Magyar munkaerő az Egyesült Királyságban

Sápi Nikoletta Viktória (2020) Magyar munkaerő az Egyesült Királyságban. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Magyar munkaerő az Egyesült Királyságban_Sápi Nikoletta Viktória_HY6JNR.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)
	PDF BA_TO_Sápi_Nikoletta_Viktória_HY6JNR.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (122kB)

Absztrakt (kivonat)

A témaválasztás motivációja Dolgozatom témakörének a Magyarország és az Egyesült Királyság közti migrációt választottam, melynek körbejárásánál személyes motivációm is volt, mivel én is voltam már immigráns Angliában és Skóciában is. Ezen kívül úgy gondolom emberi erőforrások szakos hallgatóként szakmailag is aktuális kérdés számomra a ki- és bevándorlás témaköre, hiszen a munkaerő kiáramlása sok problémát okoz a vállalati- és a gazdasági életben, viszont sok lehetőséget is rejt magában. Folyamatosan változik a munkaerőpiac, amelynek egyik mozgatórugója pont a vándorlás jelensége, továbbá gazdasági-, társadalmi- és politikai jelentőséggel is rendelkezik. A világon mindenhol fellelhető, főként a szegényebb régiók felől a gazdagabbak felé. Talán ennek következménye is lehet hazánkban a megváltozott munkapiaci helyzet, amelyből azt láthatjuk, hogy a munkaerő-hiány következtében már a munkavállalók válogathatnak a lehetőségek közül és nem a munkáltatók. Aktuális kérdés tehát a migráció, amelyből mi főképp a következményeket látjuk, az okokat nem. Hazánkban, de globális szinten is észrevehetjük, hogy az Egyesült Királyság a kedvelt célpontok közé tartozik, mely talán köszönhető annak, hogy az egyik legerősebb gazdasággal rendelkező országa Európának, Németország és Franciaország mellett. Kutatási kérdések Három alapkérdésre kerestem a választ kutatásaim során. Először az Egyesült Királyságba költözés előnyeit-hátrányait gyűjtöttem össze, másodszor az emigrált, de végül hazavándorolt magyarok visszatérésének okait kerestem, mely által Magyarország húzó-tényezőit és Nagy-Britannia taszító-tényezőit foglaltam össze, végül pedig arra derítettem fényt, hogy az emigrált magyarok mennyire tudnak és szeretnének beilleszkedni a kinti életbe. Primer kutatás Gyakorlati kutatásom folyamán két kérdőívet állítottam össze, amely két csoportot célzott meg. Az egyik a jelenleg is Nagy-Britanniában élő magyarok, a másik pedig a korábban Magyarországról az Egyesült Királyságba kivándorló, de időközben hazatértek csoportja. Azért gondoltam érdekesnek ezt a két célcsoportot, mert jelentős különbségeket teremthet a válaszokban a kiköltözés utáni már otthon eltöltött idő, illetve érdekelt, hogy milyen okból döntöttek a hazaköltözés mellett. Illetve fontos kérdés, hogy miután meghozták azt a döntést, hogy kiköltöznek, utána mégis akkor miért választották némelyek a hazajövetelt. Azért választottam ezt a felmérési technikát, mivel egy ilyen kérdéskörben nagyon sokat számít a vizsgált személy helyzete, személyisége, hozzáállása és céljai. Úgy gondoltam szeretném szélesebb körben vizsgálni a témát, minél élményközpontúbban, hogy releváns képet kaphassak a kinti életről a kitöltők látásmódja és tapasztalata által, illetve jobban rálátást szerezhessek a hazaköltöző magyarok döntésének főbb indokaira. Az első kérdőív eredményei Az első kérdőívemre, amely a jelenleg is kint élő magyaroknak szólt, háromszázhuszonegy válasz érkezett, melynek 36,4%-a férfi, 63,6%-a nő volt. A második kérdésben a korosztályokat elemeztem, amelyet tekintve a legnagyobb többségben a harminc-negyven év közöttiek voltak 30,8%-kal. A kiérkezés óta eltelt időre vonatkozó kérdésemre a legtöbben (39,6%) öt és tíz év közötti időt jelöltek meg, mely után következtek 30,5%-kal a kettő-öt éve kint tartózkodók. A válaszadók több, mint egyharmada, száznyolc fő, egyáltalán nem beszélt angolul kiérkezése pillanatában, illetve száz fő azt jelöte, hogy meg tudták értetni maguk és nagyrészt értették mit mondanak