A bankrendszer elemzése a nagy gazdasági összeomlások árnyékában az Egyesült Államokban

Majer János (2020) A bankrendszer elemzése a nagy gazdasági összeomlások árnyékában az Egyesült Államokban. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Majer_János_JOV4G3.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)
	PDF BA__TO_Majer_János_JOV4G3.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (383kB)

Absztrakt (kivonat)

A bankrendszer elemzése a nagy gazdasági összeomlások árnyékában az Egyesült Államokban Majer János/ Nappali/ Pénzügy és számvitel/ Pénzügyi szolgáltatások Kutatásom egyik elsődleges célja, hogy összefüggéseket keressek az egyes nagy gazdasági összeomlások között. Vajon mik lehettek azok a tényezők, ha voltak, amelyek a két nagy pénzügyi piacokból indult válságoknál jelen lehettek, amelyek annak előidézésében szerepet játszhattak, illetve annak elkerülésében egy komoly jelző lehetett volna. Ehhez alapvető makrogazdasági, illetve pénzügyi indikátorokat fogok felhasználni, mint például az amerikai bankoknál elhelyezett összes betét összege empirikusan, a nagy amerikai részvényindexek árfolyamának alakulása a vizsgált időszakokban, benchmark kötvény árfolyamok korreláltságának elemzése, valamint a jelzáloghitelek állománya. Kutatásom másik célja, hogy megvizsgáljam, hogy az adott válságnak milyen hatása volt az amerikai bankrendszer, azon belül a kereskedelmi bankok egészére nézve. Kutatásom során leíró statisztikát és korrelációt vizsgáló módszereket tervezek alkalmazom. Célom továbbá az amerikai jegybank szerepének vizsgálata a kritikus időszakokban, hogy vajon a FED milyen szerepkört töltött be az egyes válságok esetében. Bár kutatásom elsősorban a pénzügyi piacokról kiindult válságokra vonatkozik, azonban, szükségesnek tartom az aktualitása miatt megemlíteni a koronavírus okozta gazdasági válságot. Hogy vajon milyen eredménye van/lehet az amerikai bankrendszer egészére nézve és vajon most milyen eszközökhöz nyúl a FED. Elsődleges hipotézisem, hogy valóban lesznek olyan elemei, tényezői a pénzügyi piacokról kiindult válságoknak, amelyek közösen megjelenhettek mind az 1929-es, a 2008-as, illetve a 2020-as válság esetében. Másik hipotézisem, hogy ezek a válságok, elsősorban persze a pénzügyi piac két legnagyobb válsága, a kereskedelmi bankok mozgásterének beszűkülését, más szóval a központi irányítás, beavatkozás erősödését eredményezték. Szóval, feltevésem szerint, összességében az amerikai bankfejlődés története a központi szabályozás, a központi irányítás erősödésének fejlődéseként fogható fel. Szakdolgozatom elején, az elsődleges és legfontosabb felvetésem, miszerint komoly összefüggéseket lehet felfedezni mindenekelőtt a pénzügyi piacokról kiindult válságok esetében, teljes mértékben igaznak bizonyult. Mind az előzmények tekintetében, mind a válságok lefolyásában vannak olyan kulcs tényezők, amelyek megfeleltethetők mindkét krízisre, ezzel kialakítva a fejlett piacok sajátos válság dinamikáját. Azon feltevésem, mely szerint a bankrendszer a pénzügyi válságok következményeként egy sokkal inkább központosítottabb irányba mozdul el, nem teljes mértékben állt meg, legfőképpen a 1929-as válság miatt. Ugyanis, a nagy gazdasági világválságkor nehéz volt megállapítani, hogy vajon mit is akart a FED. A pánik legmélyebb részeiben sokkal inkább meglehetősen ortodox eszközökhöz nyúlt, mint például a bankszünet elrendelése, de ezt nem lehet egyértelműen a központosítás eredményeként felfogni, sokkal inkább pánik lépésként. A 2008-as válság esetében már sokkal inkább beszélhetünk a FED növekvő szerepköréről. 2008-ban a központi szerepkör megerősítése elengedhetetlen volt a pánikhangulat megállításában véleményem szerint. A FED nagyrészt határozott és egységes fellépése elengedhetetlen a krízishelyzet mérséklésében. A válságok továbbá kiváló lehetőséget teremtenek arra, hogy elemezzük a FED, illetve az állam piaci jelenlétének szükségességét. A szerepkör mélységének meghatározásánál mindig nagy kérdés, hogy vajon a Keynes-i, központi beavatkozást igénylő gazdaságpolitika érvényesüljön, vagy inkább a Milton Friedman féle irányvonal, amely gyakorlatilag megszüntetné a regulátori jelenlétet a pénzügyi piacokon. Bár, a 2008-as válság inkább egy egyfajta modernizált Keynes-i monetáris politikát eredményezett a FED részéről, azonban érdemes lehet a Milton Friedman féle liberális monetáris politikát is számításba venni a válságok elemzésekor. A koronavírus által generált gazdasági válság, az 1929-es, valamint a 2008-as válsághoz képest teljesen más megközelítést igényel. A válság dinamikája nem hasonlítható össze a korábbiakkal, elsősorban azért, mert nem a pénzügyi piacokról indult el. De azonban nem lehet kizárni, hogy bár közvetett módon, de a pánikhangulat átterjedhet a bankszektorra, ezzel egy, már jól ismert klasszikus pénzügyi krízishelyzetet előidézve.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Pénzügy Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Pénzügy és számvitel

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	1929, 2008, bankpánik, buborék, értékpapírosítás, fire sale
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2021. Már. 16. 12:58
Utolsó módosítás:	2021. Már. 16. 12:58

Actions (login required)

Tétel nézet