia. Ez figyelmet irányítana a munkaerő magatartása és a szervezeti viselkedés jellemzőinek vizsgálatára, így a megfelelő morális környezetre és egyensúlyra. Ezzel meg lehetne előzni a munkahely váltásokat kiváltó problémák nagy részét. Ameddig ezek az értékek nincsenek összhangban, úgy a munkaerőpiacon továbbra is tapasztalható lesz számos gyors és rosszul időzített felmondás és álláskeresés.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Menedzsment Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Gazdálkodási és menedzsment

Konzulens(ek)

Konzulens neve
Konzulens típusa
Beosztás, tudományos fokozat, intézmény
Email
Faragóné Lepp Katalin
Belső
Mestertanár, Menedzsment Tanszék, PSZK
Szabó András
Külső
NEM RÉSZLETEZETT

Mű típusa: diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak: generációs fejlődés, globalizációs hatások, munkaerőpiac, munkakörnyezet, virtualizáció, Z generáció
SWORD Depositor: Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID): Archive User
Rekord készítés dátuma: 2021. Már. 16. 13:04
Utolsó módosítás: 2021. Már. 16. 13:04

Actions (login required)

Tétel nézet Tétel nézet