Megváltozott munkaképességű, fogyatékossággal élő és hátrányos helyzetű munkavállalók helyzete a munkaerőpiacon. Befogadó munkahelyek, befogadó szervezeti kultúra jellemzői.

Nándori Réka (2020) Megváltozott munkaképességű, fogyatékossággal élő és hátrányos helyzetű munkavállalók helyzete a munkaerőpiacon. Befogadó munkahelyek, befogadó szervezeti kultúra jellemzői. Pénzügyi és Számviteli Kar.

[thumbnail of BA_Szakdolgzat_Nándori_Réka_OFREFZ.pdf] PDF
BA_Szakdolgzat_Nándori_Réka_OFREFZ.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (906kB)
[thumbnail of BA_TO_Nándori_Réka_OFREFZ.pdf] PDF
BA_TO_Nándori_Réka_OFREFZ.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (245kB)

Absztrakt (kivonat)

A fogyatékossággal élők és a megváltozott munkaképességű személyek gazdasági aktivitásukat tekintve kis százalékban dolgoznak a piacon, 11,5 százalékuk. Elhelyezkedésüket gyakran a munkaadók akadályozzák meg negatív előítéleteik miatt. A munkahelyi diszkrimináció egy sarkalatos akadály a megváltozott munkaképességűek számára, amely mögött az információhiány, a kommunikáció hiány és a munkaadókban élő félelem áll. Úgy gondolják a fogyatékossággal élők rosszabbul teljesítenek, esetleg több balesetet okozhatnak, mint a nem fogyatékossággal élő személyek, másrészről alkalmazásuk többletköltséggel járhat. Fontos, hogy a felsorolt akadályozó tényezők ellenére a lehető legnagyobb esélyegyenlőséget biztosítsa az állam a fogyatékkal élők, illetve megváltozott munkaképességűek számára. A fogyatékossággal élő személyek alacsonyabb foglalkoztatási bérrel rendelkeznek, mint a nem fogyatékossággal élők, valamint előléptetésre és szakmai fejlődésükre korlátozott lehetőségeik vannak. Az önfoglalkoztatás és a vállalkozások tulajdonjoga életképes lehetőségeket kínálhat a fogyatékossággal élők foglalkoztatási egyenlőtlenségeinek leküzdésére. Ez a kvalitatív tanulmány feltárta a fogyatékkal élők önfoglalkoztatásának folyamatát és tapasztalatait. Kilenc fogyatékossággal élő vállalkozóval készítettem félig strukturált interjút, akik különféle vállalkozási tevékenységekkel foglalkoznak A kutatási eredményeimben arra kerestem a választ, hogy milyen hátrányokkal és támogatásokkal kell szembenéznie egy fogyatékossággal élő vállalkozónak Magyarországon. Hogy össze tudjam vetni a szakirodalmat a kutatási eredményeimmel, először elemeztem a szakirodalom szerint meghatározott akadályozó és támogató tényezőket. Ezen belül is 3-3 csoportra bontottam: családi, személyes vagy barátokkal kapcsolatos tényezők, gazdasággal, üzleti élettel kapcsolatos tényezők és környezeti, társadalmi tényezők. Ezek alapján készítettem el interjúkérdéseimet, hogy választ kapjak kutatási kérdésemre. Interjúimról hangfelvétellel késztettem és utána szöveges formátumban véglegesítettem. Kutatási eredményeim alapján válaszadóim szerint a legnagyobb ösztönző erő a szülői támogatás. Szüleik próbáltak mindent megadni számukra, hogy a világban helyt tudjanak állni. Szülői biztatásra tanultak tovább, léptek ki a komfort zónájukból és alapították meg vállalkozásukat. Önfoglalkoztatásuk során tanulták meg értékelni önmagukat, önbecsülésük és önképük javult. Egy sikeres vállalkozáshoz ez elengedhetetlen, hogy tisztába legyünk képességeinkkel. Szüleik egy dologban nem tudták őket támogatni, talán egy vállalkozás elindításkor az egyik legfontosabb tényező, a kezdő tőke. Viszont a megkérdezettek vállalkozásai túlnyomó többségben nem tőkeigényes, így nem igényelt nagy anyagi befektetést, szinte mindenki tudta finanszírozni alkalmazotti fizetéséből. Akadályozó tényezőként jelent meg a szakirodalomban a kockázatvállalás, amely nem csak a fogyatékossággal élő személyeket befolyásolja önfoglalkoztatásuk során, hanem ugyanúgy a nem fogyatékossággal élő személyeket is. Ebből is látszik, hogy a nyílt munkaerőpiacon helyt tudnak állni és feladataikat, munkáikat el tudják végezni. Továbbá akadályként azonosították a bizalom hiányát, a releváns üzleti ismereteket, a készségek hiányát, a megkülönböztetéseket és a hitelhez való hozzáférés nehézségét. Úgy gondolom, hogy jelen állás szerint több lehetőségük van vállalkozóként a fogyatékossággal élőknek, mint alkalmazottként, könnyebben meg tudják valósítani céljaikat, gyorsabban tudják fejleszteni készségeiket, képességeiket. A munkaadók szemét fel kéne nyitni milyen értékek rejtőznek bennük és ezt foglalkoztatásuk során ki kéne „használniuk”. Az állam számára is nyilvánvalóvá kéne válnia, hogy több munkahelyet biztosítsanak számukra, ezáltal többen tudnánk elhelyezkedni a piacon és a társadalomban sem jelennének meg negatív előítéletek a hátrányos helyzetű csoportokról.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Menedzsment Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Emberi Erőforrások

Konzulens(ek)

Konzulens neve
Konzulens típusa
Beosztás, tudományos fokozat, intézmény
Email
Dr. Csillag Sára
Belső
egyetemi docens, Menedzsment Tanszék, PSZK
Sipos Zsuzsanna Éva
Külső
NEM RÉSZLETEZETT

Mű típusa: diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak: egyéni vállalkozás indítása, foglalkozási rehabilitáció, fogyatékkal élők, megváltozott munkaképesség, önfoglalkoztatás
SWORD Depositor: Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID): Archive User
Rekord készítés dátuma: 2021. Már. 16. 12:56
Utolsó módosítás: 2021. Már. 16. 12:56

Actions (login required)

Tétel nézet Tétel nézet