Toborzás és kiválasztási módszerek és gyakorlatok bemutatása az IT szektorban

Varga Barnabás Áron (2020) Toborzás és kiválasztási módszerek és gyakorlatok bemutatása az IT szektorban. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Varga Barnabás_szakdolgozat_T4QNV0.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)
	PDF BA_TO_Varga_Barnabás_T4QNV0.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (547kB)

Absztrakt (kivonat)

Szakdolgozatomban a toborzás és kiválasztás sikertényezőit vizsgálom az informatikai szektorban. Tekintve, hogy a toborzás alapvetően a vállalat, vagyis a toborzó céljait szolgálja, ezért a szakdolgozatomban is első sorban a toborzói oldalról közelítettem meg a témát. Az egyik legnagyobb mértékű munkaerőhiány jelenleg az informatikai szektorban mutatkozik, ami azt jelenti, hogy az informatikai munkák esetében túlkínálat van. Ez a jelenség egy toborzó szemszögéből kihívásokat okoz, nehéz ebben a szektorban hatékonynak lenni, hiszen a rengeteg pozíció és a kevés szakember számos problémát vet fel a toborzók körében mind vállalati, mind munkaerő-közvetítői oldalon. Ezekkel a kihívásokkal szembesülve a szakdolgozatomat erre kérdéskörre építettem. Véleményem szerint a téma azért nagyon aktuális, mert jelenleg az informatika egyre gyorsabban tör be minden üzletágba, akár vállalati akár közigazgatási szektorról beszélünk. Az informatikai rendszerek, adatok biztonsága, vállalatok irányíthatósága, teljesítményelmezés, mind az informatikusoktól és fejlesztett termékektől függenek már most és ezeknek a termékeknek a tárháza egyre csak bővül.  A dolgozatban először az elméleti hátteret mutatom be, ahol részletesen és átfogó módon haladok végig a toborzás és kiválasztás folyamatán, céljain, módszerein keresztül úgy, hogy ezzel minél alaposabban alá tudjam támasztani kutatásomat. Az elméleti részben érintem a vállalaton kívüli toborzást, ami azért fontos, mert az interjúalanyaim közül is többen fejvadászcégnél tevékenyednek, így nagyobb belátást nyerhet az olvasó az ilyen jellegű cégek logikájába és működésébe. A szakdolgozati kutatásom célja az informatikusok toborzásával kapcsolatos sikertényezők feltárása, ezen belül is az, hogy milyen kompetenciákkal kell rendelkeznie egy toborzónak, vagy éppen mik a szektor legnagyobb kihívásai. Többek között a kutatási kérdéseim közé tartoztak, hogy milyen sikertényezők vannak, mi a különbség a külső és belső toborzó munkája között, illetve, hogy milyen kapcsolat alakulhat ki a szakmai vezetővel és mi kell ahhoz, hogy ez a viszony fenntartható és sikeres maradjon. A kutatásomban félig strukturált interjúkat készítettem hat interjúalannyal, akik jelentős munkatapasztalatot szereztek kifejezetten az IT toborzás területén. A legtapasztaltabb interjúalanyom 14 éve dolgozik a pályán. A kérdéssor 4 nagyobb témakör köré épül fel, ezek a tapasztalatok, a HR az IT-ban, a háttérfolyamatok és a sikertényezők. Az első témakörben a toborzók tapasztalatai és előéletét vizsgáltam, volt, aki 3-4 éve tevékenykedik a pályán, de mint említettem, van, aki már 14 évet is eltöltött. Több fajta végzettséggel és előélettel rendelkeztek az interjúalanyok, így érdekes volt figyelni, hogy ki milyen szemszögből közelíti meg a témaköröket. A második témakörben vizsgáltam a kifejezetten jelöltekhez kapcsolódó folyamatokat, ebben a témakörben a jelöltovábbítási szokásokról és folyamat szereplőiről volt szó, mint például a szakmai vezető. A következő témakörben azokra a folyamatokra tevékenységekre kérdeztem rá, amik nem kifejezetten a jelölthöz kapcsolódnak, hanem a háttérben zajlanak, mint például az elvárások kialakítása, elvárások a toborzó és a szakmai vezető irányából, hogyan lehet jól fenntartani ezt a viszonyt, ki mit vár a másik oldalról. Az utolsó témakörben pedig kifejezetten a sikertényezőket és kihívásokat, kritikus elemeket hoztam szóba. Összességében elmondható, hogy nagyon kielégítő válaszokat kaptam a kérdéseimre. Konklúzióként levonható, hogy a legfontosabb egy toborzó részéről az, hogy meglegyen a kellő szakmai tudása ahhoz, hogy az interjúzási folyamat alatt ki tudja szűrni, ha a jelöltek nem megfelelően képzettek a pozícióhoz. A személyiség háttérbe szorul, nagyon kevés esetben kizáró ok, ha valakinek nem megfelelő a személyisége. A legnagyobb kihívás pedig, hogy hatalmas munkaerőhiány és az elérhető munkaerőt már rengetegen megkeresik hasonló pozíciókkal, nehezebb megtalálni a megfelelő jelöltet. A toborzónak ebben a szektorban kicsit értékesítőnek is kell lennie. Legfőbb javaslatom olyan szervezetfejlesztési tréningek alkalmazása, amik lehetővé teszik, hogy a toborzóknak legyen olyan mértékű előképzettség és tudása a szektorhoz, ami lehetővé teszi a megfelelő jelöltek kiszűrését. Javaslatom még, hogy a toborzók próbáljanak a folyamatok alatt minél többet kérdezni az informatikusoktól a folyamatok közben, ezzel is bővítve a tudásukat.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Menedzsment Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Emberi Erőforrások

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	fejvadászat, informatikai munkaerőpiac, information technology, munkaerő kiválasztás, munkaerő toborzás
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2021. Már. 16. 12:57
Utolsó módosítás:	2021. Már. 16. 12:57

Actions (login required)

Tétel nézet