Lipót Szabolcs (2020) Az X, Y, Z generációk összehasonlítása a magyarországi munkaerőpiacon, a munkahelyi környezet és a munkahely váltások vizsgálata. Pénzügyi és Számviteli Kar.
PDF
Szakdolgozat_Lipot_Szabolcs_D7ZXHR.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB) |
|
PDF
BA_TO_Lipot_Szabolcs_D7ZXHR.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (611kB) |
Absztrakt (kivonat)
Szakdolgozati témaválasztásom a generációk munkaerőpiaci és munkakörnyezeti helyzetéről szól, mely során kiemelten vizsgálom az X, Y és Z generációkat. Sokszor hallhatjuk, olvashatjuk a generáció kifejezést, különböző szakirodalmi és folyóirat cikkekben. Ám mi is a generáció valójában? A dolgozatom első fejezetében erre a kérdésre keresem a választ. Ebben a fejezetben bemutatom a generációk fogalmának meghatározását, számos generációkutató munkája alapján. A meghatározása során jöttem rá, hogy a generáció fogalmát valójában, közel sem egyszerű meghatározni, mivel minden egyes tanulmány más szemszögből vizsgálja a generációs tulajdonságokat. Kutatásomat kronologikusan építettem fel, kezdve a kutatások alapjának irányadójával, Mannheim Károly: A generációk problémája munkájával. Elméleteit felhasználva, folytattam Strauss-Howe ciklikusság modelljével, illetve annak tulajdonságaival. Ezt követően Marc Prensky kétpólusú elméletével folytattam, melyben az elhíresült digitális bevándorlók és a digitális bennszülöttek meghatározásokat alkalmazta a generációkra. Ezután Mccrindle és Wolfinger: „Az XYZ Ábécéje. A nemzedékek meghatározása” munkájával folytatom melyben meghatározták az eddigi legpontosabb definíciót a generációk fogalmára. Ezt követően a ma élő és munkaerőpiacon aktív generációk feltérképezésével folytatom. Bemutatom az egyes generációk tulajdonságjegyeit és viselkedésmintáját a munka és magánélet területein. A különböző sztereotípiák jogos és egyáltalán nem helytálló véleményeit megfigyelve szeretnék, egy olyan reális képet kialakítani az egyes generációkról külön-külön, mely során feltérképezhetővé válik a tulajdonságok miértje. A dolgozatom második felében a szakmai kutatásra helyezem a hangsúlyt. A kutatásomat kvantitatív kutatás módszerével, egy önkitöltős teszten keresztül végzem el. Ebben a fejezetben fogom kutatni a generációk közötti különbségeket és hasonlóságokat a globalizációs hatások következtében. Mindezt a generációk ismertetőjegyeinek segítségével fogom elvégezni, melyet a dolgozat első feléből merítek. Továbbá a munkahelyi környezet és a munkahelyek változtatásának módjára és miértjére keresem a választ. Végezetül összegzem a kutatómunkám eredményeit és a később általam felvetett hipotézis alapján bebizonyítom az állítás helyességét vagy épp megcáfolom azt. A kutatásomból következtetésképp megállapítható, hogy az Y és Z generáció munkahely váltásai számtanilag több és gyorsabb, mint az X generációé, ezáltal a globalizációhoz való alkalmazkodásuk is jobbnak bizonyult, ám a Z generáció jelenleg tapasztalati hiányban szenved, mely a versenypiaci hátrányukként mutatkozik meg. A kutatásom eredményei arra voltak jók, hogy kimutassam, hogy a vállalati és személyes értékek egyezősége fontos a vállaltok számára is, így az Y és Z generációs munkaerőt is sikerülhet hosszútávon megtartani. A tanulmányaik befejezése után a Z generációs munkaerő, elengedhetetlen részét fogja képezni a vállalatok keresletének. A munkahelyi környezet változásait szükséges figyelembe venni, többek között a munkahelyi bánásmódot, mely szerintem egy döntő tényező lehet, illetve a munka elosztásának mértékét is jobban lehetne szabályozni.Konklúzióként és javaslatként tehető, hogy az X, Y és Z generációhoz való hozzáállás során, vállalati szemszögből figyelembe kellene venni a generációk igényeit, illetve a munkaerő megbecsülésének jobb kezelését. Nagyobb hangsúlyt kéne fektetni a munkaerő értékeinek vizsgálatára, melyet a generációs tulajdonságjegyek ismeretében is elvégezhetnek. A humánerőforrás menedzsmentnek, a vállalatok fejlődését aktívan befolyásoló területté kéne válnia. Ez figyelmet irányítana a munkaerő magatartása és a szervezeti viselkedés jellemzőinek vizsgálatára, így a megfelelő morális környezetre és egyensúlyra. Ezzel meg lehetne előzni a munkahely váltásokat kiváltó problémák nagy részét. Ameddig ezek az értékek nincsenek összhangban, úgy a munkaerőpiacon továbbra is tapasztalható lesz számos gyors és rosszul időzített felmondás és álláskeresés.
Intézmény
Budapesti Gazdasági Egyetem
Kar
Tanszék
Menedzsment Tanszék
Tudományterület/tudományág
NEM RÉSZLETEZETT
Szak
Mű típusa: | diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT) |
---|---|
Kulcsszavak: | generációs fejlődés, globalizációs hatások, munkaerőpiac, munkakörnyezet, virtualizáció, Z generáció |
SWORD Depositor: | Archive User |
Felhasználói azonosító szám (ID): | Archive User |
Rekord készítés dátuma: | 2021. Már. 16. 13:04 |
Utolsó módosítás: | 2021. Már. 16. 13:04 |
Actions (login required)
Tétel nézet |