Lojalitás kialakulása a fogyasztókban hazai zenei fesztiválok esetében

Pathó Barnabás (2020) Lojalitás kialakulása a fogyasztókban hazai zenei fesztiválok esetében. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Pathó_Barnabás_F525VE_Szakdolgozat.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (784kB)
	PDF BA_TO_Pathó_Barnabás_F525VE.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (168kB)

Absztrakt (kivonat)

Huzinga szavaival élve: „az emberi kultúra a játékban, játékként kezdődik és bontakozik ki”. A 19. század végére a játék tényező majdnem teljesen eltűnt, de későbbiekben kiderül, hogy ez nem teljesen igaz mert csak átalakul és másképp ölt formát, így alakul meg a fesztivál alapja, bár ezt akkor biztosan nem sejtették, amikor Richard Wagner 1876-ban a Bayreuther Festpieleben útjára engedte a Bayreuthi Ünnepi Játékokat, hogy ezzel fektetik le a fesztiválok alapjait. Valamint amit még fontosnak tartok kiemelni, hogy hazánkban a Rákosi és a Kádár rendszer sajátossági miatt hazánkban sokkal nehezebben tudott elindulni a megfelelő úton a fesztiválok megszervezése és azok támogatása. A fesztivál látogatásnak rengeteg ösztönzője és magyarázója van. Az embereket fesztivál választás előtt leginkább az tudja meggyőzni, ha közeli ismerősük, barátjuk véleményét meghallgatja. Valamint a saját zenei ízlése is nagyon sokat számít, és még az, hogy adott évben a fesztiváloknak milyen a felhozatala a fellépőkből. Valamint, hogy mennyire érzik drágának az adott fesztiválra a belépőt az emberek. Így a fogyasztók magatartása egy nagyon fontos szerep, számít, hogy honnan jön az illető milyen a családi háttere, mivel tud a legjobban azonosulni, valamint milyen motiváció hat rá, mielőtt belépőt venne. Valamint az emberek azért járnak fesztiválokra, hogy ki tudjanak szakadni a hétköznapokból, és a fesztiválokon új dolgokat/embereket ismerhetnek meg mert itt sokkal nyitottabbak az emberek, valamint ilyenkor olyan dolgokra számítanak, amik a kinti életben nem történhetnek meg de itt nagyobb valószínűséget jósolnak neki (limentalitás). A vásárlói döntés egy olyan döntési sorozat, amin akár napi szinten is átesünk csak nem tűnik fel, de pontosan ezeken meggyük keresztül akkor is, amikor a heti bevásárlást végezzük, csak ez a fajta vásárlás már rutin feladatként él bennünk. Amikor azonban egy drágább terméket/szolgáltatás tervezünk venni akkor a lépéseken sokkal lassabban megyünk végig és mindent kétszer is meggondolunk. Ez ugyanúgy fent áll fesztivál belépő vételekor, hisz egy átlagos keresetű magyar embernek ezek a belépők már a drága kategóriába tartoznak. A lojalitás kialakulásban rengeteg elem szerepel, ilyen elem a marketing és minden, ami ez alá tartozik, legyen szó a fesztivál üzenetéről, arculatáról, hangulatáról. Igyekeznek minél jobban átadni valamilyen pozitív üzenetet átadni az odalátogatóknak, valamint olyan hangulatot és arculatot választani, ami lehetőleg minél több embernek tetszen és ezek az emberek minél könnyebben tudjanak azonosulni ezzel, hisz, ha ez megtörténik akkor szívesebben mennek egy olyan fesztiválra, amivel illeszkedik az énképük, mint egy olyanra, amivel nem. A gazdasági elemeit nagyon nehéz kivizsgálni egy fesztiválnak, hiszen nagyon sok irányba el tud ágazni és a végén már is lehet, hogy nincs is közvetlen hatása a fesztiválra, de mégis a fesztivál váltotta ki. Gondolok itt olyanokra, hogy mondjuk a külföldi vendégek, akik hazánkba látogatnak a fesztivál miatt, de a fesztivál végével nem mennek haza, hanem még előtte megnézik az ország bizonyos nevezeteségeit. A fesztiválok bevétel oldala sajnos nagyon ritkán tud olyan profitot termelni, hogy ne kellene külső támogató segítségét kérni. A fesztiváloknak a gazdáságra gyakorolt hatása kettős: pozitív és negatív. Pozitív hiszen bevételt jelent az egész településnek, ahol megszervezésre kerül, valamint, ha a település vezetősége támogatja a fesztivált akkor akár a hírnevét bele tudja építeni a kampányba. A negatív oldala pedig lehet az, hogy igaz segít