A szervezeti kommunikáció új lehetőségei napjainkban

Szabó Vivien (2020) A szervezeti kommunikáció új lehetőségei napjainkban. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF SzakdolgozatSzabóVivienCWE470.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)
	PDF BA_TO_szabo_vivien_cwe470.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)

Absztrakt (kivonat)

A 21. századi kommunikáció átalakulása megváltoztatta azt, ahogyan mi, 21. századi emberek élünk és dolgozunk. A régebbi generáció, majdnem egésze ismeri, és rendszerint használja is az okostelefonokat, tableteket, és a boomer generáció is egyre előszeretetteljesebben használja ezeket az eszközöket.             Az első fejezetben a kommunikáció fogalomrendszerét és szintjeit tisztáztam. Fontos ezekkel kezdeni, mert ezek mindennek az alapja. Kitértem a kommunikációs csatornákra, az analóg után pedig az online kommunikáció csatornáira.             Dolgozatom következő fejezetében megvizsgáltam a szervezeti kommunikációt a nagyvállalatok köreiben, és megvizsgáltam mellé a rendelkezésre álló szakirodalmakat a szervezet, a kommunikáció és a szervezeti kommunikáció fogalmainak tisztázása érdekében. A szakirodalmi feldolgozás alatt megismertem ezek fogalmát, irányzatait és alkotóelemeit személyközi és tömegkommunikációs modelleken keresztül. Ezután megismertem a szervezeti kommunikáció funkcióit és irányait, és az azt meghatározó tényezőket is ismertettem. Fontos tudni azt is, hogy a szervezeti belső kommunikációnak lelki, motivációs és ellenőrzési szerepe is van, ezzel segítve a hatáskörmegosztást. A szervezeti kommunikációt informális és formális kategóriákba sorolhatjuk, vizsgálata alatt pedig, sokszor kerül említésre a szervezeti kultúra és annak felépítése. A multinacionális vállalatok kommunikációs szervezése mindig megfelel egy adott kultúrának, így az üzenetek teljes körűen értelmezhetővé válnak. Ezen belül kitértem a kulturális szintekre, melyek elkülöníthetőek egymástól. Megvizsgáltam minden szintet, és jellemzőit, majd a kulturális különbségeket kezdtem kutatni több dimenzión keresztül. Bemutattam a 7S modellt, mely a szervezeten belüli sikeres taktikai kivitelezések alapfeltétele. A következő fejezetben rátértem a 21. századra, azon belül is az interkulturális kihívásokra. Az interkulturális kihívások fontos elemévé váltak a szervezeti tevékenységeknek, ezt szerettem volna bemutatni. Nagy változásokon ment keresztül a mai, 21. századi információs társadalom, melyre több magyarázatot is találtam. Itt előkerült a tájékoztatás és a számítástechnika viszonya is, mely ellentéteket és változásokat is generálhat. A fejezet további részében a digitális világ előnyeire, hátrányaira, és veszélyeire tértem ki. Vannak emberek, akik nincsenek ezekkel tisztában, így fontosnak tartottam, hogy beszéljünk róla. Azonban mindenki szerint más és más dolog számít előnynek és hátránynak, ez csak felfogás kérdése. A reklámok mindennapjaink részét képezik. Szerintem több reklámot lát az ember élete során, mint amennyit kommunikál. Reklám ugyanis mindenhol szembe jöhet velünk, úgy, hogy észre sem vesszük. A szervezetek életére is befolyással bírnak a reklámok, hisz ezeket látva nehéz racionális döntéseket hozni. Végül egy mai témát mutattam be, az otthoni távmunkát. Azt gondolom, ez a téma nem is lehetne aktuálisabb, viszont dolgozatomba nem a jelenlegi pandémiás helyzet miatt emeltem be, hanem a digitalizáció ilyesfokú lehetőségei miatt. A szakirodalmi feldolgozás alatt szekunder kutatásokat kerestem feltevéseim alátámasztása, illetve cáfolása céljából, viszont nem találtam használható felméréseket, ugyanis a szervezetek egymás vetélytársai, így titoktartás köti minden tagjukat. Ezt követően primer kutatást végeztem a munkahelyi kommunikációs szokásokról. A kérdőívemmel elértem 167 kitöltőt, visszacsatolásaik által pedig alapvető szabályszerűségeket fedeztem fel, így általános következtetéseket vonhatunk le a kutatásból. A kérdőív elején csak az kitöltők adataira voltam kíváncsi, ezek egyfajta bemelegítő kérdések voltak. Itt rákérdeztem korukra, nemükre, lakhelyükre, iskolai végzettségükre és jelenlegi munkájukra. Az ezt követő kérdések 3 témakört öleltek fel. A home office-t, a munkahelyi kommunikációt, és a munkahelyi konfliktusokat. Ezekre vonatkoztak feltételezéseim is. Az első szakasz a home office-ra vonatkozott. Először csak felmértem, hogy egyáltalán van-e ilyen lehetőség egyes munkahelyeken, ahol pedig van, ott élnek-e a lehetőséggel. A következő kérdésben pedig arra kerestem választ, hogy tapasztaltak-e a kitöltők változásokat / problémákat az otthoni távmunka során. Az második szakasz a munkahelyi kommunikációra irányult, melyben először is az érdekelt, hogy az alkalmazottak napi szinten, milyen csatornákon kommunikálnak egymással. Itt kiderül számomra, hogy jobban preferálják a szóbeli csatornákat, pl személyesen és telefonon kommunikálnak, mint az írásban. A következő szakaszban a konfliktusokra szerettem volna kitérni, kezdve azzal, hogy megkérdeztem, volt-e már a kitöltőknek konfliktusa. Egyik tézisem is ez volt, mely be is bizonyosodott, mivel a válaszadók több mint 2/3-ának volt már. Ebből következett az a kérdésem, hogy milyen sűrűn fordul elő? Már ahol előfordul.             A fentiek alapján érdemes szervezetenként, egy olyan stratégiai módszert elkészíteni, melyben először egy célt kell meghatározni. A terv részeként készíteni kell egy kérdőívet a munkavállalók számára, melyben felmérik és feldolgozzák a visszajelzéseket a munkahelyi kommunikációkra vonatkozóan. Fontos, hogy a kérdések, ne a vezetőkre fókuszáljanak, hanem a kommunikációra, abból is kizárva a személyeskedést és a szimpátia-alapú válaszadást.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Menedzsment Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Gazdálkodási és menedzsment

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	elektronikus kommunikáció, emberi kommunikáció, gazdasági szervezetek, konfliktus, távmunka
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2021. Már. 16. 12:57
Utolsó módosítás:	2021. Már. 16. 12:57

Actions (login required)

Tétel nézet