Gazdasági és társadalmi regionális különbségek Magyarországon, Tata és Mezőberény összehasonlítása alapján

Rideg Dániel (2020) Gazdasági és társadalmi regionális különbségek Magyarországon, Tata és Mezőberény összehasonlítása alapján. Pénzügyi és Számviteli Kar.

[thumbnail of szakdolgozat 2020 Rideg Dániel végleges-converted.pdf] PDF
szakdolgozat 2020 Rideg Dániel végleges-converted.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (797kB)
[thumbnail of Témavázlat és Összefoglaló.pdf] PDF
Témavázlat és Összefoglaló.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (437kB)

Absztrakt (kivonat)

A szakdolgozatomban a gazdasági-társadalmi regionális különbségeket vizsgálom Tata és Mezőberény városában. Az elhelyezkedésükből adódó különbségek rámutatása végett összehasonlítom a két település régióit, ami jelen esetben a Dél-Alföld és Közép-Dunántúl, majd a megyei szintű eltérésekre mutatok rá (Békés megye, Komárom-Esztergom megye) és végül a két település sajátosságaira, eltéréseire. A települések összehasonlítása számos tényező alapján történik, ilyen a munkaerőpiac, népesség számának alakulása, közlekedés helyzete, gazdasági társaságok száma, adózás (SZJA, TAO), egészségügy, turizmus, szociális ellátás és oktatás. Ezen tényezők vizsgálata java részt 2001 és 2020 közötti intervallumon zajlik, ezen belül is fókuszálva a 2001-es, 2011-es és 2020-as évekre, hiszen az első két évben történt Magyarországon népszámlálás, az utolsó év pedig az aktualitás miatt kulcsfontosságú. A települések kiválasztásában nagy szerepet játszott, hogy lehetőségem nyílt a város két vezetőjével (tatai alpolgármester/ mezőberényi polgármester) mélyinterjút készíteni, amelyek megerősítések voltak a kutatásomban elért eredményekre és első kézből kaptam információkat a városvezetés jövőbeli terveiről. A szakdolgozatomban kutatottak eredménye, hogy Tata, mint járás székhely sokkal nagyobb jelentőséggel bír, mint Mezőberény város. Tatán megyei jelentőségű intézmények és szórakoztató egységek találhatók, míg Mezőberényre ez nem jellemző. Az egyes elemzéseket népesség arányosan tettem meg, hogy az eltérések jól láthatóak legyenek és ne a lakosság számának eltérése miatt mutasson különbséget. A kutatásom során arra akartam választ kapni, hogy melyik település a vonzóbb és miért, valamint, hogy Tata, mint járásszékhely mennyivel kell, hogy többet nyújtson a lakosság számára, mint a békési város, ami a saját járásában egy szimpla nagyvárosnak mondható. Végeredményként elmondható, hogy Tata valóban vonzóbb hely a lakosság számára, a be-és ki vándorlások száma kedvező, főként a munkaerőpiaci lehetőségek és a folyamatos fejlesztések miatt. Mezőberény az elmúlt 20 év során láthatóan szinte megszakítás nélkül fejlődött és fejlődik, de a Tata színvonalát belátható időn belül valószínűleg nem fogja elérni. A két település közötti számos különbség közül érdemes kiemelni az M1-es autópályát, amely határolja Tatát, hiszen a városnak ez a tényező számos lehetőséget kínál, rengeteg logisztikai cég van a városban, valamint könnyen el lehet érni a nyugati határunkat és Budapestet is ezáltal. Mezőberény előnye, hogy mezőgazdaságilag remek területen helyezkedik el, valamint, hogy a szegénység leküzdésében és a felzárkóztatásban rengeteg civil szervezet tevékenykedik a településen. Tata egyik nagy hátránya a fiatalok megtartása, mivel a városban nem található felsőfokú intézmény és sok fiatal, aki elmegy tanulni másik városban már nem tér vissza ide, ezt az alpolgármester is megerősítette. Mezőberény egyik legnagyobb hátránya pedig, hogy a népességmegtartó képessége alacsony a közelben lévő nagy városok miatt (Gyula, Békéscsaba), jobb karrier és kereseti lehetőségek miatt sokan elhagyják a várost. A szakdolgozatom irodalmi részét elsősorban a két város városfejlesztési stratégiai terve adta, ahol számos helyzetelemzésből tudtam következtetni, valamint a Központi Statisztikai Hivatal oldalai és az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs rendszer. Ezeknek az alátámasztására szolgál a két mélyinterjú, amit a város vezetőkkel készítettem.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Üzleti Gazdaságtan Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Emberi Erőforrások

Konzulens(ek)

Konzulens neve
Konzulens típusa
Beosztás, tudományos fokozat, intézmény
Email
Ditzendy Károly Arisztid
Külső
NEM RÉSZLETEZETT
Dr. Engelberth István
Belső
egyetemi docens, Üzleti Gazdaságtan Tanszék, PSZK

Mű típusa: diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak: gazdasági egyenlőtlenség, gazdasági-társadalmi fejlődés, regionális gazdaság, regionális különbségek, társadalmi egyenlőtlenség
SWORD Depositor: Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID): Archive User
Rekord készítés dátuma: 2021. Már. 16. 12:55
Utolsó módosítás: 2021. Már. 16. 12:55

Actions (login required)

Tétel nézet Tétel nézet