munkát kínálni nagyon sok embernek, de csak arra az adott időre amíg tart a fesztivál így hosszútávon nem segíti a munkanélküliséget, valamint ilyenkor megugranak a fekete munkák számai is. A kutatásomat aköré építettem fel, hogy hogyan alakulhat ki lojalitás emberekben adott fesztivál iránt. Kérdéseimet is ezek alapján építettem fel. Valamint „tölcsér” formát alkalmaztam a kérdőívem elkészítése során. Tehát felül vannak az olyan kérdések, mint a milyen típusú zenét hallgat és a vége felé pedig az érzékenyebb témájú kérdések (kora, neme, végzetsége). Kérdéseimet úgy állítottam össze, hogy a végén meg tudjam állapítani, hogy mik azok a tényezők, amik nagy hatással vannak a lojalitás kialakulásában, valamint még az érdekelt második körben, hogy mik azok a tényezők, amik a legnagyobb hatással vannak az emberekre első fesztivál választás előtt. A kutatás alapján azt a 137 embert legjobban a közeli ismerősök és barátok által mondott véleménye hat rájuk a legjobban. Az emberekre, akik pedig fesztiválra látogatnak olyan tényezők hatnak pozitívan, amik, ha nem lennének akkor nagyon negatív kép alakulna ki bennük, ha pedig van azt tarják átlagosnak ilyen mondjuk a tisztaság, szervezettség és a rendezettség. Ami még ennél is nagyobb mértékben hat az emberekre, hogy pozitívan vélekedjenek a fesztiválról az a koncertek minősége, hiszen első körben mindenki a koncertek és a fellépők miatt látogat el egy zenei fesztiválra és hogy hallják az álltaluk kedvelt fellépőket. Ezeken kívül még a jegy/bérlet árak hatnak a lojalitásra nagyon. Mivel kérdőívem kitöltői magukat átlagosan az átlagos keresetűek és az átlagosnál kicsit jobban keresők közé sorolták magukat, de még így is drágának ítélik meg a belépő árait és ennél is drágábbnak a fesztivál területén megvásárolható mellékszolgáltatásokat, számomra meglepő volt, hogy a legkedveltebb fesztivál a Sziget lett. Hisz ez hazánk legnagyobb és legdrágább zenei fesztiválja. Hiszen Közép-Európa legnagyobb zenei fesztiválja is és így vonzza a külföldi vendégeket ezért inkább az ő „pénztárcájukra” van optimalizálva nem pedig az átlag magyarokéra. Valamint az, hogy drágának tartják a belépőt, de a kitöltőim nagyobb része vásárol bérletet, mint napijegyet, hisz a napijegy mindig olcsóbb, mint a bérlet, de az a feltételezésem, hogy az emberekben az él, hogy így jobban megéri, hiszen ezáltal egy egész hétig ott tudnak lenni és tudják élvezni a fesztivál hangulatát. Valamint még az lepett meg a kutatásom után, hogy azok a kitöltőim, akik bérletet vesznek nem a legolcsóbb szállási formát választják feltétlen. A legtöbben a fesztivál területéhez közel lévő apartmanba mennek. Úgy hiszem e-mögött az áll, hogy már a sátrazás sokaknak kényelmetlen vagy akár túl zajos, vagy piszkos. Így azok, akik nem ugyanazon a településen laknak, mint a fesztivál és nem tehetik meg, hogy minden este haza menjenek és másnap visszamenjenek a fesztiválra, ezek az emberek a fesztiválhoz közel foglalnak apartmant. Úgy hiszem, hogy akár lehet, hogy spórolás céljából, hisz, ha időben foglalnak akkor olcsóbb, valamint így az étkezést és az ital fogyasztást is meg tudják oldani az apartmanban. A fesztiváloknak, mint márkának az a céljuk, hogy márkaközösséget tudjanak kialakítani. Hisz ez a közösség nem csak szereti a márkát, de nagyon hűek is hozzá, valamint szívesen osztják meg a tapasztalatikat róla és szívesen terjesztik a jó hírét is az adott márkának, valamint ők sokkal előbb megbocsájtanak, ha esetleg hibázna az általuk kedvelt márka. Ezekben a közösségben látják a márkák némelyik problémájuk megoldását.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Menedzsment Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Gazdálkodási és menedzsment

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	eseménymarketing, élménygazdaság, gazdasági hatásvizsgálat, lojalitás, marketing
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2021. Már. 16. 12:55
Utolsó módosítás:	2021. Már. 16. 12:55

Actions (login required)

Tétel nézet