nekik. Kíváncsi voltam arra is, hogy mennyi ideje tartózkodnak kint a válaszadók, amely szerint a legtöbben (39,6%) öt és tíz év közötti idő óta tartózkodnak kint, a második helyen pedig, 30,5%-kal a kettő-öt éve kint tartózkodók helyezkedtek el. Érdekes volt, hogy a válaszadók 62%-a döntött úgy, hogy végül jóval többet szeretne maradni, mint amennyit eredetileg tervezett, 11%-uk pedig már örökre maradna. A második kérdőív eredményei A második kérdőívemre, amelyre a már hazaérkezett magyarok válaszoltak, ötven válasz érkezett, amelyre huszonkét férfi és huszonnyolc nő válaszolt. A válaszadók korát nézve a huszonöt-harminc és a harminc-negyven évesek csoportja volt a legnagyobb arányban 28-28%-kal. Angol tudásukat tekintve, a válaszadók 48%-a meg tudta értetni magát és nagyrészt értette, amit mondanak neki. Ezután következett 20%-kal az értés szintje, amikor megértik, mit mondanak, de ők maguk nem tudnak beszélni. A kitöltők 52%-a nem tervezte el előre, határozatlan időre indult ki Nagy-Britanniába, mely után másodikként következett az egy-két éves időintervallumra maradók, 22%-kal. Ehhez képest a válaszolókból tizenhét fő jóval kevesebbet maradt, mint amennyit tervezett. Tizenöten viszont jóval többet maradtak annál, mint amit elterveztek kiérkezésük előtt. Harminchárman a család miatt döntöttek végül a hazaindulás mellett, míg tizenkilencen a honvágynak köszönhetően. Kutatási kérdések megválaszolása és javaslattétel Első kutatási kérdésemre válaszolva az Egyesült Királyságba való költözésnek előnyeit és hátrányait gyűjtöttem össze a kérdőívekre adott válaszok által. Kutatásom eredményében az jelent meg, hogy leginkább az egyedülállók és legkevésbé a családosok indultak ki külföldre, továbbá elmondható, hogy a kiköltözöttek legnagyobb része jelenleg harminc és negyven év között van, akik a válaszok és korábbi statisztikák alapján is elmondhatóan többségében nők voltak. Magyarország legfőbb „push”-faktorai az alacsony bérek és magas adók voltak, illetve közel hasonló eredménnyel a rossz közhangulat felel a kivándorlók döntéséért. Nagy-Britannia esetében a vonzó tényezők között első helyen szerepelt a jobb megélhetés, melyet a jobb fizetéseknek lehet köszönni és a kevesebb kiadásnak, amely egy jobb életszínvonalban nyilvánul meg. Az Egyesült Királyság legpozitívabb tulajdonságai a kitöltők szerint az elfogadó, befogadó társadalom, a nagyobb elismerés és megbecsülés, továbbá a jó közhangulat volt. Második kérdésemre válaszolva a hazatérő magyarok visszatelepülésének indokait fejtettem ki. A kérdőívemre adott válaszok alapján a legtöbben családjuk és barátaik hiánya, továbbá a honvágy állandó jelenléte miatt kezdtek el a hazaköltözésen gondolkodni, melyhez aztán hozzájárult a szigetországban jellemző másféle, kevésbé kellemes időjárás és a kulturális különbségek. Harmadik kutatási kérdésem az Egyesült Királyság területére kivándorló dolgozni kívánó magyarok integrációs lehetőségei volt. A kultúrák különbözőségétől függetlenül remek lehetőség van a beilleszkedésre, hiszen a britek nagyon befogadóak és igyekeznek a lehetőségekhez mérten maximálisan elkerülni a diszkriminációt, amely a munkahelyeken elfoglalható pozíciókban is megjelenik. Javaslattétel Végül egy javaslattétellel zártam szakdolgozatom, amelyben előterjesztettem egy „kisokost” a kivándorolni vágyó magyaroknak, mely által jobb rálátást szerezhetnek az utazás előtt szükséges teendőkre, átgondolandó kérdésekre.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Menedzsment Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Emberi Erőforrások

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	Egyesült Királyság, magyarok külföldön, Magyarország, migráció, migránsok integrációja, munkaerő nemzetközi áramlása, társadalmi beilleszkedés
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2021. Már. 16. 12:54
Utolsó módosítás:	2021. Már. 16. 12:54

Actions (login required)

Tétel nézet