Korrupció vs. motiváció – Hol válik el a kettő egymástól?

Sótér István (2020) Korrupció vs. motiváció – Hol válik el a kettő egymástól? Pénzügyi és Számviteli Kar.

[thumbnail of Végleges szakdolgozat Sótér István_H68X7R.pdf] PDF
Végleges szakdolgozat Sótér István_H68X7R.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (1MB)
[thumbnail of BA_TO_Sótér_István_H68X7R.pdf] PDF
BA_TO_Sótér_István_H68X7R.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (655kB)

Absztrakt (kivonat)

Szakdolgozatom témájának alapja egy, a mindennapjainkban is jelen lévő társadalmi jelenség, ami nem más, mint a korrupció. A korrupció jelenségét számos aspektus szerint lehet vizsgálni, de mivel konkrét definíciója nincsen, ezért nagyon nehéz pontosan értelmezni, meghatározni. Fő célom az volt, hogy a dolgozatomban a fent említett definíció, illetve egy másik, a köznyelvben nagyon sokszor rosszul definiált fogalom a motiváció közötti határvonalat vizsgáljam. Ezt az érdekes kérdéskört az üzleti ajándékozások példáján keresztül igyekeztem bemutatni. Dolgozatom struktúrája az alábbi rendszer szerint épült fel: A bevezetést követően a korrupciót jártam körbe, mint fogalmat, bemutattam a korrupció alapelveit és számos a korrupcióval foglalkozó elméletet is. A korrupció részletes körbejárása után a másik nagy fogalmat, a motivációt mutattam be a korrupció bemutatásához hasonló módon. A két fogalom tisztázása után, általam kiválasztott országokban vizsgáltam az üzleti ajándékozási, illetve tárgyalási szokásokat. Ezen országok kiválasztásakor azt a szempontot követtem, hogy igyekeztem különböző kulturális régiókból (kontinensről) választani egy-egy országot. Az elméleti és szakirodalmi részt követően rátértem a kutatási eredményekre. Szakdolgozatom sikeres elkészítéséhez egy vegyes módszertant alkalmaztam. Ez a módszertan egy kvalitatív jellegű mélyinterjúból és egy kvantitatív jellegű kérdőívből állt. Az interjút egy, a saját és cége nevének titkosítását kérő piacvezető gyógyszergyár stratégiai igazgatójával készítettem el. Az interjúban kaptam egy általános képet a gyógyszeriparban alkalmazott marketingeszközökről és az ezeken, az elmúlt 30 évben végbemenő változásokról,  az interjúalanyom cégére, valamint globálisan az egész gyógyszeriparra kiterjedő üzleti ajándékozási szabályokról. Az interjú lezárásaként arról a kérdéskörről beszélgettünk, hogy az interjúalanyom magánemberként, valamint cégvezetőként hogyan vélekedik a korrupció és motiváció különválásáról. Cégvezetőként azt a választ adta, hogy a gyógyszeriparban ez nagyon pontosan meghatározható, mert nagyon komoly szabályozások irányulnak erre, magánemberként viszont nem tudott egyértelmű választ adni, mert véleménye szerint erre a kérdésre akkor lehet kielégítőválaszt adni, ha  a két fogalom pontosan definiálva van. Kutatásom másik része egy kvantitatív kérdőív volt. A kérdőívben a kitöltőknek először 20  különböző szituációt kellett értékelniük két szempont szerint,  egyrész, hogy milyen mértékben fogadják el a szituációban részvevő szereplők cselekedetét, másrészt hasonló helyzetben, mekkora valószínűséggel cselekednének hasonló módon. Ezeket a szituációkat követően, a válaszadóknak egyéb korrupcióval, illetve kultúrával kapcsolatos kérdéseket tettem fel. A kérdőív eredményeinek bemutatását először a demográfiai adatok ismertetésével kezdtem. Ezt követően kiválasztottam a már említett szituációk közül egyet, és az ezzel kapcsolatos eredményeket csoportosítottam különböző demográfiai ismérvek szerint. A szituáció elemzése után néhány összevont mutatószámot ismertettem, majd zárásként a korrupciós szituációkban megszerezhető előny típusok (motivátor tényezők) szerinti eredményeket vizsgáltam. Összességében a kérdőív eredményeiből kiderült, hogy a válaszadók, a tévhittel ellentétben nem az anyagi, hanem az időbeli előnyök megszerzése érdekében lennének korruptak a legnagyobb valószínűséggel. Ezen felül általánosságban elmondható, hogy a korrupció és a motiváció közötti húzódó határvonal (hasonlóan a két definícióhoz) egy rendkívül nehezen definiálható meghatározás és mindenkinek az egyéni szubjektív véleménye, hogy hogyan értelmezi a két fogalmat.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Menedzsment Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Gazdálkodási és menedzsment (BA)

Konzulens(ek)

Konzulens neve
Konzulens típusa
Beosztás, tudományos fokozat, intézmény
Email
Dr. Réthi Gábor
Belső
főiskolai docens, Menedzsment Tanszék, PSZK
Uhrin Tamás
Külső
NEM RÉSZLETEZETT

Mű típusa: diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak: ajándékozás, interjú, korrupció, motiváció, üzleti
SWORD Depositor: Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID): Archive User
Rekord készítés dátuma: 2021. Már. 16. 13:00
Utolsó módosítás: 2021. Már. 16. 13:00

Actions (login required)

Tétel nézet Tétel nézet