A lakáspiac is karanténban? COVID-19 hatása a budapesti lakáspiacra

Nagy György (2020) A lakáspiac is karanténban? COVID-19 hatása a budapesti lakáspiacra. Pénzügyi és Számviteli Kar.

[thumbnail of SZAKDOLGOZAT_Nagy_György.pdf] PDF
SZAKDOLGOZAT_Nagy_György.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (690kB)
[thumbnail of BA_TO_Nagy_György_OCJL07.pdf] PDF
BA_TO_Nagy_György_OCJL07.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (282kB)

Absztrakt (kivonat)

Szakdolgozatomhoz mindenképp egy olyan témát szerettem volna választani, ami fontos mozgatórugója a gazdaságnak, mindennapi beszédtéma a társadalomban és nem mellesleg az én érdeklődésemet is felkelti. Ezért esett a választásom a lakáspiaci statisztikára, amin belül budapesti lakáspiacot vizsgáltam több szempontból. Úgy gondolom, hogy a szakdolgozatom témaválasztása, olyan kérdésekre keres választ, amelyek nem csak a befektetőket vagy az ingatlanokkal foglalkozó szakembereket foglalkoztatja, hanem akár a velem egykorú fiataloknak is érdekli, azokat, akik tervezik a jövőjüket és ingatlanvásárláson gondolkoznak. Az ingatlanpiac definícióját nehéz megfogalmazni, talán az egyik legtalálóbb leírás 1994-ben született a TEGOVOFA (The European Group of Valuers of Fixed Assest) által, amelyet magyar nyelvre is lefordítottak, itthon Ingatlanértékelési kézikönyv címen jelent meg. A TEGOVOFA szerint az ingatlanpiac olyan egyének, illetve vállalatok csoportja, akik egymással kapcsolatban állnak ingatlanügyletek lebonyolítása céljából.” (INGATLANÉRTÉKELÉSI KÉZIKÖNYV,1994). A lakáspiaci árindexet többféleképpen lehet számítani többek között egyszerű mutatókkal, többszöri eladáson alapuló módszerrel, hedonikus módszerrel, hibrid módszerrel és értékelésen alapuló származtatott indexxel. A lakáspiac mélypontra került a 2008. évi világválság után, ezért szükség volt létrehozni különböző lehetőségeket, amellyel segíteni tudják a piac fellendülését. A 2015. évtől kezdve számos ilyen támogatás lett bevezetve, amelyek közül a két legnépszerűbb lakásvásárlási támogatás a Családi Otthonteremtési Kedvezmény és a 2019. évben bevezetett Babaváró Hitel. Az adatok alapján a támogatások nem tudták egyensúlyozni a koronavírus hatásai, csak enyhíteni tudták azokat. Az évek alatt 2015-től folyamatos növekedés volt megfigyelhető az összes vizsgált területen. A lakáspiacra kedvező hatással volt a javuló gazdasági helyzet, a növekvő kereslet és a kormány által hozott támogatások. A növekedés először a 2019. év végén kezdett visszaesni, majd a COVID-19 megjelenésével csökkenés következett be a 2020. évben, amely várhatóan folytatódni fog a következő időszakban is. Kutatásként egy kvantitatív felmérést választottam, kérdőív formájában valósult meg, mely során kiderült, hogy a kitöltők nagy százaléka a legkorábban 5 év múlva tervezi a lakásvásárlást, amelyben a szülők támogatására is számítanak. A válaszadók közel felét a szülők a lakás árának kisebb részével tudják segíteni. A további költségeket leginkább saját megtakarításból és hitelekből tervezik fedezni.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Alkalmazott Kvantitív Módszertan Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Gazdálkodási és menedzsment (BA)

Mű típusa: diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak: lakásépítés, lakáshelyzet, lakásstatisztika, statisztikai módszerek, vírusok
SWORD Depositor: Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID): Archive User
Rekord készítés dátuma: 2021. Már. 16. 13:00
Utolsó módosítás: 2021. Már. 16. 13:00

Actions (login required)

Tétel nézet Tétel nézet