Kapcsolt vállalkozások transzferárazása nemzetközi szinten

Majlinger Kinga (2020) Kapcsolt vállalkozások transzferárazása nemzetközi szinten. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Szakdolgozat_Majlinger Kinga_EL5O2T_Adózás_ 2020.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)
	PDF BA_TO_Majlinger_Kinga_EL5O2T.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (427kB)

Absztrakt (kivonat)

Ahogy már említettem a témavázlatban, már a szakmai gyakorlatom alatt is a transzferárazással foglalkoztam, így kézenfekvő volt, hogy ebből a témából írjam a szakdolgozatomat is. Ahogyan telt a gyakorlati időm, úgy bővítettem a tudásomat, amit a szakdolgozat kapcsán tudtam kamatoztatni. Bár a szakmai gyakorlaton megszerzett tudáson kívül is sok új részt tartogatott a dolgozat megírása, hiszen például a transzferár kialakulása nem tartozik a mindennapi munkák közé. Miután megértettem, kik és milyen célból hozták létre a transzferárazást, még tisztább kép alakult ki a fejemben.Mielőtt belekezdtem volna a hipotéziseim vizsgálatába, bemutattam a főbb fogalmakat. Úgy gondolom elengedhetetlen a fogalmak megértése ahhoz, hogy megértse bárki is a transzferár rejtelmeit. Így az első részben részletezésre került: a transzferár jelentése, a kapcsolt vállalkozások és bejelentési kötelezettségük, a szokásos piaci ár elve, annak megállapítása és tartománya, a dokumentáció és annak határideje, összevonhatósága, a dokumentáció alóli mentességek és hiánya, még végül, de nem utolsó sorban a transzferárazási módszerek, és a transzferár kiigazítás.Ahogy a témavázlatban is említettem, az első nagyobb részben a régi és az új transzferár rendelet alapján mutattam be a transzferár dokumentációt tartalmi elemeinek különbségét. Ez számomra is nagyon hasznos volt, hiszen az új rendeletet 2018-tól vezették be, így én már csak az új rendelet szerint készítettem dokumentációkat. Megállapítható az összehasonlítás alapján, hogy a dokumentáció tartalmában hatalmas különbség nem jött létre. Az „egyszintű önálló” dokumentáció megszűnt, a kétszintű átalakult. Az átalakult helyi és fődokumentumot néhány új résszel egészítette ki a rendelet és több eddig meglévő pontot pontosított. A dokumentációra kötelezettek köre nem változott, a beadási határidőpont sem. Továbbra is van lehetőségük a egyszerűsített adattartalmú dokumentáció beadásra azoknak, akiknél teljesülnek a jogszabályban leírt kritériumok. Itt csak a haszonkulcs mértékének intervalluma csökkent. Megjelent bizonyos vállalatoknál a CbC jelentés. Több helyen is kitértem a bírságokra, szankciókra és azok összegeire. Ezek után saját tapasztalataim alapján bemutattam, hogyan végzem az adatbázis szűréseket, milyen lépéseik vannak. Majd az első rész végén a menedzserrel készített interjú rá világít olyan információkra, amit leginkább a mindennapokban jártás szakember tapasztal. Gondolom itt az új rendelet előnyeire és hátrányaira. Illetve, arra, hogy az adóhatóság a gyakorlatban a dokumentáció melyik részeit ellenőrzi leginkább.Majd a második nagyobb terjedelmű részben ismertettem a koronavírus-járvány okozta következményeket a transzferárazásra. Először egy kisebb terjedelmű részben az adózásra gyakorolt hatását mutattam be, majd rátértem a szűkebb transzferár körre. Itt ismertettem, hogy a 2019. évi dokumentáció beadásának határideje kitolódott 2020. szeptember 30-ra, de ez sem feltétlenül érvényes minden vállalkozásra. A koronavírus-járvány hatással lett a gazdasági piacokra, vállalatok eredményeire. Sok vállalat veszteséges eredményt produkál, akiknél nem lefogadott ha csak a pandémia helyzetre hivatkoznak. Mivel pontos tájékoztatást sem az OECD sem az adóhatóság nem adott még ki, így konkrét megoldásokat nem tudtam szolgálni az újonnan felmerülő kérdésekre. A vállalatok jövedelmező képessége függ attól is, hogy az értékláncon hol helyezkedik el, milyen funkciókat lát el, milyen kockázatot vállal és hogy mennyi eszköz van a tulajdonában. Így e téma kapcsán bemutattam a funkcionális elemzésben megjelenő karakterizációkat. Majd ennek a résznek a végén is készítettem a szakmai gyakorlatomon lévő menedzseremmel interjút. Ugyancsak az előző interjú kérdésekhez hasonlóan nagyon hasznos válaszokat kaptam. Kiderült, mely karakterizációs formák a leggyakoribbak Magyarországon és az is, hogy az adóhatóság elég szigorúan ellenőrzi ezeket.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Pénzügy Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Pénzügy és számvitel

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	adóhatósági ellenőrzés, karakterizáció, koronavírus-járvány, szokásos piaci ár, transzferár(ak)
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2021. Már. 16. 12:58
Utolsó módosítás:	2021. Már. 16. 12:58

Actions (login required)

Tétel nézet